A HAON hírportálon olvastam egy nyugdíjjal kapcsolatos cikket. Az volt benne, hogy, aki 40 év után nyugdíjba vonul, annak nincs semmilyen teendője a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár elérésekor. Ez azt jelenti, hogy diplomás nő, aki ezt választaja, a felsőfokú végzettség megszerzéséhez kapcsolódó 4-5 év szolgálati időt elveszti?
Az utóbbi években egyre jobban elterjedt a munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatása. Ezzel kapcsolatban számos munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy a részmunkaidő hátrányosan érintheti-e őt a majdani nyugdíjazása során.
Általános iskola befejezése után szakmunkásképző iskolába jártam. Az iskolai képzés során gyakorlaton is részt kellett venni. Tanulmányi eredmény kapcsán "ösztöndíj"- asként dolgoztam, így a gyakorlati helyen fizetést (kereskedelemben történő munkavégzőként forgalom után jutalékkal együtt) is kaptam, amit a nyári gyakorlat során is megkaptam. Ezen időszak (összesen 3 év) beszámít-e a nők kedvezményes idejébe?
1958-as születésű nő esetén beszámítanak-e nappali tagozatos főiskolai évek a 40 éves munkaviszonyhoz a nyugdíjszámításnál? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az 1958-as születésű nő esetén beszámítanak-e nappali tagozatos főiskolai évek a 40 éves munkaviszonyhoz a nyugdíj számításnál?
2000. szeptember – 2005. május közötti egyetemi tanulmányok idejének megállapodással, szolgálati időként való megvásárlásával kapcsolatban lenne kérdésem. 2001-ben és 2003-ban egy-két hónapig, majd 2004. novembertől folyamatosan teljes munkaidős munkaviszonyban dolgoztam az egyetem mellett, tehát ezen időszakok már szolgálati időt képeznek. Kérdésem, hogy a megállapodás a felsőfokú tanulmányok szolgálati idő szerzésére megköthető-e csak a "hézagos időszakokra", tehát az egyetemi tanulmányok 2000. szeptember és 2005 közötti azon részére, amely alatt nem voltam munkaviszonyban? Vagy csak "ráfizetéssel" köthető megállapodás, és a teljes, 2000. szeptembertől 2005-ig terjedő időszakra ki kell fizetni minden hónapra, azokra is, amelyek amúgy munkaviszonnyal már le voltak fedve?
Tisztelt Szakértő! A napi 2 órás foglalkoztatás milyen módon számít bele a szolgálati időbe, ha nőként szeretném igénybe venni a 40 év utáni nyugdíjazás lehetőségét, illetve az őstermelői jogviszony miként számítható be? Válaszát előre is köszönöm!
Édesanyám 1953-ban született, elviekben már nyugdíjas lehetne, de csak 14 év és 48 napja van. Nagymamámat ápolta, utána sajnos nem kapott munkát, mivel Tiszadobon lakik, ahol nem volt munkalehetőség. A kérdésem: van-e lehetőség arra, hogy a 15 éves munkaviszonyhoz kifizesse az egy évet, hogy valamivel több pénzt kapjon, mint 28 500 Ft-ot. Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy 6 órás munkaviszonyban dolgozó magánszemély, akinek a fizetése nem éri el a 8 órás munkaidőre érvényes minimálbért, 2 éve van a nyugdíjig, szolgálati ideje rövidíthető-e, ha egy másik munkahelyen vállal részmunkaidőt 4 vagy 6 órás munkaidő keretében? Ily módon a két munkahelyen megszerzett jövedelme meghaladja a 8 órára érvényes minimálbér összegét.
Ha a gyermek fél éves kora után az apa venné igénybe a gyed extrát, mivel az anya nagyon minimális gyedet kapna, lehetőség van-e arra, hogy ebben az esetben az anya a gyed idejére megállapodást kössön szolgálati idő szerzésére?
Tisztelt Szakértő! Főállású kertész katás egyéni vállalkozó a téli időszakban (január, február, december) 3*50 ezer Ft -ot fizetne, szezonban pedig 9*75 ezer Ft-ot utalna a NAV-nak. Bruttó bér megfeleltetés alapján 3*94 400+9*158 400=1 708 800 Ft, azaz több mint a minimálbér 12*138 000=1 656 000 évi összege. Ez azt jelenti, hogy 365 nappal fog a szolgálati ideje gyarapodni egy évben? Helyes ez a gondolatmenet? Előre is köszönöm a válaszát!
A saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására 2018-ban is kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat, továbbá nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül, amennyiben rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel, megállapítható az úgynevezett nők kedvezményes öregségi nyugdíja.
A társadalombiztosítás alaptörvényeként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény szolgál. E jogszabály mindent tartalmaz, amit a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, illetve az ezek által megalapozott ellátásokról tudni kell. Pontosabban, az 1998. évi hatálybalépésekor mindent tartalmazott, ugyanis az elmúlt csaknem húsz évben több olyan – alapvetően nem társadalombiztosítási – jogszabály is született, amely „önállóan” társadalombiztosítási jogállást, jogosultságot határoz meg.
Tisztelt Szakértő! 1972-1975. között egy tsz-ben dolgoztam, és a társadalombiztosítási igazgatóságon nincsen róla semmi okirat. Kérdésem, hogyan lehet ezt a szolgálati időt elismertetni, ha a saját nyilatkozatom alapján nem fogadták el? Kérem tisztelettel, hogy tájékoztatni szíveskedjen.
Tisztelt Szakértő! 56 éves, férfi egyéni vállalkozó, 2018. januártól szeretne kataalany lenni. Az emelt összegű katá kívánja fizetni. Kérdésem: célszerű-e választani a katát az életkor, illetve a nyugdíjra való jogosultság miatt, illetve 1 naptári év alatt szerez-e 1 év szolgálati időt? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték