Két gyerekem már befejezte az egyetemet, kettő most végzi. Meddig lehet megvásárolni a szolgálati időt és milyen nyomtatványt kell kitölteni hozzá? Elektronikusan is intézhető? Véleményük szerint megéri ez mint befektetés? – kérdezte az Adózóna olvasója. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Számos olyan jogviszony, speciális adózási forma van, amelyből származó havi járulékalap, vagy amelyhez kapcsolódó ellátási alap alatta marad a minimálbérnek. Ezeknél gyakran vetődik fel problémaként, hogy időleges fennállásuk miként befolyásolja a nyugellátás várható összegét, illetve ez az állapot hátráltatja-e a nyugdíjjogosultság (különös tekintettel a nők kedvezményes nyugdíjjogosultságára) megnyílásának idejét. További kérdés, hogy e jogviszonyok esetleges negatív hatását kivédik-e a velük párhuzamosan fennálló, más járulékfizetéssel járó jogviszonyok. Például miként adódik össze az őstermelői jogviszony alapján szerzett szolgálati idő és járulékalap az alkalmi munkavállalóként elért szolgálati idővel és járulékalappal?
Mikor érdemes benyújtani a nyugdíj megállapítása iránti kérelmet? Közalkalmazottként dolgozó olvasónknak ez okozott fejtörést. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Sokak előtt ismert, hogy a nők részére lehetőség nyílik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően sajátjogú nyugellátás megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként ismert saját jogú öregségi nyugellátásra való általános jogosultsági feltétel csupán a 40 évi jogosultsági idő megszerzése.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel, ha egy dolgozó munkahelymegőrző támogatást kap és a munkaviszonyában a korábbi heti 40 óra helyett csak heti 10 órában van foglalkoztatva, a szolgálati idő számítását erre az időszakra a heti 10 óra vagy 40 óra alapján fogják figyelembe venni? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A női munkavállaló előzetes adategyeztetési eljárás a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó szolgálati ideje alapján májusban mehet nyugdíjba. A munkavállaló határozatban lévő éveihez tartozó keresetek az elmúlt napokban ellenőrzésre kerültek és kiderült, hogy 1999. évben és azt követően is van a NYENYI adatszolgáltatásban a nyugdíjintézetnek beküldött hibás kereset, és az ahhoz tartozó hibás nyugdíjjárulék-összeg. Ok: az adatok nem tartalmazzák mind a 12 hónapot. A helyes adatok az éves bérjegyzék havi bontással és a járulékfizetés ténye is NAV folyószámlákkal igazolhatók. Megvárja-e a munkavállaló a nyugdíjintézeti határozatot, arról hogy a 40 éves biztosítási ideje megvan és mehet nyugdíjba? Vagy estleg már előzőleg észrevételező nyilatkozat kitöltésével küldje az ügyfélkapun a helyes keresetet a hozzá tartozó helyes nyugdíjadatokkal és a NAV folyószámlákat a befizetett járulékokról? Ezeket cég ügyvezetője a hiba leírásával megindokolja, majd aláírásával és pecséttel ellátja? Válaszát előre is köszönöm!
A nyugdíjszámítás összetett, többlépcsős folyamat. Ennek megfelelően a keresőtevékenységet folytató, nyugdíjkorhatár előtt állók nehezen tudják eldönteni, hogy mikor járnának jobban, ha kérik a nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugellátás megállapítását és tovább dolgoznak, vagy a nyugdíj megállapításának kérése nélkül folytatják tovább keresőtevékenységüket.
A koronavírus kapcsán előállt veszélyhelyzetben több olyan kormányrendelet született, amely a kisadózó vállalkozások részére, átmeneti jelleggel, kedvezményt nyújt a társadalombiztosítási kötelezettségvállalásaik teljesítése terén. A főállású kisadózókkal kapcsolatban szinte minden esetben felmerül az a kérdés, hogy esetükben kell-e alkalmazni az úgynevezett arányos szolgálatiidő-számítást, vagy a befizetéseik után az adott időszak teljes időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető lesz.
Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelettel kapcsolatban maradt néhány tisztázatlan kérdésünk. Jól értelmezzük, hogy a 20T1041-es nyomtatványon jelenteni kell a munkaidő-csökkentést, ami ennek megfelelően munkaszerződés-módosítást is maga után von, mind munkaidő, mind pedig munkabércsökkenés tekintetében is? Ezzel párhuzamosan pedig a munkavállaló nyugellátásra jogosító szolgálati ideje is csökken? Korábban megjelent egy másik módosítás is, mely szerint a vészhelyzet kihirdetésének következtében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében nem szűnik meg a biztosítottság, tehát nem kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ebből következően nem szakad meg a folyamatos biztosításban töltött idejük, és a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a táppénzre való jogosultságot úgy tekintjük, mintha folyamatos lenne a biztosítási jogviszonyuk? A 20T1041-es nyomtatványon sem kell jelenteni a biztosítás szüneteltetését? Illetve megjelent a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítás is, mely szerint nincs járulékfizetési kötelezettség szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a kivás cégekre is vonatkozik, tehát kivát sem kell fizetni? Köszönjük segítségüket! Üdvözlettel: Hegedűs Andrea
Tisztelt Szakértő! A Nők40 kedvezményt veszem igénybe, így közalkalmazottként szabadságomat, majd felmentési időm utolsó 4 hónapját töltöm. Most szembesültem vele, hogy egy hét plusz szolgálati idő kellene ahhoz, hogy meglegyen a 43 év szolgálati időm. A közalkalmazotti jogviszonyom felmentéssel 2020. július 20-án szűnik meg. Van rá mód, hogy valahogy megszerezzem a hiányzó napokat? A továbbfoglalkozás a közszférában már nem lehetséges, mivel felmentési időmet töltöm. Ha tehetek valamit, akkor annak mi a módja, hogyan szerezhetem meg a 43 évhez szükséges munkaviszonyhoz a munkanapokat? Volt egy rövid munkanélküli időszakom, Köszönöm a válaszát!
Katások szolgálatiidő-számítása, nyugdíj melletti munka, a társas vállalkozói jogviszonyra vonatkozó tb-szabályozás ellentmondásai, munkavégzés betegen, külföldön kifizetett autópályadíj áfája – e témákról (is) részletes cikkekben számolt be az Adózóna.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték