Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2983 találat a(z) számla cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi ügylet helyes megítélésében. Cégünk korábban lengyel partnerünktől (A vállalat) alapanyagot vásárolt, amely beszerzések közösségi termékbeszerzés feltételeinek megfeleltek. A partnerünk a továbbiakban szeretne bevonni az ügyletbe egy magyarországi érdekeltségébe tartozó belföldi vállalatot (B vállalat). Az áru továbbra is Lengyelországból érkezne közvetlenül hozzánk, de a számlát a belföldi B számlázná felénk 27 százalékos áfával növelt áron. A vállalat B -nek közösségi termékértékesítésként számlázná az anyagot. Helyes-e a fentebb leírt számlázás ebben az esetben? Fennáll-e ebben az esetben a láncügylet lehetősége, és ha igen, akkor befogadhatjuk-e B vállalat áfás számláját, és levonhatjuk-e annak áfáját? Mi a helyes eljárás a fentebb leírt esetben, hogy az esetleges adókockázatot elkerüljük? Előre is köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Megtehetik-e termékértékesítés esetén az eladók, hogy egy vevővel időszakos elszámolásban állapodnak meg, és eszerint számláznak? Tehát 10 db szállítólevél időpontja június különböző napjaira esik. A rajtuk szereplő tételekről készült számla kelte 06. 29., a teljesítés időpontja 07. 29., fizetési határidő 07. 29. Helyes-e így a számlázás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Megteheti-e egy egyszerű áfaalany kft. (e-cégjegyzék szerint nem autókereskedő cég), hogy nem ad számlát egy másik áfaalany kft.-nek, mikor egyik tárgyi eszközként nyilvántartott autóját értékesít neki? Az eladó azt kéri, hogy a szerződés és az átírási papírok alapján könyveljük le a beszerzést.

    Kérdés

    Egyik ügyfél a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok szállitói számláját megkapta novemberi fizetési határidővel. A szállitó a későbbi termékeladásról előlegszámla kiállítását kéri, melyet az általa kiállitott számlával kompenzálna, melynek a fizetési határideje még nem járt le. Jogszerü-e ez a beszámitás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás pénztárgépet használ, most úgy döntött, hogy aki számlát kér, akkor azt nem üti be a pénztárgépbe. (Eddig minden beütésre került.) A 100 000 forint áfatartalom feletti számlákat természetesen továbbítja az adóhivatal felé. Az lenne a kérdésem, hogy azokat a kp-számlákat, amelyek áfatartalma nem éri el az értékhatárt és a pénztárgépbe sem ütik be, akkor azt be kell-e jelenteni a PTGSZLA nyomtatványon? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk a bejövő szállítószámlák fizetési határidejét szerződés szerint a beérkezéstől számított 30. napra állapítja meg. Ez a dátum általában nem egyezik meg a számlán szereplő fizetési határidővel (postázás ideje miatt stb.). A számítógépes nyilvántartásunkban a beérkezéstől számított 30. napot adjuk meg fizetési határidőnek a pontos átutalás miatt. Problémát jelent-e ez a fajta nyilvántartás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni: a fuvar számlázásánál melyik napot kell megjelölni teljesítés napjának? A felrakodás vagy a lerakodás napját? A megbízó döntheti el esetleg a megbízásban foglalva? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: katás, alanyi mentes (áfa szempontjából) egyéni vállalkozó bankkártyás fizetési lehetőség bevezetését tervezi. Mivel pénztárgéppel nem rendelkezik, így a gyakorlatban a pénztárgép-nyugtához nem tudja hozzátűzni a bankkártyaterminál által kiadott slip-et. A kérdésem az lenne, hogy elegendő-e egysoros nyugtát írni és ahhoz hozzá tűzni a slip-et, vagy kötelező neki egyszerűsített készpénzfizetési számlát kiállítania (minden egyes – egyébként ilyen típusú számlát nem kérő – vendégnek a hajvágásról)? A másik nagyon fontos kérdésem, hogy kell-e neki havonta küldeni az ún. PTGSZLAH adatszolgáltatást? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik, a szolgáltatás nyújtása Magyarországon történik. Harmadik országbeli adóalany vette igénybe. Mi áfamentesen állítjuk ki a számlát, kérdésem volna, hogy helyesen járunk-e így el? A vevőtől kell kérni egy igazolást, hogy adóalany az ottani adóhatóságtól? A számlára kell ráírni valamit a fordított áfán kívül? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Az említett ügyletbe a fuvarozó nem vásárolja meg a terméket, csak fuvarozza. 3 számla van, melynek áfa sora a kérdés. Befogadott számla a magyar vállalkozásunknál: 1. orosz cégtől a termékbeszerzés számlája 2. egy másik magyar cégtől a fuvarozás költségszámlája (fuvarozás Oroszországból Lengyelországba úgy, hogy a termék nem jön be Magyarországra. Kiállított számla: Az orosz cégtől vásárolt áru eladásának számlája lengyel cégnek (vámkezelés Lengyelországban a vevő nevére történik).

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kozmetikus egyéni vállalkozó alkalmanként kozmetikai termékeket (krémeket) is árul. Szükséges-e kiskereskedelmi tevékenységet is bejelentenie (TEÁOR 4775)? Ehhez kell kereskedelmi végzettség? Így pénztárgép-használatra kötelezett lesz, amit kiválthat számla kiállításával és a NAV felé adatszolgáltatással. Számlát csak a termékeladásról kell kiállítani, a kozmetikai kezelésről elég nyugtát? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt dr. Kelemen László! Köszönöm válaszát: https://adozona.hu/kerdesek/2018_7_2_Keszpenzes_online_szamla_100000_F_emk#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice De vannak kételyeim a témával kapcsolatban. A két rendszerből egyugyanazon számla adatokról honnan fogja a NAV rendszere tudni, hogy az nem két külön esemény, hanem egy? Az összegen kívül nincs más egyező azonosítója sem a bemenő adatoknak! Akár lehet két azonos összegű, de más ügylet is. (Kíváncsi lennék az adatfeldolgozásra?) A kérdés második részére vonatkozóan nem értem, ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 000 forint feletti áfatartalmú számla adatai online beküldésre kerülnek, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? Előre is köszönöm válaszát. Németh József

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozóként egy applikációt fejlesztettem, melyet a Google Play-en keresztül tölthetnek le világszerte a vásárlók. Ez elektronikus úton nyújtott szolgáltatás a részemről. A Google megállapodásban vállalta, hogy felszámítja, kiterheli az adott tagállam áfáját és be is fizeti az adott állam költségvetésébe. Részemre csak az áfával csökkentett ellenértéket téríti éppen ezért. Kérdés nekem mint fejlesztőnek milyen bizonylatot kell kiállítanom? Kell-e egyáltalán bármilyen számlát vagy más bizonylatot kiállítanom? Kérem, írják le azt is, hogy terhel-e engem mint fejlesztőt bármilyen adókötelezettség ezzel kapcsolatban? (Bizonylatkiállítás, adatszolgáltatás, bevallás, bármi más?) Köszönöm segítségüket

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Családi adókedvezmény – külföldi munkavégzés, belföldi bérbeadás

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Háromgyerekes anya szja-kedvezménye

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Felszolgálási díj felszámítása szállodai reggeliztetés után – Jogszerű?”

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media