793 találat a(z) tárgyi eszköz cimkére
Devizában beszerzett tárgyi eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell a törvényi előírását értelmezni az alábbi esetekben? "a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete" 1. Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre el kellett utalni proforma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. 2. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 7-ei utalással történik a kiegyenlítés. 3. December 6-ai teljesítési dátummal van egy teherautóbeszerzés devizában számlázva, 8-ai utalással történik a kiegyenlítés, 7-én valutabefizetés történik a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Egyéni vállalkozó ügyvéd átalakulása ügyvédi irodává
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyvéd egyéni ügyvédi irodává alakul át. Mint egyéni vállalkozó ügyvéd 30 millió forint értékű ingatlannal, számítógépekkel rendelkezik. Ezeket az eszközöket az átalakulás során az ügyvédi irodájába át kívánja vinni, munkája során használni kívánja. Átalakulás során a tárgyi eszközökre vonatkoznak-e különleges szabályok? Az ügyvédi iroda tulajdonába kerülő eszközöket értékesítésként kell-e átadni az ügyvédi irodának? Az egyéni vállalkozó ügyvédnek az átalakulás előtt értékesítésként kell-e átadni a tárgyi eszközeit? A tárgyévi jövedelemadó-bevallásában, mint bevétel után le kell-e adóznia (szja, eho)? Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Lakásszövetkezet tao
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet 2016. évi eredménye 280 eFt, ebből a vállalkozási tevékenység (bérbeadás) eredménye 208 eFt. A 1629-es bevallás 1629-NY-01 lapján az 1. pontban a gazdálkodási formánál bejelöltem a „b” kettős könyvvitelű lakásszövetkezetet. Itt az eredmény összegének kitöltésénél a vállalkozási eredmény (208 eFt) írandó be? Ezt az összeget fogja a program automatikusan továbbvinni a 1629-01-01 lapra is a tao-bevalláshoz. Ha a 1629-NY-01 2. pontban beírandó eredménynél a vállalkozási eredményt írom (208 eFT), a tájékoztató adatokhoz 1629-A02-01 Eszközök bekerülési értéke, nettó értéke, értékcsökkenés csak a vállalkozási tevékenységre vonatkozóan tüntetendő fel, vagy a lakásszövetkezet egészére vonatkozóan, még abban az esetben is, ha a vállalkozási tevékenységhez nem tartozik tárgyi eszköz? Ki kell-e tölteni a 07-01 és 07-02 lapokat? Válaszát előre is köszönöm! A tao-törvény 9. § (1) bekezdése szerint a lakásszövetkezet adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, ... 20. § (1) bekezdés szerint nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - ... - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.
Beruházás átminősítése készletté és a tao-bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Mérlegfordulónapjára a kft. a beruházásként nyilvántartott (használatba nem vett ) eszközöket átsorolta készletté, mert azokat a jövőben értékesíteni kívánja, a tervezett termelési tevékenységet nem fogja folytatni, nem fogja a beruházást aktiválni, üzembe helyezni. Az eszközöket az eredeti beszerzési értéken veszi készletre, úgy minősítve, hogy azok értéke nem haladja meg az eladásból realizálható bevétel értékét/piaci értékét. Tehát a készletrevételt megelőzően nem számolt el ezzel kapcsolatban terven felüli értékcsökkenést. Kérdés: ebben az esetben a 1629-es tao-bevallásban szerepeltetni kell-e a tao-törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően növelő, és a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint csökkentő tételként? Gyors válaszukat előre is köszönöm!
Iparűzési adó
Kérdés
Egyéni vállalkozónál az iparűzési adó kiszámításánál és az anyagköltségnél figyelembe lehet venni a 100 ezer forint alatti tárgyieszköz-beszerzést is?
Iparűzési adó
Kérdés
Egyéni vállalkozónál az iparűzési adó kiszámításánál és az anyagköltségnél figyelembe lehet venni a 100 ezer forint alatti tárgyieszköz-beszerzést is?
