Ugyanezen a címen feltett kérdésemet egészíteném ki: Gyermekünk 3 éves korának betöltéséig volt a feleségem gyesen. A gyermek nem fogyatékos, de a fizetés nélküli szabadságot a gyermek felügyeletére vette igénybe. Ez esetben nem számít szolgálati időnek?
Feleségem második gyermekünkkel gyesen volt. A gyes 1994 novemberében járt le, de a gyermekünk csak 1995 nyarától járt óvodába. Feleségem a munkáltatója hozzájárulásával fizetés nélküli szabadságot vett ki a tanév végéig. A novembertől június közepéig tartó fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősül-e az öregségi nyugdíj, illetve a nők 40 éves munkaviszony után igénybe vehető nyugdíj szempontjából?
Fizetésnélküli szabadságot hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj szolgálati idő megállapításakor
Tisztelt Szerkesztőség! 1992.11.01-én alakult a bt., ahol a beltag személyesen közreműködött. Most a nyugdíjbiztosító szedi össze az éveit, és 1992.11.01.-1993.07.31-ig nem talál adatokat a beltagra vonatkozóan. A társaságnak voltak alkalmazottai, a bejelentő lapokon az ő aláírása megtalálható, de rá vonatkozóan járulékadat nem áll rendelkezésre. Mit tehet ilyen esetben a beltag, hogy ezt az időt részére figyelembe vegyék a nyugdíjánál? Üdv.: Pné
A korábban hivatásos szolgálatot teljesítő személy szolgálati járandósága a nyugdíjkorhatár betöltésekor – nők esetében esetleg már korábban – öregségi nyugdíjjá alakul át. Összefoglaltuk az ellátás kiszámítási szabályait, kitérve az újabb szolgálati idő és nyugdíjjárulék-alap szerzésére is.
Tisztelt Szakértő! 1957.07.30-án születtem. Az illetékes Nyugdíjbiztosítási és Adategyeztetési Főosztály az 1975.10.20.-2016.12.31. közötti időszakra a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő vonatkozásában esetemben 38 év és 69 napot – melyen belül csak 26 év 64 nap keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett – szolgálati időt ismert el. Ez számomra azt jelenti, hogy a 40 évhez szükséges 32 év ténylegesen munkában töltött idő a rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig (65 év) nem lesz meg, mivel az 1984.02.09-én született mozgáskorlátozott gyermekemmel 10 évig (1994.02.09-ig) gyermekgondozási segélyen voltam, mely idő alatt nem dolgoztam, így járulékbefizetés sem történt utánam. Kérdezem, hogy a 10 év önhibámon kívül nem munkaviszonyban töltött idő miképpen vehető figyelembe a minimálisan szükséges 32 év biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő megállapításánál? Köszönöm a válaszát: Erika
Számos olyan részletszabálya van a köznyelven „nők 40” néven használt kedvezményes nyugdíjazásnak, amely befolyásolja az ellátásra való jogosultságot.
Tisztelt Szakértő! Örök dilemma a kollégák között, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást, például akinek heti 20 órás munkaviszonya van, nyugdíjas évek szempontjából egész évnek (365 nap) vagy csak fél évnek számítják. Illetve a nyugdíj összegét ennek megfelelően hogyan állapítják meg? Köszönöm szíves válaszukat.
A nyugdíjrendszer számos pontos preferálja a gyereknevelést. Ismertetjük, hogyan befolyásolják e szabályok a nyugdíjjogosultságot, a szolgálati időt és az ellátás összegét.
Az elmúlt hétvége egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye a Tesco-dolgozók sztrájkja volt. Ennek apropójaként cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen szabályokat betartva illeti meg a munkavállalókat a munkabeszüntetés joga.
Tisztelt Szakértő! 48 éves, főállás melletti őstermelő vagyok, munkaviszonyom 04. hóban megszűnt, ezután munkanélküli ellátást kaptam, mely 08. hóban járt le. A munkaügyi központ tájékoztatása szerint 45 nap után főállású őstermelőnek be kell jelentkeznem. Számításaim szerint már van közel 20 év szolgálati időm (folyamatban van a szolgálati idő összeszámítása), kérdésem, hogy milyen járulékokat és mi alapján kell fizetnem? Szíveskedjen megválaszolni mindkét esetre, tehát ha megvan a 20 év, vagy ha még nincs, akkor hogyan alakul a járulék fizetése. Több helyről azt az információt kaptam, hogy ha már megvan a 20 év, akkor nem kell fizetnem járulékot, mert már megszereztem a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Ha valóban így van, akkor a 7110 forintot kell havonta fizetni?
Azok a munkavállalók, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre ártalmas munkát végeztek úgynevezett korkedvezményben részesülhetnek. Társadalombiztosítási szempontból korkedvezmény alatt azt kell érteni, hogy a korkedvezményt szerzett személyek a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt annyi évvel korábban szerezhetnek nyugdíjszerű ellátásra jogosultságot ahány év korkedvezményt szereztek.
Tisztelt Szakértő! Az az őstermelő, akinek az előző évi bevételének a 20 százaléka az éves járulékalapja, és 4 százalék természetbeni járulékot, 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, milyen egészségügyi ellátásban részesülhet (gondolom táppénzre nem jogosult), és mennyi szolgálati időt szerez? Szociális hozzájárulást kell fizetnie? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjba vonulás miatt év közben szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya. Ha a munkavállaló kivett szabadsága elszámoláskor több, mint amennyi időarányosan kivehető lenne, illetve a munkáltató időarányosnál több szabadságot engedélyezett a részére, abban az esetben bármilyen hátrány érheti-e a munkavállalót például a szolgálati idejének számításában, vagy a munkáltatót, azon kívül, hogy az új Mt. szerint a különbözet visszafizetésére a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót? Köszönettel: 1958
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték