Tisztelt Tanácsadó! Elektronikus számlázási rendszerünkben többféle bizonylat kerül kiállításra, nevezetesen: elektronikus számla, egyszerűsített számla, nyugta stb..Egyedi azonosításra használható-e ugyanaz a sorszámtartomány azzal a megkötéssel, hogy a különféle bizonylatokat betűjelekkel különítünk el? Válaszukat előre is köszönöm.
Társaságunk közvetett vámjogi képviselőként végez szabad forgalomba bocsátás vámkezeléseket importőr partnerünk részére. A vámkezelés során az importot bonyolító partnereink tevékenységével kapcsolatban történő szabad forgalomba bocsátás során a felmerült vámot a vámhatóság minden esetben részünkre, mint közvetett vámjogi képviselő részére veti ki. A kivetett vámot bizonyos esetekben nem mi fizetjük ki, hanem a határozat alapján az importőr. Hogyan kell helyesen dokumentálni ezt a folyamatot? Jelenleg azt a gyakorlatot követjük – függetlenül attól, ki fizeti ki a vámot –, hogy a vám összegét kiszámlázzuk az importőrnek. Amikor az importőr fizeti a vámot, akkor a számlán feltüntetjük, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Úgy könyveljük, hogy a vámhatározat kézhez vételekor előírjuk kötelezettségként a vámelszámolási számlán technikai számlával szemben, majd, amikor a partner igazolja a pénzügyi teljesítést, akkor állítjuk ki a számlát ("pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel) a technikai számlával szemben, majd a vevőt és a vámelszámolási számlát egymással szemben kiegyenlítjük. Helyes-e az, hogy számlát állítunk ki a vámról, vagy elég lenne számviteli bizonylat?
Tisztelt szakértő! Segítségét kérném, mert kicsit összezavarodtam a teljesítéshely-megállapítás és áfa-alkalmazás szabályaiban. Következő az eset: belföldi adószámmal rendelkező cég szálláshely-szolgáltatást végez (hostel). A következőt szeretné csinálni: EU-s (szlovák, cseh) utazásszervező céggel kötne szerződést, aki embereket, csoportokat küldene Magyarországra és itt a magyarországi hostelben lennének elszállásolva. Viszont az embereknek a EU-s cég állítaná ki a számlát a szállás igénybevételéről, nem pedig a magyar. De nem igazán találok rá magyarázatot, hogy az itthoni cég milyen jogcímen és milyen áfával számlázhatna az EU-s cégnek. Előre is köszönöm a segítséget és a választ! Ildikó
Tisztelt Szakértő! Áfakörben lévő cégről van szó,áfás bevétele nincs, mert a főtevékenysége tárgyi mentes. Cégautót szeretne vásárolni. Ha a későbbiekben értékesítésre kerül a cégautó, akkor áfatartalommal kell kiszámlázni? Válaszukat előre is köszönöm.
Áfakörös egyéni vállalkozó kétmillió forint értékű terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. Viszont a számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Kérdésem, hogy a számla, egyben könyvelési bizonylat esetén mik az alapvető tartalmi követelmények? – Ha a közösségen belül kiállított számlára szövegben ráírjuk, hogy közösségi országok közötti, tehát áfamentes? – Továbbá a számla könyvelésénél (mind a vevő, mind a szállító) a devizában kiállított számla forintosítása történhet úgy, hogy a könyveléskor kézzel ráírjuk az alkalmazott árfolyamot és a forintösszeget (például 1000 eurós számla, árfolyam: 311 forint, így 311 ezer forint könyvelendő)? – Gépi kimenő számla kiállításánál kötelező-e, hogy a program tudja kezelni az árfolyamot és a forintosítást?
Ha csak a férj tulajdonában van az ingatlan, annak eladásakor figyelembe vehető-e a feleség nevére szóló felújítási számla bevételcsökkentő tételként?
Egy egyéni vállalkozó, aki áfakörbe tartozik, 2 000 000 Ft értékben terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. A számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? Válaszukat előre is köszönjük.
T. Szakértő! Egy kft. 2 dolgozója és az alvállalkozójának egy dolgozója, szakmai továbbképzésen vett részt. A kft. mindhárom fő képzési díját kifizette. Az alvállalkozó kéri a dolgozóját terhelő díj továbbszámlázását. Nem látom, hogy ezt hogyan tudnánk megtenni, kérem a segítségét! Üdvözlettel: V.Mária
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban szeretném kérdésemet feltenni.Egy kft. szarvasmarhákat értékesített Szerbiába. A vevő előleget fizetett, melyről kiállítottuk az előlegszámlát. Az Önök válasza szerint az áfabevallás 1., illetve 46. sorában kell ezt az előleget szerepeltetni. A következő következő bevallási időszakban megtörténik a teljesítés, azaz megtörténik a vámkezelés, és ténylegesen elhagyja a termék a közösség területét. Ezt válaszuk szerint az 1., illetve a 37. sorban kell az áfabevallásban szerepeltetni. A végszámla értéke viszont nulla forint az előleg levonása után. A végszámlában levont előleget ebben az esetben nem kell feltüntetni az áfabevallásban? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! E-bay-ről vásárolt termékről nincs számla, mert nem adnak, a cég bankszámlájáról történik az utalás, visszaigazolás van a vásárlásról. Ezeket a kisebb értékű termékeket beépítik saját előállítású, egyszerű, maximum pár ezer forintos, régészeti termékekbe, használati tárgyakba. Kérdés, beépíthető-e így, illetve költségként elszámolható-e ezeknek a termékeknek az értéke, van-e valamilyen lehetőség erre? Az előállító nem áfakörös. Értékesítése internetes kiskereskedelem formájában, számlaadás mellett történne. Minden egyes termékről termékismertető, használati utasítás készül. Szabályos-e ez így? Vagy hogyan lehet igazolni, pótolni a "számla nélkül" beszerzett termékeket? Köszönöm válaszukat.
Sok gazdálkodó a kiállított „készpénzes” számlák ellenértékét a fizetés napján a pénztárgépbe is beüti. Kétféle számlázási gyakorlat figyelhető meg: vagy csak akkor ad számlát az eladó, amikor az mindenképpen kötelező, vagy minden esetben számlát bocsát ki, azaz nem fordul elő, hogy csak nyugtát állít ki. Felvetődik a kérdés, hogy ha 2018 második felében bekötik a számlázóprogramokat a NAV adatbázisába, hogyan működhet tovább az előző gyakorlat és eljárás, hiszen bizonyos esetekben az adóhatóságnál is duplán jelenhetnek meg a készpénzes eladások adatai, a pénztárgépből, illetve a számlázóprogramból is.
Tisztelt Szakértő! Egy szja alatt adózó, áfás egyéni vállalkozó 2017.01.02.-án beszerez az adóköteles tevékenységéhez egy tehergépkocsit, az áfáját jogszerűen levonásba helyezi. 2017.11.30.-tól szünetelteti a vállalkozását. 2018 februárjában benyújtja a 2017. évi szja-bevallását. Mivel a fuvarozáshoz beszerzett tevékenysége nem igazán hozta a korábban tervezett bevételi számokat, így úgy döntött, árulja a 2017-ben beszerzett tehergépkocsiját. Érkezik is áprilisban egy vevő, aki tisztességes árért megvenné. Kérdés 1.: a szünetelés alatt befolyt tárgyi eszköz értékesítésből származó bevétel egyéni vállalkozásból származó jövedelemként, önálló tevékenység jövedelmeként, vagy ingóság értékesítéséből származó jövedelemként lesz adóköteles (a szüneteltetés csak 2018 szeptemberéig fog tartani, azaz nem a teljes adóévben lesz szüneteltető státusza)? Kérdés 2.: a szüneteltetés alatt értékesített tárgyi eszközt számláznia kell-e, kell-e áfát felszámítania (hiszen korábban jogszerű áfa-levonási jog kapcsolódott hozzá) és amennyiben igen, akkor azt milyen időszaki áfa-bevallásban kell szerepeltetnie (hiszen szünetel az áfa alanyisága)? Köszönettel. Pap Attila
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységet végző (nem alanya az áfának) költségvetési szerv 3. országból közhatalmi tevékenységének folytatásával összefüggésben tanulmányokat vásárol, valamint helyi szervezetek szolgáltatását veszi igénybe. Ezekről számlát kap. A közhatalmi szerv ebben az esetben áfaalannyá válik-e? Felmerül-e a kiállított számlák után az áfafizetési kötelezettség? Köszönettel:
Magánszemélytől saját használatra beszerzett személygépkocsi eladásakor fel kell számítani az áfát? A magánszemély nem állított ki számlát csak szerződést.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték