2594 találat a(z) számla cimkére
Evás időszakban beszezett ingatlan értékesítése evából kilépés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2003-ban eva alatt működő kft. irodát vásárolt. 2019. januártól visszajelentkezett a tao alá a cég, áfaalanyiságot választva.Az irodát értékesíteni szeretné, kérdésem, ha nem választotta ingatlanra vonatkozóan az áfakört, hogyan kell a számlát kiállítania? Segítségüket megköszönve! Juhászné
Katás egyéni vállalkozó táppénzen
Kérdés
Katás egyéni vállalkozónak heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A munkahelyén betegszabin, majd táppénzen van. A kérdésem, hogy ilyen esetben az egyéni vállalkozásában állíthat-e ki számlát erre az időszakra. A vállalkozásban erre az időszakra is megfizeti a 25 ezer forintot.
Számla kiszállítás esetén
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretném segítségét kérni: Vendéglátós ügyfelünk pizzarendelés esetén kiszállítja a pizzát. Ahhoz, hogy a kiszállított pizza mellé a számlát is oda tudja adni a megrendelőnek, azt előre be kell ütnie a pénztárgépbe. Mi van akkor, ha nem fizetik ki mégsem a pizzát (tehát nem veszik át)? Helyesen oldja meg, hogy a hiány elkerülése végett az átvételig a beütött összeget kiveszi a kasszából, és hogy ne legyen hiány egy esetleges ellenőrzéskor? Mi ilyen esetben a szabályos megoldás?
Romániában teljesült szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását: hogyan járunk el helyesen a vevői számla kiállítása során, ha egy magyar székhelyű cég Romániában rendelkezik ingatlannal, melyet bérbead szintén magyar cégnek. A bérbeadó rendelkezik román adószámmal. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Árverésből vásárolt ingó vagyontárgy ÁFA kérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi áfaalany árverésen, végrehajtásból vásárol 100 ezer forintot meghaladó értékű ingó vagyontárgyat (mezőgazdasági gépet). Az áfatörvény 16 §-a alapján a termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha az szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat (végzés) alapján, illetőleg árverés útján történik. Szintén az áfatörvény rendelkezése mondja ki, a 142. § (1) bekezdés g) pontjában, hogy akkor fordított áfás a számlázás, ha a az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. A végrehajtási eljárás a csődtörvény alapján nem minősül ennek. Kérdésem az lenne, hogy az árverési eladónak áfával növelten, vagy a fordított áfa szabályai szerint kell-e a számlát kiállítania. Illetve, ha az adós nem állít ki számlát, az árverési vevő, a jegyzőkönyv alapján élhet-e az áfalevonási jogával? Ha fordított áfával kell kiállítani, ezt melyik jogszabály alapján kell megtenni? Köszönettel
Külföldi szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sportszövetségünk nemzetközi versenyt szervezett az év során. Az ernyőszervezetként működő nemzetközi szövetség az ilyen versenyek rendezésekor kiköti, hogy mennyi nevezési díj szedhető be a résztvevő sportolóktól és kísérőiktől. A versenyrendezés alapját adó szerződésben azt is rögzítettük, hogy a nemzetközi szövetség jogosult minden résztvevő után egy bizonyos összeg számlázására a rendező (tehát szövetségünk) felé. Ez a szerződésben részvételi díjként került rögzítésre. A nemzetközi szövetség ennek fejében technikai szolgáltatásokat (nevezések kezelése, pénzforgalom, technikai feltételek biztosítása) biztosít. Szervezetünk működési formája egyesület, ugyanakkor rendelkezünk üzleti tevékenységgel is, havi áfabevallók vagyunk. A felek közötti szerződésben adószámunkat is rögzítettük. A belga székhelyű nemzetközi szövetség ennek ellenére a részvételi díjat illetően olyan számlát bocsátott ki számunkra, amely belgiumi mértékű áfát tartalmaz. Értelmezésünk szerint itt az áfatörvény 36. §-a (szervezetünk adóalany, mivel rendelkezik adószámmal), illetve 37. §-a irányadó (a teljesítési hely a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye), így a nemzetközi szervezet hibásan számlázott. A számlát nettó módon kellett volna kiállítani, illetve az áfa összegét a magyar áfamérték szerint nekünk kell megfizetni. Kérem állásfoglalását, hogy levezetésünk helyes-e, illetve ilyen státuszú vevő (nonprofit egyesület) esetén lehetséges-e más megoldás.
