2018.06.01. feltett számlaadatok kérdésemnél számomra nem egyértelmű, a kapott válasz szerint az EU-n belüli és a harmadik ország részére nyújtott szolgáltatás esetében is fel kell-e tüntetni a számlán a "teljesítés helye az áfa területi hatályán kivüli" szöveget. Az EU-s szolgátatás miért területi hatályon kivüli?
Mi szerepeljen hivatkozásként az áfamentesség alátámasztására a háromszögügylet során végzett, EU-n belüli termékértékesítésről kiállított számlán? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő (vagy ilyen számlákat módosító) számlákról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Cikksorozatunk befejező részében a technikai problémák esetén előírt eljárásokat foglaljuk össze.
Tisztelt Szakértő! Tájékoztatást szeretnék kérni az alábbi kérdésben. Egészségügyi szolgáltatást nyújtó társaság az egészségügyi szolgáltatást saját alkalmazotti jogviszonyban lévő kollégákkal és vállalkozókkal teljesíti. A vállalkozókkal „Személyes Közreműködői Szerződést” kötnek határozott időre, az elszámolás és számlázás havonként történik a teljesített órák alapján. Az egészségügyi szolgáltató az áfatörvény időszakos elszámolására hivatkozva (folyamatos teljesítés) a vállalkozók részére a számla kiállításával kapcsolatban útmutatást adott: A Személyes Közreműködő (Vállalkozó) havonként teljesítés igazolás alapján számla kiállítására jogosult, a számla teljesítés időpontja a számla fizetési esedékessége. Az Egészségügyi Szolgáltató helyes útmutatást adott-a Személyes Közreműködők részére, vagy az így teljesített és elszámolt szolgáltatást a főszabály szerint kell értelmezni, azaz az érintett időszak utolsó napja a teljesítés időpontja? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Ildikó
Az idei év egyik legjelentősebb változása az, hogy 2018. július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő (vagy ilyen számlákat módosító) számlákról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Cikksorozatunk negyedik részében az adatszolgáltatás folyamatát ismertetjük.
Áfás teherfuvarozó 2016-ban Németországból használt teherautót vett 8900 euróért. Ezt az áfa-bevallásban feltüntettük a 14-es és 69-es soron, megy az összesítő nyilatkozaton. Kérdésem: ha a vállalkozásomat megszüntetem, és nem sikerül addig eladni, hogyan vallom be az áfát, melyik soron, értékesítési számlám nem lesz. Ha sikerül eladni belföldön, akkor áfás számlát kell kiállítani? És az áfabevallásban hol szerepeltetem? Köszönöm válaszukat
Cikksorozatunk harmadik részében a 100 ezer forintot elérő áfatartalmú – 2018. július 1-jétől kötelező adatszolgáltatásával összefüggő – kézi- és a számítástechnikai eszközzel kiállított számlákra vonatkozó eltérő szabályokat ismertetjük.
Cikksorozatunk második részében azokat az ügyleteket vizsgáljuk meg, amelyekről 100 ezer forintot elérő áfatartalmuk miatt július 1-jétől adatot kell szolgáltatni a NAV részére.
Az idei év legjelentősebb változása, hogy július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákról, illetve az ilyen számlákat módosító bizonylatokról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Ötrészes cikksorozatunkban áttekintjük a számlázó rendszerek adatszolgáltatásának legfontosabb szabályait.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás nyomdai úton előállított számlát használ. Hogyan tud számlával egy tekintet alá eső okiratot kiállítani, ha nem rendelkezik számlázó programmal? A korábbi kérdések-válaszok szerint a word-ben kiállított okirat nem felel az Áfa tv. előírásainak. Válaszát előre is köszönöm!
Egy profitorientált gazdasági társaság honlapján keresztül lehetne támogatni az ott regisztrált felhasználók ötleteinek a megvalósulását. Ezzel kapcsolatos kérdéseim: 1. Ha magánszemély is támogatná az ötlet megvalósulását, akkor felé tartozunk valamilyen elszámolással, igazolás kiállítással, esetleg számlakiállítási kötelezettségünk van-e? 2. Milyen adóvonzata van, ha magánszemélytől, illetve ha gazdasági társaságtól érkezik a felajánlott összeg (áfafizetési, illetve számla kiállítási kötelezettség felmerülhet-e), vagy ez támogatásnak minősül, és csak a társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Cégünk vezetősége úgy döntött, hogy a menedzserszűrést a cég valamennyi dolgozójára kiterjeszti, de oly módon, hogy a dolgozók a csomag értékének felét megtérítik. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerült: ha a kórház a cégnek számlázza a teljes költséget, akkor a dolgozó által térített résznél van-e lehetőségünk arra, hogy azt (a dolgozó hozzájáruló nyilatkozata alapján) a béréből levonjuk? Ilyenkor kell-e a dolgozó részére számlát kiállítanunk vagy elegendő egy megállapodást aláíratni erről? Ilyen esetben a kórháztól kapott számla összege után kell adóznunk vagy abból levonható a dolgozók által megtérített összeg? (A számla a személyi jellegű költségek között szerepelne, a dolgozók által megtérített összeg viszont egyéb bevétel.) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben. Cégünk az olasz anyavállalattól kap tisztítószereket, amit mi itthon igyekszünk minél több ügyféllel megismertetni. Ennek okán többször adunk (ingyenesen) termékeket kipróbálásra a leendő partnerek részére. A kérdésem az lenne, hogy van-e az ügyletnek áfavonzata, illetve kinek és milyen adóalappal kell számolni ennek az értékét? Számlaadási kötelezettséggel jár-e, illetve annak kiállítása milyen formában történik (nullás)? Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. egy szlovák cég részére reklámszolgáltatást nyújt Magyarországon. Ennek része a szlovák céget hirdető reklámhordozó eszközök (molino) elhelyezése a kft. üzletének belterében, illetve a külföldi cég a kft. szociális médiaoldalán való népszerűsítése. Jól tudom, hogy a kft. számlakibocsátása során az áfatörvény 37. § (1) bekezdése érvényesül mint főszabály, és közösségi mentes szolgáltatás nyújtásként számlázható a fenti szolgáltatás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörös gazdasági társaság egy másik cégnek 2017 nyara óta rendszeresen havi időszaki elszámolással nyújt szolgáltatást, és erre tekintettel időszaki elszámolási ügyletként havonta számlát állít ki. Az áfatörvény 58. § szerinti besorolás alapján a havi szolgáltatások teljesítési időpontja megegyezően kerül megállapításra a bizonylatokon. A számlát befogadó most észlelte csak, hogy az eladó hibásan állította ki valamennyi – számítógépes számlázóprogrammal készített – számláját korábban, ugyanis a számlákon – tévedésből – nem a saját adószámát és székhelyét tüntette fel, hanem egy másik, egyébként a cégtár szerint is létező vállalkozásét (a számlán feltüntetett név helyes). Mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell a számlákat kijavítani szabályosan? Milyen dátumozással kell a módosító bizonylatokat ellátni? A kérdést kérném a számla befogadó szempontjai és érdekei szerint megválaszolni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték