Tisztelt Szakértő! A 105/2020-as rendelet alapján kérhető csökkentett munkaidős támogatásban a munkavállalónak vállalnia kell, hogy a kieső idő 30%-ában egyéni fejlesztési időben vesz rész, mely összefügg a munkakörével vagy a vállalkozás tevékenységével. De ezt hogyan kell majd igazolnia?
Tisztelt Szakértő! Két belföldi, kapcsolt kft. közül az egyik egyszerűsített végelszámolással megszűnik és a kapcsolt viszony okán szeretne végleges pénzeszköz-átadást nyújtani a másik (működő) cégnek, még a végelszámolás időszakában, azaz „megmaradó” vagyonát átadni a kapcsolt vállalkozás részére. Van-e arra mód, hogy a kedvezményezett cég a kapott támogatás értékével (melyet egyéb bevételként kell elszámolnia) a taoalapját lecsökkentse, amennyiben a támogatást nyújtó végelszámolás alatt lévő cég nem akar élni saját adóalapja csökkentéseként elismert költség lehetőségével (mivel a végelszámolás időszakában – érthető módon – negatív az adóalapja) ezért nem kér a kedvezményezettől megfelelő nyilatkozatot, tehát a támogatásra eső tao-t a támogatást nyújtó fizeti meg. Feltételezem, hogy „duplán” semmiképp nem kell megfizetni a támogatásra jutó adót. Ha ez így nem működik, hogyan tudna a végelszámolással érintett cég a kapcsolt kft.-nek pénzeszközt átadni más módon úgy, hogy az erre jutó adót ő fizesse meg, de a kedvezményezettet ne terhelje adóalap-korrekció?
Tisztelt Szakértő! A csökkentett munkaidős foglalkoztatás munkaerőpiaci programban való támogatással kapcsolatban számomra nem egyértelmű az NFSZ tájékoztatója. Bemásolom a szöveget: "A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százaléka, amely idő alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Egyéni fejlesztési időre a munkáltató bért fizet. Egyéni fejlesztési időre fizetendő bér (azaz a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő időre eső bér) összegének kiszámolása: az az összeg, amellyel a támogatás és a csökkentett munkaidőre járó bér közösen eléri a támogatás időtartama alatt a munkavállalónak a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díját." A járvány miatt nem megszüntettük a munkaviszonyokat, hanem részmunkaidőre módosítottuk a korábbi teljes munkaidős munkaszerződéseket. A tájékoztató alapján tehát támogatást kérhetünk a jelenlegi nettó és a korábbi, teljes munkaidős nettó bér közötti kiegészítésre? A kérelmet a munkáltatónak és munkavállalónak közösen kell benyújtani a kormányhivatal felé? Várom és köszönöm válaszukat.
Tisztelt Válaszadó! Szja szerint adózó egyéni vállalkozóknál bevételek-e a következők: GINOP 5.1. bérköltség de minimis támogatás, illetve a vállalkozóvá válási támogatás 6 hónap időtartamban? Fel kell-e ezeket tüntetni az szja-bevallásban, ha igen, akkor hol és milyen összegben? Köszönöm a segítséget előre is.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozóvá válási támogatást igényelt az egyik ügyfelem, majd egy katás bt.-t alapított. A kérdésem az lenne, hogy az szja-bevallásban szerepeltetnem kell-e a megkapott támogatást? A vissza nem térítendő támogatás 6 hónapon keresztül került folyósításra. Köszönöm a segítséget!
Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.
Üdvözletem! Van egy társasház, amelynek évek óta alkalmazásában áll egy férfi. Ennek az embernek pár napja a háza porig égett. A lakók szeretnének segítséget nyújtani neki úgy, hogy a közösköltségen felül aki szeretne és lehetősége engedi x ezer forintot utal a ház számlájára. A közösképviselő pedig hónap végén egyösszegben készpénzben kifizeti azt az érintett személynek. Ez az ő elképzelésük. Véleményem szerint ez nem igazán járható út, nem látom a befizetések és a kifizetés milyen jogcímen lenne kivitelezhető, illetve tekintve, hogy a férfi a társasházzal munkaviszonyban áll, különösen nem. A megsegíteni akart személy bankszámlanyitása lenne nyilván kézenfekvő megoldás, de az esetünkben egyéb okok miatt nem opció. Közgyűlést jelen helyzetben a tulajdonosok 1/10-e hívhatna össze, de nyilván senki nem akar most senkivel gyülekezni. És egyébként sem lehet kötelezővé tenni a segítségnyújtást. A tulajdonosok döntő többsége jelezte segítő szándékát, de azok jó része egyébként sem a házban lakik, tehát a készpénzes magánszemélyek közötti megoldás sem opció, kihagyva teljesen a társasházat (ahogyan az egyébként a technikai részen túl ki is maradna belőle). Tudnának valamit javasolni a helyzet megoldására, ami minden szempontból szabályos lehetne? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ha egy őstermelőnek csak és kizárólag támogatásból (csak területalapú támogatás) származó bevétele volt 2019-ben, hogyan adózik az szja-ban? Köszönöm előre is válaszát! Üdvözlettel: Vitányi Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! A kormány csökkentett munkaidejű bértámogatásával kapcsolatban kérdezném, hogy a munkavállaló március 16-ától fizetés nélküli szabadságon van, de most visszajönne 4 órában (régen napi 8 órában dolgozott), igényelhetik-e a támogatást, vagy az, hogy fizetés nélküli szabadságon volt, kizárja a támogatásból? A kérelmező nyomtatványon megkérdezik, hogy kihasználta-e már a munkáltató az egyéb lehetőségeket, például állásidő, fizetés nélküli szabadság, emiatt számomra nem tiszta, hogy a fizetés nélküli szabadság most megszakítás-e, vagy sem. Várom megtisztelő válaszát.
