Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy a most életbe lépett online számlázás XML-ben, ha egy számla egy időszakra vonatkozik (folyamatos teljesítésű), kötelező-e szerepeltetni az időszak első és utolsó napjának dátumát? A számlákon ugyanis legtöbbször csak szövegként a vonatkozási hónap szerepel.
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy egy számlán belül lehet-e több devizanem? Ha nem, melyik törvény, hol tiltja?
Tisztelt Szakértő! Egy számlán belül szerepelhet-e egyenes és fordított adózású áfakulcs is? Ingatlanbérlés kapcsán.
Tisztelt Szakértő! Kiállítottak egy számlát rossz teljesítési idővel..Kiállítottak erre a számlára egy sztorno számlát szintén rosszul. Már van két számlánk, amit érvényteleníteni kellene. A program nem enged az első számlára ismételten sztornó számlát kiállítani és a második sztornó számlát sem lehet sztornózni. Hogyan lehet ebből jogszerűen kikeveredni? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnénk kérni egy tevékenységgel, és az arról szóló kiállított számlákkal kapcsolatban. Az érintett fél katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozó. A tevékenység grafikai szolgáltatás nyújtása. A különlegességét az adja, hogy nagyrészt közösségi, valamint harmadik országbeli magánszemélyeknek nyújtja úgy, hogy e-mail-ben küldi el a "rajzokat". Ebben az esetben ez a szolgáltatás elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül? A számláit e partnerek felé hogyan állíthatja ki? Milyen bejelentési, bevallási, befizetési kötelezettségek terhelik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Cégünk megkapta az export értékesítéshez kapcsolódó fuvarszámláját. A számlán szereplő tételek áfa nélkül vannak leszámlázva az alábbi címeken: 1. Egyéb export szolgáltatás belföldi partner felé, 2. Egyéb szolgáltatás, belföld. Ezeket a tételeket hol kell szerepeltetni az áfabevallásban és hogyan történik a könyvelésük? Köszönöm.
Belföldi áfaalany kft. a Közösség egyik tagállamából szeretne (első alkalommal, eddig nem volt külföldi ügylete) vásárolni egy kisteherautót bruttó 7200 EUR értékben. Az eladó kereskedő nem rendelkezik közösségi adószámmal, 20 százalék áfával növelt számlát tud csak kiállítani. Kérdésem: a számla birtokában hogyan kell rendezni az áfát, vissza tudja-e igényelni az áfabevallásban, illetve a kft. közösségi adószám nélkül is lebonyolíthatja ezt az ügyletet, lévén, hogy nem éri el a 10 000 eurot? Köszönettel, FM
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi ügylet helyes megítélésében. Cégünk korábban lengyel partnerünktől (A vállalat) alapanyagot vásárolt, amely beszerzések közösségi termékbeszerzés feltételeinek megfeleltek. A partnerünk a továbbiakban szeretne bevonni az ügyletbe egy magyarországi érdekeltségébe tartozó belföldi vállalatot (B vállalat). Az áru továbbra is Lengyelországból érkezne közvetlenül hozzánk, de a számlát a belföldi B számlázná felénk 27 százalékos áfával növelt áron. A vállalat B -nek közösségi termékértékesítésként számlázná az anyagot. Helyes-e a fentebb leírt számlázás ebben az esetben? Fennáll-e ebben az esetben a láncügylet lehetősége, és ha igen, akkor befogadhatjuk-e B vállalat áfás számláját, és levonhatjuk-e annak áfáját? Mi a helyes eljárás a fentebb leírt esetben, hogy az esetleges adókockázatot elkerüljük? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértők! Megtehetik-e termékértékesítés esetén az eladók, hogy egy vevővel időszakos elszámolásban állapodnak meg, és eszerint számláznak? Tehát 10 db szállítólevél időpontja június különböző napjaira esik. A rajtuk szereplő tételekről készült számla kelte 06. 29., a teljesítés időpontja 07. 29., fizetési határidő 07. 29. Helyes-e így a számlázás?
Tisztelt Szakértők! Megteheti-e egy egyszerű áfaalany kft. (e-cégjegyzék szerint nem autókereskedő cég), hogy nem ad számlát egy másik áfaalany kft.-nek, mikor egyik tárgyi eszközként nyilvántartott autóját értékesít neki? Az eladó azt kéri, hogy a szerződés és az átírási papírok alapján könyveljük le a beszerzést.
Egyik ügyfél a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok szállitói számláját megkapta novemberi fizetési határidővel. A szállitó a későbbi termékeladásról előlegszámla kiállítását kéri, melyet az általa kiállitott számlával kompenzálna, melynek a fizetési határideje még nem járt le. Jogszerü-e ez a beszámitás?
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás pénztárgépet használ, most úgy döntött, hogy aki számlát kér, akkor azt nem üti be a pénztárgépbe. (Eddig minden beütésre került.) A 100 000 forint áfatartalom feletti számlákat természetesen továbbítja az adóhivatal felé. Az lenne a kérdésem, hogy azokat a kp-számlákat, amelyek áfatartalma nem éri el az értékhatárt és a pénztárgépbe sem ütik be, akkor azt be kell-e jelenteni a PTGSZLA nyomtatványon? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy munkaviszonyban álló magánszemély, aki egyéni vállalkozó is, számlázhat-e munkáltatója felé ugyanolyan tevékenységről mint a munkaköre? Bognárné
Tisztelt Szakértő! Cégünk a bejövő szállítószámlák fizetési határidejét szerződés szerint a beérkezéstől számított 30. napra állapítja meg. Ez a dátum általában nem egyezik meg a számlán szereplő fizetési határidővel (postázás ideje miatt stb.). A számítógépes nyilvántartásunkban a beérkezéstől számított 30. napot adjuk meg fizetési határidőnek a pontos átutalás miatt. Problémát jelent-e ez a fajta nyilvántartás?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni: a fuvar számlázásánál melyik napot kell megjelölni teljesítés napjának? A felrakodás vagy a lerakodás napját? A megbízó döntheti el esetleg a megbízásban foglalva? Segítségét előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték