2594 találat a(z) számla cimkére
Magáncélú vásárlások
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérnénk segítségüket. Egy kft. sorozatosan céges bankkártyával fizet ki magáncélú vásárlásokat. A vásárlásokról minden esetben rendelkezik ugyan a cég nevére kiállított számlákkal, melyek bankkártyás kiegyenlítése szerepel a céges bankkivonaton is. A számlákon viszont egyértelműen nem a vállalkozás tevékenységével összefüggő tételek (élelmiszerek, bútorok, háztartási gépek) szerepelnek. A vállalkozás kizárólag építőipari tevékenységet folytat. Mi a teendő, hogyan kell elszámolni ebben az esetben a cég nevére szóló áfás számlákat illetve azok kiegyenlítését a céges bankkivonatokon? Milyen módon rendezhetőek ezek a vásárlások a magánszeméllyel (ügyvezetővel) összefüggésben? Megoldás lehet-e, ha a társaság ezen számlák ellenértékét áfával növelt értékkel kiszámlázza a magánszemély részére? (Bár ebben az esetben a számlázott tételek nem szerepelnek a tevékenységi körben.) Segítségüket előre is köszönjük!
Így kell a telefonköltséget továbbszámlázni
Cikk
Nagy mennyiségű hívószámmal rendelkező vállalkozás sokkal kedvezőbb tarifákkal tud szerződést kötni mobilszolgáltatókkal, mint egy magánszemély önmagában listaáron. Gyakran előfordul, hogy a cég ezt meg is teszi, és a munkavállaló a céges flottában kedvezőbb feltétekkel használhatja telefonját. Ilyen esetben a munkáltató a szolgáltatást továbbszámlázza a munkavállaló felé. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát, amikor az különböző áfakulcsú tételeket tartalmaz? Olvasói kérdésre Bunna Erika adószakértő válaszolt.
Szellemi tevékenységet folytató adószámos magánszemély adozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállásom mellett kiváltottam oktatásra az adószámot. Kérdésem: hogyan kell adóznom, mit kell befizetni a bevétel után és ilyen időközönként, ha főként magánszemélynek állítok ki számlát? Köszönöm válaszát! Liza
Katás számlázás kapcsolt vállalkozásnak
Kérdés
Tisztelt Cím! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozó (bankszámla nyitására nem kötelezett) üzletviteli tanácsadásról kiállított egy 1 490 000 Ft értékű készpénzes számlát egy magyarországi székhelyű társaságnak, mely társaságnak a férje az ügyvezetője. A leírtak alapján terheli-e valamelyik felet adatszolgáltatási kötelezettség vagy bármiféle szankció a számlázás miatt? A válaszukat előre is köszönöm!
Uniós partnerek közötti értékesítés, harmadik országbeli indulási hellyel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A” ukrán adóalany fát értékesít „B” román adóalanynak, aki tovább értékesíti „C” magyar adóalanynak. A szállítás közvetlenül „A”-tól történik „C”-nek. A fuvarozást vagy „A” ukrán eladó, vagy „B” román adóalany mint közbenső szereplő végzi, vagy rendeli meg. Az első magyarországi importáló is a „B” román cég lesz, a „C” magyar adóalany nem minősül importálónak. Helyesen gondolom, hogy ebben az esetben a „B” román adóalany minősül importálónak, be kell jelentkeznie Magyarországon és adóköteles számlát kell kibocsátania a magyar vevő felé?
Külföldi szervezet előadás díja
Kérdés
Az Európai Unió egyik tagállamában működő adóalany színház vendégjátékra jön Magyarországra. A színdarab játszásáért cserébe előadási díjat számláz a magyarországi kft.-nek. Mindkét cég a maga országában adóalany. Hogyan állít ki a tagállambeli társaság a magyarországi kft.-nek számlát? Mi lesz az áfatartalma?
EU-n belüli jogdíj fizetés
Kérdés
Az Európai Unió egyik tagállamában székhellyel, adószámmal rendelkező adóalany alkotóművész részére Magyarországon bejegyzett adóalany Kft. jogdíjat fizet. A művész áfás számlát állít ki a jogdíjáról. Magyarországon színdarabot rendezett és a darab játszása után a bevétel arányában jogdíj szedésére jogosult. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon kell számlát kiállítani? Milyen áfatartalom kerül a számlára?
Oktatási költség vagy hivatali utazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két fő alkalmazottat oktatásra küldtünk, a munkájuk végzéséhez szükséges. A kétnapos oktatás után hoztak a pénztárba kifizetésre egy számlát. A számlán szerepel szállásdíj, reggeli, vacsora és idegenforgalmi adó. A szállás, reggeli és vacsora 5 százalékos áfával. A számlaigazoló ráírta a dolgozók nevét. Költségként az oktatási költségek között vagy mint hivatali-üzleti utazásként számolható el? Az áfa visszaigényelhető-e? Kell-e még más adót is megfizetni? A választ előre is köszönöm!
Iratőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk a könyvelése kiszervezése alatt áll indiai szolgáltatónak. Kérdésem az iratok őrzésével kapcsolatos. Számláink nagy része pdf-ben érkezik, azokat továbbítjuk Indiába e-mail-en, illetve közös tárhelyre mentjük, innen kerül feldolgozásra. A papír alapú számlákat scanneljük, és szintén továbbítjuk kinti kollégáiknak, ahol a könyvelés megtörténik. A számla könyvelés után, az integrált rendszerünkbe is becsatolásra kerül a könyvelési dokumentum mellé, onnan bármikor előkereshető. Kérdésem a következő: megfelel-e a követelményeknek az iratőrzés ezen módja, vagy szükséges a számlákat nyomtatnunk és fűznünk is manuálisan? A vámhatározatok esetében is ugyanígy járunk el. Egy esetleges ellenőrzés esetében elégséges-e, ha a bizonylatokat pdf-ben tudjuk előállítani? Ha elégséges elektronikusan tárolni a bizonylatokat, azokra a 8 év megőrzési idő vonatkozik? Válaszukat köszönöm!
Pénztárgépbe beütött számláról adatszolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!
Alanyi adómentes áfafizetési kötelezettsége
Kérdés
Alanyi adómentes egyesület 72 hónappal ezelőtt idegen ingatlanon beruházást hajtott végre. A beruházás értékét az egyesület aktiválta, és amortizációt számolt el évente. Az ingatlan tulajdonosa értékesíteni kívánja az ingatlant. Az értékesítés kapcsán az egyesületnek kifizeti a beruházás értékét. A kérdés az, hogy az egyesület milyen számlát állítson ki a beruházás értékesítése kapcsán? Ingatlanról nem adhat számlát, mert nincs a tulajdonában ingatlannyilvántartásba bejegyzett ingatlan. Idegen ingatlanon végzett beruházás kapcsán, tárgyi eszköz értékesítés áfa felszámításával szóba jöhet-e – ha nincs a birtokában olyan eszköz amit el tudna adni? Vagy az a helyes, ha a szolgáltatásnyújtás kategóriában kerül a számla kiállításra (felújítási szolgáltatás megállapodás szerinti értéke), ebből adódóan erre az ügyletre alanyi áfamentesként áfa nélkül kell számláznia?
Bizományos értékesítés elszámolása katás vállalkozásnál
Cikk
Olvasónk katás bt. keretei között bizományos értékesítést is végez. De lehet-e bizományos értékesítésnek tekinteni azt a konstrukciót, ahol a bizományosi jutalék elszámolása előre történik? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő adott választ.
Műalkotás értékesítése áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, aki műalkotások hagyatékkezelésével és értékesítésével foglalkozik. Az alapító okiratban szerepel többek között: "Az alapítvány további célja a gyűjtemény művészeti értékének folyamatos gyarapítása, a gyűjtemény bővítésével vagy a gyűjteményből való körültekintően megválasztott értékesítéssel az alapítvány működtetése érdekében." Kérdéseim az alábbiak: 1. Amennyiben az alapítvány értékesíti a műveket, áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania (használt cikknek minősülnek-e a műalkotások)? 2. Alkalmazható-e a különbözeti áfa a számlázás során? 3. Alkalmazható-e a különbözeti áfa olyan művekre, amelyek előtte például kiállításon voltak vagy galériákban voltak megtekinthetők (akár Magyarországon, akár külföldön)? 4. Az áfás értékesítéssel jelentős piaci hátrányok érik az alapítványt, melynek elsődleges célja nem lehet az értékesítés. Van-e bármilyen egyéb lehetőség az áfamentes értékesítésre? Válaszát nagyon köszönöm!
Kötbér továbbhárítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégünk (mint szolgáltatást igénybe vevő) ez év elején felmondta X telekommunikációs szolgáltatóval korábban megkötött telefon- és internetszolgáltatási szerződését, és Y szolgáltatóval kötött szerződést. Mivel a szerződés megszüntetésére az X szolgáltatótól vásárolt telefonkészülékre vállalt hűségidő lejárati időpontját megelőzően került sor, ezért az X szolgáltató kötbér megfizetésére kötelezte cégünket. A kötbér összegéről X szolgáltató - helyesen - nem számlát, hanem ún. kötbérértesítőt (számviteli bizonylatot) állított ki, és küldött meg részünkre. A kötbér nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, ezért sem számla kiállítása nem, sem áfa felszámítása nem szükséges. Y szolgáltató a megkötött szerződésben vállalta, hogy átutalja a kötbér összegét cégünk bankszámlájára az általunk Y szolgáltató nevére kiállított és megküldött számla alapján, hogy ebből rendezni tudjuk az X szolgáltató felé fennálló kötbér jellegű tartozásunkat. Helyesen értelmezzük, hogy a kötbér továbbhárítása már az áfatörvény hatálya alá tartozó ellenértéknek minősül, ezért megfelelően járunk el, ha a kötbér „továbbhárítása” érdekében számlát állítunk ki Y szolgáltató felé a kötbér 27 százalékos áfávalval növelt összegéről? Vagy cégünknek is egy számviteli bizonylatot kellene kiállítania a kötbér összegéről áfa nélkül? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sz. Bea
Bérként adózó juttatás bevallási időpontja
Kérdés
Tisztelt Adózóna, Dolgozók részére nyújtott, bérként adózó juttatásról beérkezett, késett számla esetében felmerül, hogy mi a helyes eljárás: önellenőrzéssel a számla teljesítésének időpontjára, azaz a juttatás tényleges megvalósulásának időpontjára önellenőrzést nyújtunk be, vagy a számla kézhezvételét tekintjük a "juttatás szempontjából" irányadónak és erre a hónapra adózzuk le a juttatást. Kérdésként merül még föl, hogy az első lehetőség esetén (önellenőrzés) adott esetben az éves - a dolgozóknak január 31-ével már kiadott - adóigazolásokat kell és lehet-e szintén önellenőrzéssel módosítani? Köszönettel várom válaszukat! Czelnai Zsolt Farkas gazdasági igazgató NM Zrt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