Gépjármű beszerzése egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (szja alá tartozó) tehergépkocsit vásárol, mely az áfa szempontjából VTZSZ:8703 alá tartozik, tehát sem a beszerzés, sem az üzemanyag áfája nem vonható le. Ha gazdálkodó szevezetként vásárolja meg, akkor mentesül a vagyonszerzési illeték alól, ugyanakkor könyveiben elég csak nyilvántartania vagy aktiválnia is kell? Ha ugyanezt a gépjárművet kata alá tartozó egyéni vállalkozó vásárolja meg, akkor ő mentesülhet-e vagyonszerzési illeték alól? Majdani értékesitéskor hogyan (áfás v. nem) állitja ki a számlát az szja alá tartozó vállalkozó és hogyan a kata hatálya alá tartozó vállalkozó? Katás bevétel lesz-e? Köszönettel és üdvözlettel!
Masszőr PTGSZLAH
Kérdés
Tisztelt Szakértő, A kérdésem az lenne, hogy a masszőr, aki pénztárgép használatára kötelezett, de ezt számla kibocsátásával váltja ki, minden esetben köteles-e a PTGSZLAH nyomtatványon minden hónap 15-éig jelenteni a számláit? Előző könyvelő egy adózónás cikkre hivatkozva eddig nem jelentette őket, amiben ezt írja a válaszoló szakértő: Azon vállalkozók, akik pénztárgép-használatra kötelezettek, de ennek ellenére számlát állítanak ki, kötelesek az adott hónapot követő hónap 15-éig napjáig ezen számlákról adatot szolgáltatni (már amennyiben a számlát a nyugta helyett állítja ki és nem kötelező részére a számla kiállítása). Én ezt úgy értelmezem, ha magánszemélynek állít ki, aki nem adóalany, azt jelenteni kell. Ha jelenteni kell akkor azt visszamenőleg 5 évre meg kell tenni? Köszönettel: Gubányi Anett
Szálláshely-szolgáltatást közvető számlázása, áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy általam most átvett cég ügyében kérném a segítségét. Egy utazásközvetítő iroda szálláshely-szolgáltatást értékesít (kimenő számlára: "külföldi szálláshely értékesítés" feltüntetésével) adóalanyoknak és magánszemélykenek egyaránt MAA 0 áfa felszámítása nélkül, a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjegyzéssel. A szálláshely-szolgáltatást egy szlovák utazási iroda közösségi adóalanytól veszi igénybe, aki a szállásokat a közösség különböző országaiban biztosítja, tehát az ingatlan, ahol az utas szállása lesz, ténylegesen a közösség bármelyik tagállama lehet. A magyar utazásközvetítő iroda közösségi bevallást eddig nem adott be egyetlen ügyletre sem. Konkrétan egy ügylet: a magyar utazásközvetítő a szlovák utazásközvetítől kap számlát áfa felszámítása nélkül. A szlovák számlán fel van tüntetve a szlovák iroda közösségi adószáma, megjegyzésben a magánszemély utas neve és hogy Rómában vesz igénybe szállást 4 napra. A magyar utazási iroda erről nem adott be közösségi áfabevallást se szlovák közösségi adószámmal, se olasz közösségi adószámmal. Ugyanakkor a magyar cég továbbszámlázta kicsit emeltebb áron a szlovák cég számláját egy magyar adóalany CÉG felé, áfamentesen, feltüntetve a számlán a római hotel nevét és szintén a szállás 4 napját, de a magánszemély neve már nem szerepel sehol. A kérdésem az, hogy biztosan jó ez így? Közösségi bevallást nem kellett volna beadni az ingatlan fekvése szerint? Köszönöm a válaszát előre is!
Katás egyéni vállalkozó kivitelezés
Kérdés
Üdvözlöm! Kérdésem kivitelezéssel kapcsolatos, számlázási tájékoztatást szeretnék kérni. Festő, villanyszerelő katás egyéni vállalkozó a munkadíjon felül a munkavégzéshez szükséges anyagot és annak kiszállítását milyen formában, milyen megnevezéssel és milyen övtj számmal tudja kiszámlázni? Az övtj szám szükséges a számlára? A számla mellé szükséges csatolni az anyagokról szóló saját nevére kiállított számlát, vagy mivel szerződésben vállalt költségről van szó, az nem szükséges, és nem is kérhető? Szíves válaszát nagyon köszönöm
Külföldi cég Magyarországon szerel
Kérdés
Magyarországi helyiségben egy magyarországi cégnek számlázva egy szlovén cég polcok összeszerelését végzi. A számlát a szlovén cég EUR-ban, áfa nélkül küldi. Eddig az volt a gyakorlat, hogy "normál" EU áfaként jelentettük, azaz a befizetendő és a levonható oldalra is beraktuk az áfa összegét. Kérdésem, hogy ez így helyes-e? A munka kb. egy évig tart.
Magánszemély támogatása nonprofit kft.-nek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély támogatást (adományt) adna nonprofit kft.-nek. Hogyan kell ezt elszámolni a nonprofit kft.-nél? Áfaalap, kell-e róla számlát kiállítani? Milyen bevételnek számít? Köszönöm!
Áfa-regisztrált felé történő számlázás.
Kérdés
T. Szakértő! Ügyfelem egy áfa-regisztrált német cég felé állít ki számlát, mely cég napelempark kiépítésével foglalkozik. Ügyfelem az alábbi tevékenységekre állít ki számlát: "szintezés (földmunkálatok), kábeltelepítések anyagokkal együtt, földalatti kábelek tesztelése, csatornakiegyenlítés, illetve van amin csak a mérföldkő van megnevezve, de ezekben is minden, az anyagok is meg a munkálatok is beletartoznak" Egyene sadózással, vagy fordított adóval kiállított számla a helyes?
Székhelycím-változás helyrajziszám-változás nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Zrt. tulajdonosa határozatot kapott 2019.03.06-án, hogy a székhelyként korábban használt címe megváltozott (ugyanazon a helyrajzi számon), mely határozat módosításra került 2019.04.10-én. Az ügyvéd megbízást kapott 2019.05.10-én a határozatok alapján a székhelycímváltozás átvezetésére, de a bejegyzés csak 2019.07.18-án történt meg. Kérdéseim: 1. Mikortól köteles a zrt. az új címet használni? 2. A „helytelen” címmel kiállított vevő számlákat a zrt.-nek javítania kell-e? 3. A „helytelen” címmel befogadott számlákat a zrt.-nek javíttatnia kell-e? 4. Áfalevonhatóság szempontjából számít-e, ha valamely időszakra a „helytelen” cím szerepel a befogadott számlán? Előre is köszönöm válaszukat!
Ingatlanértékesítést cég fizeti ki
Kérdés
T. Szakértő! Építőipari vállalkozás (kft.) vagyunk. Társasházat, illetve magánházat építünk, értékesítünk. Az elmúlt hónapokban az alábbi helyzettel szembesültünk: adásvételi szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel lakás építésére. Szerződés szerinti díjbekérőt, majd előlegszámlákat állítunk ki a részére (5 százalékos áfatartalommal), de a pénzt nem a magánszemély utalja át nekünk, hanem annak valamilyen vállalkozása (vagy egyéni vállalkozóként utal vagy valamilyen cég, amiben érdekeltsége van). Helyesen számlázunk-e, ha az adásvételi szerződésben lévő magánszemélynek állítjuk ki az 5 százalékos áfás előlegszámlát, nem pedig annak a cégnek, aki utalt nekünk? Ha a cégnek kellene számláznunk, akkor azt milyen áfakulccsal kell tenni, és milyen jogcímen számlázzunk annak a cégnek? Ha ez csak tévedés volt a vevő részéről, akkor ezt hogyan lehet korrigálni? Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
