2594 találat a(z) számla cimkére
Belépőjegy bizonylatolása, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: cégünk nevében az ügyvezető és felesége részt vettek egy önkormányzat által szervezett bálon, amelynek bevételét jótékony célra ajánlotta fel az önkormányzat. A saját belépőjegyük mellett támogatói jegyeket is vásároltak. Ezekről kellett volna-e az önkormányzatnak számlát kiállítania, vagy csak a jegyek alapján elszámolható-e az összeg? Illetve a cégünket terheli-e adófizetési kötelezettség a megvásárolt jegyekkel kapcsolatban? Köszönöm,
Üzletben nyilvántartott készpénz pénztárgéphasználat esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.
Használtcikk-kiskereskedelem, különbözeti adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő, tanácsát szeretném kérni. Ügyfelem kérte, hogy vegyem fel a tevékenységek közé a használtcikk-kiskereskedelmet, mert idéntől szeretne magánszemélyektől bizományba vagy adásvételi szerződéssel venni kerékpárokat, amit ő különbözeti adózással eladna. Kérdéseim egy konkrét példán keresztül: megvesz 50 ezer forintért egy biciklit, és eladja 80 ezer forintért, a bt. áfakörös. Azt értem, hogy csak az árrés után kell megfizetni a 27 százalékos áfát. Azt nem értem, hogyan kell kiszámlázni. 1. ) Ha számlát kérnek: akkor a bruttó eladási árról 80 000 Ft-ról állítom ki a számlát, és a számlára ráírom, hogy különbözet szerinti adózás, vagy a számlán meg kell bontanom, és 2 sorban számlázom, első sor 50 000 Ft különbözeti áfával, és második sorban 30 000 Ft 27%-kal? Melyik a helyes számlázás? 2.) Ha nem kérnek számlát, csak nyugtát, vagyis értem ez alatt, hogy beütjük az online pénztárgépbe, akkor ezt hogyan teszem meg? Be kell állíttatnom pénztárgép szervizessel egy különbözet szerinti adózás kulcsot? Vagy hogy ütöm be a pénztárgépbe? 3.) Az adóhatóság felé be kell-e jelentenem a 20T201T, hogy viszonteladó leszek, és különbözeti adózást választok? Előre is köszönöm a választ! Üdv
Alanyi adómentes asztalos szolgálatásnyújtása Ausztriába
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes (katás is) belföldi adóalany közösségi adószámmal rendelkezik, ausztriai adóalanynak (van érvényes közösségi adószáma) konyhabútort értékesít, melyet az ausztriai helyszínen beépítve ad át. Ez esetben szolgáltatásnyújtásról van szó (39. § (1)? A kiállított számlán mely paragrafusra kell hivatkozni? Ha a megrendelt beépítendő konyhabútorra előleget kér, akkor mi kell, hogy a számlán szerepeljen? Köszönöm válaszát!
Közösségi termékértékesítés - 2020
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét! 2020. 01. 01-jétől közösségi termékértékesítés esetén a közösségi értékesítést két meglévő, egymástól független bizonylattal kell alátámasztani. Ezek a bizonylatok – amennyiben az eladó fuvaroz – az alábbiak. Rendelkezni kell kettő dokumentummal az alábbiakból: a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok (pl. az aláírt CMR dokumentum vagy CMR-fuvarlevél; az áru fuvarozója által kiállított számla, hajóraklevél, a légi teherszállítási számla), vagy rendelkezni kell az előzőekből egy dokumentummal plusz eggyel az alábbiak közül: fuvarozási biztosítási kötvény; fuvarozás kifizetésének banki dokumentuma; a vevő tagállamában közjegyzői nyilatkozat, hogy a termék megérkezett; a célországban a raktár kezelőjének nyilatkozata, hogy bevételezték a terméket. Abban az esetben, ha az eladó saját maga juttatja el a termékeket, saját autójával a szlovák partneréhez (vevőjéhez), akkor hogyan lesz meg a két dokumentum? Szállítólevéllel rendelkezik az eladó, de egyéb – fentebb felsorolt – dokumentumok nem fognak a rendelkezésére állni. Mit lehet tenni ebben az esetben? Milyen dokumentum fogadható el még ez esetben? Válaszát előre is kösznöm!
Neta-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az EU-ból vásárol csokoládé- és cukortermékeket. Vtsz számok, amiken az árukat behozzák, az értékesítésük is ezeken történik: 17049099 17049065 180620959000 170490619000 18069050 17049061 1806903900 1704903000 A csokoládétermékeket változatlan formában és tartalommal eredeti csomagolásban értékesítjük Magyarországon kizárólag nem végfelhasználóknak. Ezek a dobozok nagy darabszámú csokoládékat (adott esetben akár 240 db/dobozt) is tartalmaznak, sütemények díszítésére alkalmasak. A cukortermékeket kicsomagoljuk különböző kiszerelésekbe, és ezeket a termékeket is zömmel itthon értékesítjük, előfordul mindkét termékkör esetében az EU-n belüli értékesítés is. Kérdésem: kell-e neta-díjat bevallanunk és megfizetnünk a fenti termékcsoportokra? Az általunk kicsomagolt termékeket terheli-e neta-fizetési kötelezettség? Mi a helyzet, ha az itthonról vásárolt cukor- és csokoládétermékek számláján nincs feltüntetve a netára vonatkozó adófizetés kezelése? Válaszát nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Jakab Ildikó
Teljesítési időpont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy partnerünk szerviz képviseletünket látja el egy multinál. Havonta számláz részünkre. Az elő-, novemberi számlát (2019. 11. hó megnevezéssel), 12. 09-én állította ki, 11.29-ei teljesítési időponttal, és 12. 30-ai fizetési határidővel. Véleményem szerint rossz teljesítési időponttal, mert, az áfatörvény 58. §-a szerinti, időszakonkénti elszámolásról van szó. Jelen esetben pedig a teljesítési időpont a fizetési határidő kellene, hogy legyen. Kérem, szíveskedjen véleményezni, jól gondolom-e, hogy a számla rosszul lett kiállítva. Köszönöm!
Társasház garázs bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy "A" társasháznak a garázs beállóit jogtalanul használják a szomszéd "B" társasház lakói. A társasház úgy döntött, hogy kiszámláz a bérleti díjat a jogtalanul ott parkolóknak. Ezzel a mi "A" társasházunknak adóköteles jövedelme keletkezik, ami után meg kell fizetni a 15 százalékos szja-t. A közös képviselő hivatkozik az szja-törvény 9. § (2) a) paragrafusára, miszerint az szja-t nem köteles megfizetni az "A" társasház, míg a bérleti díj nem folyik be a "A" társasház számlájára, így a bérleti díjról kiállított számlák csak a vevő analitikában fog szerepelni. (egyszeres könyvvitelt vezet a társasház). Kérdésem a következő: a társasháznak csak akkor kell fizetni szja-t ha befolyik a bérleti díj? Vagy a kiállított számla után le kell vonni a szja összegét és befizetni? Esetünkben magánszemélyeknek számlázna a társasház. Válaszukat előre is köszönöm.
Adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk civil szervezet. Zeneiskolát működtetnek, a tanárok egy része adószámos magánszemélyként ad számlát úgy, hogy a hó végén áttekintik, ki, hány órát tartott meg, és ezt beszorozzák a szerződésben szereplő óránkénti árral. Sajnos a szerződésben (egyelőre) nincs pontosan körülírva, hogy a nevezett összegből még levonásra kerülnek a kötelező járulékok, vagy sem. Könyvelőként azzal szembesültem, hogy személyenként más és más a gyakorlat: van aki a megkapott összegből fizeti maga után az szja és a nyugdíjjárulék mellett a szochót is, és van olyan, aki a szerződésben szereplő összeget "nettó munkabér"-nek tekinti, tehát a civil szervezetre hárítja az összes járulék befizetését. A kérdésem arra vonatkozik, hogy könyvelőként hogyan tudok helyesen eljárni: 1. Milyen papírokat/nyilatkozatokat kell bekérni az adószámos magánszemélyként számlát adótól (kell-e bekérnem egyáltalán bármit)? 2. Milyen összeg szerepeljen a számlán: az, amit átutal a megrendelő civil szervezet az adószámos magánszemély tanár számlájára, vagy a járulékkal növelt összeget? (3. A szocho összegét is magában kell hogy foglalja a számla, vagy csak az szja-t, nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékokat?) Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor milyen járulékokat kell megfizetnie a kiállított számla után? (Csak szja-t vagy minden egyebet, amit a megbízási díj után is meg kellene fizetnie?) Segítségét köszönöm! Márkus Márta
Nyílt végű lízing
Kérdés
Nyílt végű lízing (kft. vásárol személygépkocsit céges és magánhasználatra). * A cégnek milyen bekerülési értéken és mi alapján kell a tárgyi eszközök közé felvenni az eszközt? Lízingszerződés alapján, az abban szereplő nettó értéken (áfa nélküli)? * A le nem vonható áfa (első részleté) a bekerülési értéket növeli 50 százalékos levonási tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is, vagy egyéb ráfordítás? * Ha az 50 százalékos levonási tilalmat választja a cég kell-e útnyilvántartás, vagy ajánlott egy-két alkalommal menetlevelet írni? * Ha viszont azt választja, hogy eltér az 50 százalékos levonási tilalomtól (például 80 százalék céges használat, 20 százalék magáncél), akkor kötelező az útnyilvántartás? A kezdő lízingdíj és a későbbiekben a havidíjak számlája alapján is ebben az arányban számolhatja el az áfát? * Az esetleges javítási, alkatrészszámlák, gázolajfogyasztás számlái alapján levonható az áfa? Az 50 százalékos tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is milyen arányban? Ha ezek a számlák más (a cég tulajdonában lévő), például teherautók költségét is tartalmazzák, célszerű külön számlát kérni a bizonyítás miatt? * Maradványérték esetén (a cég döntése, hogy megvásárolja a személygépkocsit), ha arról a futamidő végén számla készül, annak az áfája nem levonható, lévén, hogy értékesítés történik? Ha viszont a cég egyből tovább is értékesíti, akkor levonható? Ezt a maradványértéket rá kell aktiválni az eszközre a futamidő végén? * Cégutóadót a lízingbe vevő fizeti? Köszönöm.
Tevékenység végzése szakképesítés nélkül
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy társas vállalkozás a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységet (fényképészet) is folytat, de a rendeletben előírt OKJ szakképesítéssel sem munkavállalója, tagja, ügyvezetője nem rendelkezik. A tevékenység (fényképészet) a végbíróság és a NAV felé is le van jelentve. Szabhat-e ki bármilyen bírságot a NAV azért, mert a vállalkozás olyan tevékenységet is kiszámlázott, amely a hivatkozott rendelet alapján szakképesítéshez kötött?
Szállítólevél vagy átvételi elismervény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk hőszigetelt üveg kereskedésével és beépítésével foglalkozik. Eddig minden kiszállításunkkor szállítólevelet, majd pedig a termék átvételét követően számlát készítettünk. A szállítólevelet a számlázó program készíti, a szállítás időpontját írja a számla teljesítési időpontjához. Van viszont olyan kiszállításunk, amikor hetekig csak visszük-visszük a terméket a megrendelőnek, beépítés után átveszi a munkát a megrendelő (teljesítési igazolás készül), és ezt követően a teljesítési igazolás dátumával megegyezően készül egy darab számla. Ez esetben a teljesítési igazolás és a számla teljesítési időpontja ugyanaz. Itt van a gondunk. A számlát a több héten keresztül kiszállított termékekről kiadtuk, de nem tudjuk hozzárendelni a szállítóleveleket, mert eltérőek a kiszállítás dátumai. így a számlázó programunkban "kiszállított, de még nem számlázott" termékként ott ragadnak. Több partnerünk szállítólevél helyett, csak kézzel kitöltött átvételi elismervényt készít. Szeretném megkérdezni, hogy milyen esetben használhatjuk a szállítólevelet, és mikor az átvételi elismervényt figyelembe véve, hogy nem csak a NAV-nak, de egy közúti ellenőrzésnek is meg szeretnénk felelni. Válaszukat tisztelettel megköszönöm. Illésné Karf Szilvia
Garanciális visszatartás számlázása (egyéni vállalkozó)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem építőipari szolgáltatásról szóló szerződésben 10% garanciális visszatartásról állapodott meg a generálkivitelezővel. Ebből 5% a munka befejezésekor, a másik 5% három év múlva válik esedékessé. Kérdésem, hogy helyes-e a következő számlázási gyakorlat? A részszámlákon az egyéni vállalkozó feltünteti az egyes teljesítési igazolásoknak megfelelő összeget és a garanciális visszatartást mínusz előjellel feltüntetve a számla végösszegeként az aktuálisan utalandó összeget, azaz a teljesítési igazoláson szereplő szolgáltatás ellenértékének 90%-át tünteti fel. (A számlabefogadó ragaszkodik ehhez az eljáráshoz.) Amennyiben megfelel ez az eljárás, akkor a további 5+5% garanciális visszatartásról (eltérő esedékességi idejük miatt) további két számla kiállítása válik szükségessé? Vagy a helyes számlázás az lenne, ha a teljesítési igazoláson szereplő ellenérték (100%) lenne a számla végösszegénél is feltüntetve és esetlegesen csak tájékoztató adatként kerülne megjegyzésre a garanciális visszatartás összege? Ekkor a számla kiegyenlítése három lépésben történne meg, azaz a három év múlva esedékes (második 5%-os) garanciális visszatartás pénzügyi rendezésével válna teljesen kiegyenlítetté a számla. Köszönöm válaszát!
Termékértékesítés EU-ba, szállítása EU-n kívülre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen az alábbi számlázási kérdésben! Az angol partnernek számláznánk terméket, aki megkért minket, hogy a termékét ne neki szállítsuk az EU-ba, hanem rögtön az ő vevőjének Ausztráliába, EU-n kívülre. Helyes-e a mi számlánk úgy, hogy a vevő az angol partner és EUK az áfa kulcsa, azaz EU-n kívüli értékesítés, mivel a termék innen indul és 3. országba érkezik? Köszönöm a segítségüket!
Fenyőfa-árusitás
Kérdés
Egy bt.-nek a tevékenységi körében szerepel az "egyéb nem bolti kiskereskedelem". Decemberben fenyőfa árusitással is akar foglalkozni. Az árusitáshoz elegendő-e a nyugtaadás, és a kézi számla? A fő tevékenysége – amellyel foglalkozik nem kereskedelmi tevékenység – pénztárgépet nem használ. Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