Már megnyílt az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete, ezzel lehetővé vált a biztosítási díjtámogatás igénylése is. Az eddigi 30 százalék helyett idén már a 20 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen éghajlati jelenségek esetén is segít a díjtámogatott biztosítás, illetve a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65 százaléka helyett annak 70 százalékára nőtt, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Tisztelt dr. Kéri Ádám! Több helyen olvasható volt a részletek megjelenése előtt, hogy azon munkavállalók esetén, akik átkerültek távmunkába március 15-e után, ez a támogatás nem lesz igényelhető. Mi ezt a feltételt nem látjuk? Például hotelek esetén, amelyek bezártak, vagyis semmilyen formában nincsen most valós munkaidő, igénybe vehető a támogatás ezen formája (járulék és szocho-kedvezmény mellett)? Kérdés itt az, hogyha 4 órás munkaszerződést fenntartják (munkaidőkereteket lezárják), akkor ha fel vannak mentve a munkavégzés alól, akkor lehet-e a támogatást igényelni? Másik kérdés, mert itt sem egyértelmű a kommunikáció, hogy mennyi is lesz ra végső nettó és mennyi lesz a munkáltató költsége. Pl. ha sima havi munkabéres (nix pótlékok, mert ebben az esetben a távolléti díj és a havi bér megegyezik) esetén 50%-ra lemegy a munkaidő, akkor a korábbi bére 50%-át a ledolgozott munkaidőre kapja meg a munkavállaló a munkáltatótól, a korábbi bére 15%-át kapja meg egyéni fejlesztési időre tekintettel a munkáltatótól (mondjuk ennek a definíciója szerintem zavaros) és a maradék 35%-ot nettó bér formájában kapja meg az államtól. Vagyis ha jól értelnezzük a munkavállalónak a nettó bére alap esetben változatlan marad (mint a 8 órás bér). A munkáltató költsége nem a felére esik le, hiszen a fejlesztési időt is a munkáltatónak kell finanszíroznia, így adott esetben a korábbi bruttó bér 65% (+SZOCHÓ+SZAKKÉPZÉSI) lesz a költsége. Jól értelmezzük a rendeletet? Köszönjük Péter
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosainak gyermeke alapítványi iskolában jár. Az iskolának adott támogatást a kft. Mire figyeljünk az adózás és számvitel szempontjából? Segítségét előre is köszönöm
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvény 1. sz. melléklet 3.3 pontjában leírtak alapján "..közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek,...... nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás,.." A közhasznú egyesület évente 3 pályázatot ír ki konferencián való előadással való részvételre, utazási, szállásköltséget támogatására. A pályázatokon volt egyetemi vagy jelenlegi hallgatók pályázhatnak. A fenti jogszabályra hivatkozva a pénzben adott támogatás adható-e adómentesen az adott határig, és csak a felette lévő összeg adózik, ha csak egyszer nyer az adott hallgató, nem havonta? Ha adható adómentesen, kell-e a nyertes pályázónak igazolnia a kapott összeget mire költötte el? Igazolnia kell az egyesület felé (egyesület vagy magánszemély nevére szóló) számlákkal? Vagy elegendő a nyertes pályázóval kötött szerződésben kikötni, hogy csak a cél szerinti kiadásokra használhatja fel? Nem pénzbeli adott juttatásnak minősül, ha az egyesület kifizeti a nyertes pályázónak az utazási, szállás, konferencia felmerült költségeit a hallgató helyett értékhatár nélkül? A számla itt az egyesület nevére fog szólni, vagy a hallgatóra is szólhat? Ha lehet példákkal kérem a válaszukat.
Az Európai Bizottság 1 milliárd eurót szabadított fel az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA), amely kezességvállalásként szolgál majd az Európai Beruházási Bank Csoport részét képező Európai Beruházási Alap (EBA) számára – írja a portfolio.hu.
Fontos a sertés- és baromfitelepek kórokozómentességének megőrzése, ezért az Agrárminisztérium kétmilliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati felhívást a sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken az M1-en.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték