A vevő cég egy spanyol szállítótól szerzett be terméket. A szállító közösségi adószáma szerepel a számlán, de a vevő közösségi adószámát nem tüntették fel. Az áfáról semmiféle közlés nincs a számlán. (A tr. mellékletében szereplő spanyol szöveg.) Felvették a szállítóval a kapcsolatot, az a válasz érkezett, hogy adó nincs, és ez így megfelelő, mert használt (másodkézből eladott) termékről van szó. Hogyan kell ezt szerepeltetni az áfabevallásban?
Egy étterem-panziót szeretnék működtetni bérleti üzemeltetéssel, melynek magánszemély a tulajdonosa és ő ragaszkodik ahhoz, hogy csakis magánszemélynek adja bérbe, ráadásul számla nélkül. Ilyen felállással el tudom-e számolni költségként valami módon az általam alapítandó gazdasági társaság valamely formájában?
Tisztelt adószakértő! Egy társaság ügyvezetője eldöntötte, hogy interneten Németországból rendeli meg a hegesztőgépet, amely a magyarországi árnak a fele árából megszerezhető A vételár magyar forinttal lett kifizetve. A németül kiállított számlán fel van tüntetve a magyar forint összege és az átváltott euró is. Az összeg 178 880 forint, az 554,20 euró a számlán feltüntetve 19 százalék áfa 88,49 euró. A kérdésem a számlával kapcsolatban: hogyan számolhatom el, illetve a könyvelés menetét, az áfa elszámolását valójában a teljes könyvviteli, pénzügyi elszámolására kérek tanácsot. Üdv: Katalin
Tisztelt Szakértő! A számítógépes programoknak fel kell készülniük a 2019 januárjától életbelépő változásokra az ajándékutalványok beváltása terén is. Ez vonatkozik a beváltáskori számla kibocsátására, valamint a könyvelésére is egyaránt. Az alapkérdés, hogy mi a helyzet, ha egy egycélú ajándékutalványt akkor váltanak be, amikor a rajta vásárolt termék áfakulcsa már közben megváltozott, valamint nem egy utalvány beváltása történik meg. Az egyértelműség kedvéért egy fiktív példát említek. A vásárló két terméket vesz: I. bruttó 1000.- Ft, 27 százalékos áfával; II. bruttó 40 000.- Ft, 18 százalékos áfával (ez eredetileg 27 százalék volt). A készpénz mellett a következő utalványokkal fizet: 1. 10 000.- forintos egycélúként, 27 százalékos áfával vásárolt; 2. 5000.- forintos egycélúként, de már 18 százalékos áfával (csak 18 százalékos áfakulcsú termékre érvényes) vásárolt; 3. 15000.- forintos áfakörön kívül még 2018-ban értékesített, de 27 százalékos áfa adóelőlegként befizetett; 4. 2000.- forintos többcélúként vásárolt utalvány. A kérdés, hogy ez hogyan lesz kezelendő? Hogy fog kinézni a számla? És a könyvelése? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy vállalatcsoport tagja, akinek szerződése van a TAKARNET program használatára. A vállalatcsoport más tagjai részére, és magánszemélyek (például dolgozók) részére is kér le a TAKARNET rendszerből tulajdoni lapokat, melyek költségeit tovább számlázza. A TAKARNET áfakörön kívüli szolgáltatást számláz társaságunknak. A kérdésem az, hogy a tulajdonilap-lekérés költségének továbbszámlázását 27 százalékos áfával, vagy áfa nélkül kell-e terhelni az áfatörvény 15. §-a szerint. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kemping kialakítását tervezi, ahol több terület is kialakításra kerülne lakókocsik számára. Ezeket a területeket kizárólag hosszú távra kívánja bérbeadni a cég (1 éves időtartamra). Ezek a területek fizikailag konkrétan behatárolhatók. A területhez egyéb szolgáltatás nem jár, egyedül a közös vizesblokkot használhatná a bérlő, villanyt, vizet is maga fizetné. Kérdésem, hogy ez ebben az esetben terület bérbeadásként számlázható-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Társaságunk táplálékkiegészítők kiskereskedelmével foglalkozik. Kérdésünk az általunk forgalmazott márka beszállítójának promóciójához kapcsolódik: a nagykereskedő maga szervez versenyeket, játékokat, melynek során a nyertesek bizonyos termékeket kapnak. Ezeket átvehetik valamelyik üzletben, illetve néha csak egy értéket határoznak meg, amiről kiállítanak egy utalványt, és azt levásárolhatja nyertes márkaboltban, így nálunk is. Az utalványokat a nagykereskedőnek kell leadnunk, az ellenértéket jóváírják a következő beszerzésünkből. Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, igényel-e a fenti eljárás különös számviteli elszámolást, illetve a számlázásban speciális adatfeltüntetést stb. Segítségüket előre is nagyon szépen köszönjük. Management c. Kft.
Tisztelt Szakértő! Szálláshely-szolgáltatással foglalkozna társaságunk. Vásároltunk egy vendégházat. A foglalások a bookingon keresztül történnének. Kérdésem, hogy hogy a magánszemélyek által átutalt előlegekről (főleg német turisták) kell-e számlát kiállítani? Az előlegek utalása ősszel, télen törtnénik, viszont a szállásokat csak jövőre foglalnák el. Illetve kérdésem lenne még, hogy az idegenforgalmi adót a számlán kötelező feltüntetni? Köszönettel: Maróti Gyula
Tisztelt Szakértő! Magyar, EU-s adószámmal rendelkező cég készpénzért vásárolt árut és munkaruhát Ausztriában. Az eladó áfás számlát adott az értékesítésről. Visszaigényelhető ez az áfa az osztrák adóhivataltól? Ha igen, mi az eljárás menete, s milyen címszóval lehet az áfát visszaigényelni? Köszönöm!
Elkerülte az új könyvelő figyelmét, hogy ügyfele korábban pénzforgalmi elszámolást választott. Utólag és visszamenőleg semmissé tehető-e a választás. Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérném álláspontjukat: Egy ügyfelem saját tulajdonú ingatlanán építésiengedély-köteles ingatlan beruházásba kezdett. Az ingatlan beruházásból – szerződés alapján, részteljesítésként – már befogadott néhány nagyértékű fordított adózású számlát a generálkivitelezőtől, illetve más szolgáltatóktól pedig egyenes adózású számlákat. Ügyfelem a saját tulajdonú ingatlanát időközben apportálta egy másik társaságba, mely társaság szerződésben vállalta a folyamatban lévő beruházás megvalósítását azzal, hogy az ügyfelem által már befogadott és kifizetett számlák ellenértékét az ügyfelem által részére kibocsátott számla ellenében megtéríti. Kérdésem, hogy az eredetileg fordított áfával kiállított számlákat – tekintettel arra, hogy ügyfelem maga nem a generálkivitelező, illetve hogy eredeti szándéka szerint ez ügyben nem az új társaság (mint új beruházó) érdekében járt el, hanem saját maga kívánta a beruházást lebonyolítani (tehát az ügylet véleményem szerint nem minősül közvetített szolgáltatásnak) – egyenes vagy fordított áfával kell-e kiállítania? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját részre/használatra üzlethelyiséget szeretne venni. Az eladó az ingatlanértékesítést áfakörben végzi. A vásárló kft. normál áfakörös, nem nyilatkozott az ingatlannal kapcsolatban az áfáról. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az eladó fordított áfás számlát állít-e ki? Ha igen, a vevőnek be kell-e fizetni az áfát az adóhatóság felé, illetve levonhatja-e az áfát a vevő? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó az elvégzett munkáról számlát állít ki a megbízó kft. felé. A kft. az üzemanyagot is téríti a katás egyéni vállalkozónak, az üzemanyagszámla ellenében, ami a kft. nevére szól. Helyesen jár-e el a kft.?
T. Adózóna! 2018. augusztus hónapban fordított adózású számla érkezett, melynek teljesítési ideje 2018.04.25., a kelte pedig 2018.06.28. Negyedéves bevallók vagyunk. A kérdésem, hogy a 2. negyedévi bevallást ugye önellenőrzni kell, de levonhatóként is be lehet állítani a 2. n.évi bevallásba? Köszönöm a választ!
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! A következő címen történt kérdés-válaszhoz kapcsolódóan lenne felvetésem: https://adozona.hu/kerdesek/2018_7_4_Online_adatszolgaltatas_sajat_rez_kqo Mivel szintén felmerült bennem a sajátrezsis beruházás – összesítő jelentés kérdése, a következő elérési útvonalon találtam szakmai cikket, amiben törvényi hivatkozással fejtik ki a választ: https://ado.hu/ado/sajat-vallalkozasban-megvalosulo-beruhazas-alapveto-szabalyai-az-afa-rendszereben/ A kérdés a bizonylatolás kérdéséből indul ki. Áfatörvény159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. A cikk szerint számviteli bizonylat ot kell kiállítani, amely igazolja az adóalap, valamint az adó összegének megállapítását. Erre a számviteli bizonylatra a törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja alapján – a többi feltétel fennállása mellett – már lehet adólevonási jogot alapítani. Kérem, legyen szíves a szakmai cikk álláspontját értelmezni. Előre is köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Fülöp Borbála
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték