Méltányosság: ezeket az engedményeket alkalmazhatja a NAV

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal méltányossági jogköre keretében az egyes NAV-szankciók vonatkozásában különböző engedményeket tehet. Ismertetjük, melyek ezek és mit mérlegel a hatóság az eljárás során.

A méltányossági jogkör gyakorlásáról szóló 3015/2017. számú útmutató II. fejezete a következők szerint részletezi az alkalmazott szakciók esetén adható engedményeket. 

Késedelmi pótlék

Az Art. 165. § (3) bekezdése szerint kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban hivatalból vagy kérelemre az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál a NAV későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként.

Miután a késedelmi pótlék felszámítására az adóhiány megállapításával és az adóbírság kiszabásával egyidejűleg kerül sor, a NAV-nak a kivételes méltányosság fennállását megalapozó körülményeket mérlegelnie kell.

A késedelmi pótlék mérséklése azonban nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye. [Art. 165. § (4) bekezdése] 

Önellenőrzési pótlék 

Az Art. 168. § (6) bekezdése alapján az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést is.

A mérséklést megalapozó körülményeket az adózónak kell bizonyítania.

A NAV a bevallott és a helyesbített adó közötti eltérés keletkezésének a körülményeit kell, hogy vizsgálja, és ennek alapján kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére, vagy a kérelem elutasítására.  

Ellentétben a fizetési kedvezmények körébe tartozó pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére irányuló eljárással, itt a már megfizetett, tehát tartozásnak nem minősülő önellenőrzési pótlék is mérsékelhető.  

Adóbírság 

Az Art. 171. § (1) bekezdése értelmében az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülménye mérlegelésre kerül, különösen az adóhiány nagysága, keletkezésének körülményei, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlya, gyakorisága. 

Mulasztási bírság 

Az Art. 172. § (21) bekezdése alapján a mulasztási bírság kiszabásánál a NAV mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

A körülmények mérlegelése alapján a NAV a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. 

Egyéb jogszabályban meghatározott szankciók esetén követendő eljárás 

A Kkt. 20. §-a alapján a NAV vámszerve jogosult a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó rendelkezések betartásának vizsgálatára és jogsértés észlelése esetén közigazgatási bírság kiszabására.

A kiszabandó bírság összegét a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) tartalmazza.

A Kormányrendelet a konkrét bírságtételeket az egyes jogsértésekhez rendeli, így az eljáró hatóság a bírság mértékét illetően nem rendelkezik mérlegelési lehetőséggel.

A Kormányrendelet a bírságolással érintett tevékenységek, okmányok vonatkozásában differenciáltan határozza meg a kiszabásra kerülő bírság konkrét összegét, melynek mérséklésére kizárólag a Kormányrendelet 13. §-ában meghatározott esetben, az ott meghatározott mértékben van lehetőség. 

A jogerősen megállapított jövedéki bírság esetében a mérlegelés alkalmazása tekintetében a Jöt. 100-101. §-ai rendelkeznek. 

Az Art. adóbírságra és mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezései jövedéki eljárásban nem alkalmazhatóak. 

A  Büat. 7. § (5) bekezdése a bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet idejére teszi lehetővé a kiszabandó bírság mérséklését. 

A fémkereskedelmi bírság összegével, kiszabásának mellőzésével kapcsolatos szabályokat a  Fémtv. 11. § (10)-(11) bekezdései tartalmazzák.   

Az UVK 114. cikk (3)-(4) bekezdése tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek figyelembe vételével a vámhatóság a késedelmi kamat felszámításától eltekinthet. 

A vámigazgatási bírság kiszabása során követendő mérlegelési szempontokat, a bírság összegére, kiszabásának mellőzésére vonatkozó szabályokat a Vámtv. 25. § (5) bekezdése és a 26. § (1) bekezdése tartalmazza – írja az útmutató.