adozona.hu
Mikor adómentes a reprezentáció? Hogyan vezessünk erről nyilvántartást?
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/cukraszda_etterem_reprezentacio_adomentes_r_7FHAZH
Mikor adómentes a reprezentáció? Hogyan vezessünk erről nyilvántartást?
Tetszik
Gyakran felmerül kérdésként, milyen nyilvántartás vezetésével tudják igazolni az adóalanyok az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás adómentességét. Fontos, hogy az adómentességhez valamennyi, a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelni. Így olyan nyilvántartásra van szükség, amely egyrészt igazolja, hogy a vendéglátás reprezentációs jellegű volt, másrészt az adott éttermi, cukrászdai vendéglátás minden adómentességi feltételnek megfelel.
Milyen feltételeknek kell megfelelni?
Az Szja tv. 70. § (4a) és (4b) bekezdései tartalmazzák az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adómentes részét, megegyezően a kormányrendeleti szabályozással. A törvény az adómentesség dokumentálására külön rendelkezést nem tartalmaz, azt a cégeknek maguknak kell kialakítani.
| Reprezentáció témakörben további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. |
A törvény – és a korábbi rendelet szerint is – étterem az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. kormányrendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti üzlettípusként vett nyilvántartásba
OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még az írás:
- mi minősül étteremnek,
- mi minősül cukrászdának,
- mi az adómentes reprezentáció jogszabályi feltétele,
- milyen nyilvántartások vezetése szükséges az adómentesség alátámasztásához.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Tisztelt Ruszin Zsolt Úr!
Egyetértünk azzal, hogy az adómentes reprezentáció nyilvántartására az lenne a helyes megoldás, amit Ön ír, de az Szja tv. nem erről rendelkezik. Ameddig nem változik meg a szabályozás meg kell felelni a törvényi előírásoknak.
Lucz Zoltánné
Már március 18-án megírtam, hogy a NAV tájékoztatót adott ki az adómentes éttermi és cukrászdai reprezentációról – bár ne tette volna. A NAV azóta is hallgat a témában, immár 3 hónapja, a TCC ügyintézői meg többször sopánkodtam nekem, hogy nem mondhatnak mást, csak, amit a "központ" mond. A központ meg hazudik...
Erre ez a cikk úgy veszi át a NAV hazugságait, mintha szentírás lenne. Persze mit is várhatunk egy volt közigazgatási szereplőtől. Nulla kritikai gondolkodás, főleg ha a "sajátjairól" van szó.
A NER ezen ostoba és elnagyolt szabályait meg majd pontosítani kell, hogy ne háruljon bizonyíthatatlan bizonyítási teher az adómentesség alkalmazójára, utólag és lehangoló, hogy az ész nélkül lett átemelve a TISZA első - statáriális körülmények között átvert - törvényjavaslatával. Azóta már tucatszor be lehetett volna nyújtani a rendeleti kormányzás hibáinak kiküszöböléséről szóló javaslatokat normál ügymenetre. Az egész jogalkotás döcög.
Kezdjük az alapokkal: az adómentesség feltétele nem az, hogy a könyvelő saját hatáskörben vendéglátóipari hatósággá alakuljon, hanem az, hogy reprezentációs célú étel-ital juttatás történjen étteremben vagy cukrászdában, a törvényi értékhatáron belül (Szja tv. 70.§(4a)-(4b)).
A TEÁOR 56.11-es oszlop különösen szép díszlet. Pont annyit ér, mint egy műanyag citrom a pultban: látványelem. Étterem, cukrászda és más vendéglátó egység is becsúszhat ugyanabba a TEÁOR-körbe, ezért az adómentesség szempontjából nem a TEÁOR a döntő, hanem az üzlettípus hatósági nyilvántartása (210/2009. Korm. rendelet 4. melléklet; Szja tv. 70.§(4b)).
A cikk aztán javasolja, hogy a cég járjon utána a kiszolgálás módjának, a vendégtérnek, a helyszíni fogyasztásnak, a főzőkonyhának, sőt gyakorlatilag annak is, hogy az étterem mennyire étterem. Ez már nem adózási nyilvántartás, hanem vendéglátóipari valóságshow. Az üzlettípust nem a kifizető minősíti újra Excelben, hanem a helyi kereskedelmi hatóság veszi nyilvántartásba (210/2009. Korm. rendelet 6.§, 9.§, 4. melléklet).
A cukrászdánál még látványosabb a csúszás. A cukrászda nem attól cukrászda, hogy a könyvelő megállapítja, helyben készül-e a krémes. Az adómentesség szempontjából az a kérdés, hogy cukrászdában nyújtott vendéglátás történt-e. Az elviteles süteményvásárlás nem ugyanaz, mint a cukrászdai reprezentáció, de ebből nem következik, hogy a cégnek cukrászüzemi auditot kell tartania (Szja tv. 70.§(4a); 210/2009. Korm. rendelet 4. melléklet).
A szállodai éttermes rész pedig klasszikus NAV-mítoszexport. A jogszabály nem azt mondja, hogy a szállodai étterem csak akkor jó, ha lelkileg, szervezetileg és számlázásilag is külön univerzumban él a szállodától. A kérdés az, hogy van-e étteremként nyilvántartott vendéglátó üzlet, és a számlában elkülöníthető-e az éttermi fogyasztás. A félpanziós hotelcsomag nyilván gyenge, de ebből nem következik a NAV által kitalált általános kizárás (Szja tv. 70.§(4b)).
A „gyorsétterem” kifejezéssel is óvatosan kellene bánni. Nem a köznyelvi címke dönt. Ha az üzlettípus nem étterem vagy cukrászda, nincs adómentesség. Ha viszont hatóságilag étteremként nyilvántartott egységről van szó, akkor nem attól lesz adóköteles, hogy a pincér nem ezüsttálcán hozza ki a rántott húst. (Erre mutattam konkrét példát is.)
A legszebb mondat mégis az, hogy „elengedhetetlen” a meghívók, résztvevői listák, belső kommunikációk és programtervek megőrzése. Ez nagy konferenciánál praktikus lehet, de egy üzleti ebédnél jogi túlzás. Az adómentességet bizonyítani kell, igen. De az adózót nem lehet olyan külön nyilvántartás, összesítés vagy adminisztratív liturgia legyártására kötelezni, amelyet jogszabály nem ír elő (Air. 98.§(2)-(3)).
A mintatáblák tehát nem jogszabályi kötelezettséget mutatnak, hanem egy túlbiztosított félelemtáblát. Lehet ilyet vezetni, ha valaki szereti az önkéntes adminisztratív szenvedést. De ne nevezzük ezt jogi feltételnek már!!!
A helyes megoldás sokkal prózaibb: számla, reprezentációs cél, résztvevői kör vagy partnerkapcsolat (amire elég emlékezni, azt nem kell leírni), étterem/cukrászda üzlettípus igazolása, adómentes és adóköteles tételek bontása, éves limitkontroll. Ennyi. Nem kell TEÁOR-varázslás, nem kell főzőkonyha-nyomozás, nem kell a könyvelőt hatóságnak, pincérnek és gasztroellenőrnek öltöztetni.
A lektor viszont kéne. Ehh.