Térítésmentes eszközátadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. Egy gazdasági társaság tárgyi eszköz (pavilon) építéséhez beszerzett eszközök, beruházások áfáját nem vonta le, tekintettel arra, hogy a tárgyi eszközt támogatásból finanszírozta. A cég az áfa hatálya alá tartozik. A pavilont most át kell adnia egy önkormányzatnak, térítésmentesen. Véleményem szerint az átadott eszközök piaci értéke után meg kell fizetni vagy az átadónak, vagy az átvevőnek a 27%-os áfát, továbbá az átadónak a társaságiadó-alapját is meg kell emelni a kivezetéskori összeggel. A cég nem ért egyet ezzel, mert arra hivatkozik, hogy nem igényelte vissza az áfát. Jól gondolom, hogy a térítésmentes átadáshoz kapcsolódó áfafizetés független attól, hogy visszaigényeltem-e az áfa összegét? Az átadás kormányrendelet alapján történik. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tárgyi eszköz tulajdonjogának visszaállítása bírósági ítélet alapján
Kérdés
2014-ben "A" társaság árverési eljáráson kívül, de árverés hatálya alatt vásárolt gépkocsikat a végrehajtás alatt álló "B" gazdasági társaságtól, amely a végrehajtást követően a könyveiből kivezette a gépkocsikat (fordított áfás számla került kiállításra). "B" társaságot közben a NAV végrehajtás alá vonta, és lefoglalta az ingóságait, többek között azokat is, melyeket "A" társaság megszerzett, és a könyvelésében is szerepeltetett. "A" társaság pert indított a NAV foglalása ellen, azzal a céllal, hogy a bíróság állapítsa meg a NAV-végrehajtás jogellenességét, mivel az ingóságok tulajdonosa szerintük már nem "B", a NAV által végrehajtás alá vont társaság. A bíróság 2016. januári ítéletében a NAV-nak adott igazat, mivel "B" társaság ingó vagyonát – melyet "A" megszerzett – 2015. január 25-ei keltezésű jegyzőkönyvvel oldotta fel a végrehajtó, a NAV pedig 2015. január 23-án kelt határozatával rendelte el a végrehajtást. Kérdés, hogy a végrehajtás alá vont ingóságokat kinek, hogyan és melyik év beszámolójában kell szerepeltetni, illetve a gépkocsik visszaadását hogyan kell helyesen könyvelni, és milyen bizonylattal kell rendezni a 2016. évben? Jelenleg a 2014. és a 2015. évben "A" társaság tartja nyilván tárgyi eszközei között. Szükséges-e a beszámolók önellenőrzése (a jelentős hibahatárt meghaladja), vagy a 2016. évben kell rendezni. Köszönöm: Mikro
NAV foglalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A NAV egy kft. tárgyi eszközeit lefoglalta. Hogyan kell könyvelni az eseményt a foglalási jegyzőkönyv alapján? Néhány tárgyi eszközre azt állapították meg, hogy mivel egy nagyobb gép elválaszthatatlan tartozékai, önállóan piaci értéket nem képviselnek, így a foglalástól eltekintenek. Mi ezzel a teendőnk?
Értékcsökkenés: lehet-e halasztani, egy összegben könyvelni?
Cikk
Mi a teendő, ha egy vállalkozás a tárgyi eszköz aktiválásának évében (2013), és azóta sem számolt el értékcsökkenést? Egy összegben lekönyvelhető, vagy visszamenőleg kell évente módosítani? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Felszámolás alatti adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni: 1.) Egy kft. felszámolása befejeződött. A felszámolás zárásakor megmaradt vagyonelemek (tárgyi eszköz, telek, készlet) átadásra kerülnek magánszemélyeknek, illetve cégeknek. Van-e a felszámolás alatt lévő cégnek ez esetben bármilyen adózási kötelezettsége (áfa, illeték)? Az átadott eszközökről kell-e számlát kiállítani? 2. Ha a felszámolás zárásakor követelést engedményeznek magánszemélyek részére, akkor a cégnek kell-e bármilyen adót fizetnie (szja, eho), illetve a magánszemélynek? Köszönettel.
Gazdasági totálkár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tulajdonában levő személygépkocsival 2016 szeptemberében káresemény történt. A személygépkocsira casco biztosítás volt kötve. A biztosító az eseményt gazdasági totálkárnak minősítette. A bt. rendelkezésére 2016.10.05-i keltezéssel nem javítható gépjármű értéke és kárelszámolása bizonylatot bocsátott ki, amiben meghatározta a térítendő összeget a 10% önrész levonása után. A személygépkocsi 2017. március hónapban értékesítésre került, a biztosító 2017. március hónapban elutalta a totálkár összegét. 1.) A személygépkocsi-értékesítés áfamentes vagy áfaköteles? 2.) A biztosító térítését már 2016-ban elő kell írni követelésként és egyéb bevételként? 3.) A személygépkocsi a forgalomból nem lett kivonatva, szeptember óta költségelszámolás nem történik rá. Az értékcsökkenést az értékesítésig (2017. február hó) vagy a káresemény bekövetkezéséig (2016. szeptember) kell elszámolni? Helyes-e az, ha a tárgyi eszközök között marad nyilvántartásban az autó? Milyen értéket kell kárértékként elszámolni, és mikor? Köszönöm válaszát!
Egyéni vállalkozók adóelőlege: ezekre az új szabályokra ügyeljen!
Cikk
2017-től módosult az egyéni vállalkozók adókulcsa, számos változás volt a különböző kedvezmények elszámolásában. Így értelemszerűen új szabályokra is kell figyelni az április 12-én esedékes adóelőleg megállapításánál. Ismertetjük az igénybe vehető kedvezményeket is.
Családi gazdálkodó nyílt végű lízingbe vett személygépkocsija
Kérdés
Egyszeres könyvvitelű áfakörös családi gazdálkodó nyílt végű lízingbe vesz személygépkocsit. Forgalmi engedélyben a családi gazdálkodó üzembentartóként szerepel. A gépkocsi vételára bruttó 9,6 millió forint, a gazdálkodó éves nettó árbevétele 90 millió forint. Induló lízingdíj 4 millió forint, utána 60 hónap futamidő. A személygépkocsi biztosítását, cégautó dóját, karbantartását a gazdálkodó fizeti. Ha jól értelmezem az szja törvény 11. sz. mellékletének második bekezdését, akkor a személygépkocsi "nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek". A családi gazdálkodó levonhatja-e az üzemi teljesítményre eső arányos áfát a lízingdíjakból? A lízingdíjak üzemi teljesítménnyel arányos részét elszámolhatja-e költségként, ha igen, milyen formában? Szerepeltetni kell-e a személygépkocsit a tárgyi eszköz nyilvántartásban?
Szoftverfejlesztő cég programjának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
