Október 7-étől összesen ötmilliárd forintra pályázhatnak azok a kis- és középvállalkozások (kkv), amelyek fejlesztéseikkel magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását tervezik – közölte Varga Mihály.
Adóköteles-e a konferencián elfogyasztott étel, áfaköteles-e a konferencia részvételi díja? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Újabb, 20,4 milliárd forintos kiírás jelenik meg a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) épületenergetikai fejlesztéseinek támogatására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében, az igényelhető vissza nem térítendő összeg 3 és 100 millió forint között lehet jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára sajtótájékoztatóján.
Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik mellett a jövőben a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére vagy felújítására – mondta az MTI-nek Varga Mihály.
Mintegy 633 millió forintos uniós támogatásból álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válását segítik a nyugat-dunántúli régióban, a cél, hogy a vállalkozás indítását tervező, alkalmas szemlélettel rendelkező álláskeresőket és fiatalokat felkészítsék saját vállalkozásuk indítására – hívja fel a figyelmet a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek idén az élelmiszeripari vállalkozások és borászatok a vidékfejlesztési programban (vp) – mondta Nagy István agrárminiszter egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő sertésnevelő épületet és hozzá kapcsolódó technológiát (etető, itató berendezés, monitorok, melyek csavarral vannak csak az épülethez rögzítve) létesít, melyhez vissza nem térítendő állami támogatást is kap. Az épület várható költsége 300 millió forint, melyhez már megkapott 75 millió forint támogatást, további 75 milliót 2020-ban fog megkapni. Valószínűleg idén decemberben jogerős használatbavételi engedélyt kap, így a beruházás üzembe helyezhető lesz. Ha így alakul, akkor a 300-75 millió forint fogja képezni az értékcsökkenés alapját, és jövőre, ha megkapja a másik 75 millió forintot, akkor jól gondolom-e, hogy azt se egy összegben kell leadózni, hanem csökkenthető vele az értékcsökkenés alapja? Ha esetleg nem sikerül aktiválni idén az épületet, akkor a már megkapott támogatás adóalapot képező bevétel lesz? Másik kérdés a technológiára vonatkozik, ez már kész van, szeretnénk idén aktiválni, és mivel őstermelőről van szó, élnénk az egyösszegű leírással. Jövőre viszont ehhez kapcsolódóan is támogatást fog kapni. Le tudjuk-e írni most a teljes technológia összegét egyben, és jövőre pedig bevételként leadózni a kapott támogatást, vagy esetleg van arra mód most, hogy a várható támogatással csökkentett értéket írjuk le egyösszegű értékcsökkenésként, és így jövőre nem képződne bevétel ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Az állam diákmunka programjában 30 500 diák munkavállaló dolgozott a nyáron – közölte honlapján a Pénzügyminisztérium.
A vidékfejlesztési politika stratégiai célja az agrárgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése, egyúttal a vidéki munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatásai kerültek előtérbe – közölte honlapján a mágocsi tejfeldolgozó üzem átadása kapcsán az agrártárca.
Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára ma egy háttérbeszélgetésen.
Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nagy értékű beruházást hajt végre nyílt közbeszerzési eljárás keretében, melyet saját forrásból, pályázati támogatásból (melyhez előfinanszírozási hitelt vesz igénybe), valamint beruházási hitelből valósít meg. A beruházás több különböző nagy értékű gép beszerzéséből áll, melyeket eltérő időpontokban helyeznek üzembe. A hiteleket különböző időpontokban hívják le, mivel előlegeket, részszámlákat és végszámlákat is fizetnek belőle. Az alábbi közbeszerzési eljárás miatt felmerülő költségek közül melyeket kell a bekerülési értékbe beszámítani, és milyen arányban kell megosztani a gépek között, mivel egyedileg a tárgyi eszközökhöz nem rendelhetőek: - hitelbiztosítéki nyilatkozat - hitelbiztosítéki nyilatkozat zálogbejegyzés - hitelbiztosítéki nyilatkozat módosítási díj - hirdetmény ellenőrzés eljárási díja (MÁK) - hitelbírálati díj beruházási hitelhez - hitelbírálati díj előfinanszírozási hitelhez - rendelkezésre tartási jutalék beruházási hitelhez - rendelkezésre tartási jutalék előfinanszírozási hitelhez - hitelkamat beruházási hitelhez - hitelkamat előfinanszírozási hitelhez - jogi szolgáltatás és közbeszerzési tanácsadás díja Köszönöm válaszát.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapjából 1,5 milliárd forintot igényelhettek a víziközművek a fenntartható működés biztosítására és a hozzá kapcsolódó rendszerek műszaki állapotának fejlesztésére.
Egy áfaalany gazdasági társaság dokumentumfilm gyártásához gyűjtést szervezett az Indiegogo-n keresztül. Kb. 350 magánszemély támogatja a film elkészítését, melyért cserébe – a támogatási összeg nagyságától függően – különféle juttatásokat kap. Például a minimális összeg befizetésekor a neve felkerül a film végén a támogatói listára, nagyobb összeg esetén hamarabb megnézheti a filmet, mint ahogy a bemutató lesz stb... Kérdés, hogy áfaköteles-e az így kapott támogatási összeg? Üdv. Óré András
Tisztelt Szakértők! Adott egy közhasznú egyesület, amely amatőrök részére nyújt tenisz oktatást. Adott egy kft., amely nincs közvetlen kapcsolatban az egyesülettel, de mivel a tulajdonos rajong a tenisz sportért, így elhatározza, hogy támogatni szeretné az egyesületet. A kft. 2018. évi adózás előtti eredménye 80 000 e Ft volt, társaságiadó-fizetési kötelezettsége 7200 e Ft. A terv az, hogy a kft. köt egy hosszú távra szóló támogatási (mecénási) szerződést a közhasznú egyesülettel, melynek értelmében évente többmillió forinttal támogatja az egyesületet, mintegy mecénásként és az egyesület ebből a pénzből tehetséges gyerekek részére biztosítaná a fejlődést, versenyeken való indulást, az edzők fizetését, a szükséges eszközöket finanszírozná. A kérdéseink: 1. Ha a kft. kifizeti ezt a többmillió forintos támogatást, akkor van-e valamilyen hátrányos adóvonzata? Például 30 millió forintos támogatás esetében egyrészt csökkentheti a kft. az adóalapját 30 millió forinttal, mivel elismert költségnek minősül és emellett további 20%-kal (6000 e Ft) a társasági adóját is szintén a közhasznúság miatt. Ezt jól gondoljuk? Ha lehet, akkor a példa szerint kérnénk szépen a választ. 2. Az egyesület oldaláról merül-e fel bármilyen adóvonzat a kapott támogatás után, vagy mivel a közhasznú tevékenysége keretében költi el a pénzt, így a költségek elszámolhatóak a bevétellel szemben? Elegendő a kapott támogatásról igazolást kiállítani vagy számlát kell adni róla (ez utóbbi áfás vagy adómentes legyen)?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték