Cikksorozatunk harmadik részében a 100 ezer forintot elérő áfatartalmú – 2018. július 1-jétől kötelező adatszolgáltatásával összefüggő – kézi- és a számítástechnikai eszközzel kiállított számlákra vonatkozó eltérő szabályokat ismertetjük.
Cikksorozatunk második részében azokat az ügyleteket vizsgáljuk meg, amelyekről 100 ezer forintot elérő áfatartalmuk miatt július 1-jétől adatot kell szolgáltatni a NAV részére.
Az idei év legjelentősebb változása, hogy július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákról, illetve az ilyen számlákat módosító bizonylatokról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Ötrészes cikksorozatunkban áttekintjük a számlázó rendszerek adatszolgáltatásának legfontosabb szabályait.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás nyomdai úton előállított számlát használ. Hogyan tud számlával egy tekintet alá eső okiratot kiállítani, ha nem rendelkezik számlázó programmal? A korábbi kérdések-válaszok szerint a word-ben kiállított okirat nem felel az Áfa tv. előírásainak. Válaszát előre is köszönöm!
Egy profitorientált gazdasági társaság honlapján keresztül lehetne támogatni az ott regisztrált felhasználók ötleteinek a megvalósulását. Ezzel kapcsolatos kérdéseim: 1. Ha magánszemély is támogatná az ötlet megvalósulását, akkor felé tartozunk valamilyen elszámolással, igazolás kiállítással, esetleg számlakiállítási kötelezettségünk van-e? 2. Milyen adóvonzata van, ha magánszemélytől, illetve ha gazdasági társaságtól érkezik a felajánlott összeg (áfafizetési, illetve számla kiállítási kötelezettség felmerülhet-e), vagy ez támogatásnak minősül, és csak a társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Cégünk vezetősége úgy döntött, hogy a menedzserszűrést a cég valamennyi dolgozójára kiterjeszti, de oly módon, hogy a dolgozók a csomag értékének felét megtérítik. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerült: ha a kórház a cégnek számlázza a teljes költséget, akkor a dolgozó által térített résznél van-e lehetőségünk arra, hogy azt (a dolgozó hozzájáruló nyilatkozata alapján) a béréből levonjuk? Ilyenkor kell-e a dolgozó részére számlát kiállítanunk vagy elegendő egy megállapodást aláíratni erről? Ilyen esetben a kórháztól kapott számla összege után kell adóznunk vagy abból levonható a dolgozók által megtérített összeg? (A számla a személyi jellegű költségek között szerepelne, a dolgozók által megtérített összeg viszont egyéb bevétel.) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben. Cégünk az olasz anyavállalattól kap tisztítószereket, amit mi itthon igyekszünk minél több ügyféllel megismertetni. Ennek okán többször adunk (ingyenesen) termékeket kipróbálásra a leendő partnerek részére. A kérdésem az lenne, hogy van-e az ügyletnek áfavonzata, illetve kinek és milyen adóalappal kell számolni ennek az értékét? Számlaadási kötelezettséggel jár-e, illetve annak kiállítása milyen formában történik (nullás)? Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. egy szlovák cég részére reklámszolgáltatást nyújt Magyarországon. Ennek része a szlovák céget hirdető reklámhordozó eszközök (molino) elhelyezése a kft. üzletének belterében, illetve a külföldi cég a kft. szociális médiaoldalán való népszerűsítése. Jól tudom, hogy a kft. számlakibocsátása során az áfatörvény 37. § (1) bekezdése érvényesül mint főszabály, és közösségi mentes szolgáltatás nyújtásként számlázható a fenti szolgáltatás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörös gazdasági társaság egy másik cégnek 2017 nyara óta rendszeresen havi időszaki elszámolással nyújt szolgáltatást, és erre tekintettel időszaki elszámolási ügyletként havonta számlát állít ki. Az áfatörvény 58. § szerinti besorolás alapján a havi szolgáltatások teljesítési időpontja megegyezően kerül megállapításra a bizonylatokon. A számlát befogadó most észlelte csak, hogy az eladó hibásan állította ki valamennyi – számítógépes számlázóprogrammal készített – számláját korábban, ugyanis a számlákon – tévedésből – nem a saját adószámát és székhelyét tüntette fel, hanem egy másik, egyébként a cégtár szerint is létező vállalkozásét (a számlán feltüntetett név helyes). Mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell a számlákat kijavítani szabályosan? Milyen dátumozással kell a módosító bizonylatokat ellátni? A kérdést kérném a számla befogadó szempontjai és érdekei szerint megválaszolni.
Zöldség- és gyümölcstermesztők, hús- és hentesáru-eladók, ruhakereskedők, pékségek, vendéglátóhelyek mellett az ékszerboltosokat is ellenőriznek a héten az adórevizorok.
Azt gondolta az adózó, ha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta tavaly november elején, hogy tizenkétmillió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az áfában, akkor az már 2018 januárjától úgy is lesz, ez viszont nem következett be. Ugyan időben korrigálta az áfastátuszát áfakörösre a NAV-nál, a számlázó programja áfamentes bizonylatokat bocsátott ki. Hogyan tudja korrigálni a hibát? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Mikor kell számlát, nyugtát, pénztárgépes nyugtát kiállítani, mikor mentesülhet az adóalany a pénztárgépes nyugta kiállítása alól? Ismertetjük.
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelemnél 2015. évi teljesítésű áfát is tartalmazó számla került elő. Jól gondolom-e, hogy a számla miatt nem kell a 2015. év áfa-bevallását önellenőrizni, mivel a 2016. január 1-jétöl érvényben lépő új szabályt azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amikor a levonási jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik, tehát a 2015-ös teljesítésű számlákra még az 5 év elévülési idő vonatkozik. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik partnere felé januárban kiállított számláját téves áron számlázta. Ezen rossz árkalkulációt április hónapban vettük észre, amelyet aznap egy jóváíró számla kiállításával korrigáltunk. Teljesítése 04. 25., kelte: 04. 25., fizetési határidő 8 nap. A partner megreklamálta, hogy nem hajlandó befogadni, mert az eredeti teljesítése az ügyletnek január havi volt és neki január havi számla kell, de mi nem akarnánk áfa önellenőrzést végezni, ha nem muszáj. Kérdésem, hogy mi lenne a szabályos eljárás a törvénynek, előírásoknak megfelelően. Válaszát köszönöm előre is! Tisztelettel!
Szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi ház építésére garázzsal együtt. A szerződésben 0-12 ütemre bontottuk az elvégzendő munkákat a kiszámlázandó bruttó összegek feltüntetésével. A 0. ütem egy előleg számlázását tartalmazza azért, hogy a munkálatokat el tudjuk kezdeni. Mivel a kivitelezés szerződés szerinti végösszege kb. 96 százalékban magát a családi házat, 4 százalékban pedig a garázs és a külső térburkolatok elkészítését tartalmazza, de az egyes ütemek nem nevesítik azt, hogy épp mikor készül a garázs, ezért az előlegszámlát százalékos arányban megosztanánk áfa szempontjából. Tehát az előlegszámla 96 százaléka 5 százalékos, 4 százaléka 27 százalékos áfát tartalmazna. Helyesen járunk-e el?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték