3035 találat a(z) számla cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az szja-törvény 1. sz. melléklet 3.3 pontjában leírtak alapján "..közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek,...... nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás,.." A közhasznú egyesület évente 3 pályázatot ír ki konferencián való előadással való részvételre, utazási, szállásköltséget támogatására. A pályázatokon volt egyetemi vagy jelenlegi hallgatók pályázhatnak. A fenti jogszabályra hivatkozva a pénzben adott támogatás adható-e adómentesen az adott határig, és csak a felette lévő összeg adózik, ha csak egyszer nyer az adott hallgató, nem havonta? Ha adható adómentesen, kell-e a nyertes pályázónak igazolnia a kapott összeget mire költötte el? Igazolnia kell az egyesület felé (egyesület vagy magánszemély nevére szóló) számlákkal? Vagy elegendő a nyertes pályázóval kötött szerződésben kikötni, hogy csak a cél szerinti kiadásokra használhatja fel? Nem pénzbeli adott juttatásnak minősül, ha az egyesület kifizeti a nyertes pályázónak az utazási, szállás, konferencia felmerült költségeit a hallgató helyett értékhatár nélkül? A számla itt az egyesület nevére fog szólni, vagy a hallgatóra is szólhat? Ha lehet példákkal kérem a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Ugyan a témában több cikk is megjelent, viszont egyikben sem találtam választ a következő kérdésre: munkavállaló munkahelyén elérhető meleg konyha (hotel, étterem), ahol napi 1 tányér ételt ingyenesen biztosít a munkáltató minden munkavállalója számára. Hogyan számolja el a munkáltató az ételt, ki kell számláznia, kell áfát fizetnie? Ha igen, milyen kulccsal és milyen összegben számlázza ki? Ha nem kell kiszámláznia, az étel önköltségét milyen jogcímen tudja elszámolni, reprezentációs költségként? Másik kérdés, hogy ez bérként adózik? Mi lesz az alapja az adónak? Milyen nyilvántartást köteles vezetni erről a társaság? Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Egy munkagép-kereskedelemmel foglalkozó cégről van szó, egy lízingeléssel foglalkozó zrt.-nek értékesített munkagépet 6 200 000 Ft + 1 674 000 Ft értékben, az erről szóló számla kiállítását megelőzően a cég kiállított egy előlegszámlát a lízingbe vevő cég részére 1 674 000 Ft értékben, áfát nem számított fel az ügylet során, a lízingbevevő cég átutalta a 1 674 000 Ft-ot a kereskedőnek, a maradék 6 200 000 Ft-ot a lízingbevevő a Lízing Zrt.-nek utalta át. A kereskedő az előleg összegét ezt követően sztornózta. Szeretném megkérdezni, hogy a kereskedő helyesen járt-e el, amikor az előleget áfa nélkül számlázta ki, van-e valamilyen törvényi hivatkozás ezzel kapcsolatosan? Nagyon szépen köszönöm!

Kérdés

Megköszönöm válaszát előbbi kérdésesemre, de csak részben kaptunk választ, visszaszállitani az eszközöket nem tudjuk, mert beépítették, és az bontással jár, ami meg rongálás vagy egyéb büncselekmény lehet? Sajnos csak az előbbi kérdésben feltett megoldás maradhat, hogy kintlévőségként kezeljük a ki nem fizetett eszközeinket, a számlát pedig sztornírozzuk. Ön szerint ez igy megoldható, ezt a kérdés részt ön is igy kezelte. Köszönjük megtisztelő válaszát

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha magánszemélynek van napkollektora és visszatermel áramot, amit az E.ON megvesz, akkor hogyan tudja ezt papírozni feléjük. Az áramszolgáltató most számlát kért tőle, hogy kifizessék neki ezt a többlet áramot. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Kiegészitő tevékenységet folytató adómentes katás vállalkozó vagyok, humán egészségügyi szolgáltatást végzek, eddig kézi nyugtát adtam ki. Az új rendelkezés szerint kötelező lesz számlát kiadni. Tekintettel arra, hogy egy napon akár 20 darab nyugta is kiállitásra került a résztvevők létszámától függően, most az a kérdésem, hogy lehet-e kézi hordozható nem helyhez kötött pénztárgépet használni, amely be van kötve a nav-hoz és kis nyugtát ad, vagy olyan hordozható gép kell, amely a nyugta helyett számlát ad ki, és azonnal küldi az adatokat a nav felé. Ez utóbbi esetben nagyon sok és munkaigényes a több személyes adattal való számlázás.Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérnénk segítségüket. Egy kft. sorozatosan céges bankkártyával fizet ki magáncélú vásárlásokat. A vásárlásokról minden esetben rendelkezik ugyan a cég nevére kiállított számlákkal, melyek bankkártyás kiegyenlítése szerepel a céges bankkivonaton is. A számlákon viszont egyértelműen nem a vállalkozás tevékenységével összefüggő tételek (élelmiszerek, bútorok, háztartási gépek) szerepelnek. A vállalkozás kizárólag építőipari tevékenységet folytat. Mi a teendő, hogyan kell elszámolni ebben az esetben a cég nevére szóló áfás számlákat illetve azok kiegyenlítését a céges bankkivonatokon? Milyen módon rendezhetőek ezek a vásárlások a magánszeméllyel (ügyvezetővel) összefüggésben? Megoldás lehet-e, ha a társaság ezen számlák ellenértékét áfával növelt értékkel kiszámlázza a magánszemély részére? (Bár ebben az esetben a számlázott tételek nem szerepelnek a tevékenységi körben.) Segítségüket előre is köszönjük!

Cikk

Nagy mennyiségű hívószámmal rendelkező vállalkozás sokkal kedvezőbb tarifákkal tud szerződést kötni mobilszolgáltatókkal, mint egy magánszemély önmagában listaáron. Gyakran előfordul, hogy a cég ezt meg is teszi, és a munkavállaló a céges flottában kedvezőbb feltétekkel használhatja telefonját. Ilyen esetben a munkáltató a szolgáltatást továbbszámlázza a munkavállaló felé. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát, amikor az különböző áfakulcsú tételeket tartalmaz? Olvasói kérdésre Bunna Erika adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Cím! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozó (bankszámla nyitására nem kötelezett) üzletviteli tanácsadásról kiállított egy 1 490 000 Ft értékű készpénzes számlát egy magyarországi székhelyű társaságnak, mely társaságnak a férje az ügyvezetője. A leírtak alapján terheli-e valamelyik felet adatszolgáltatási kötelezettség vagy bármiféle szankció a számlázás miatt? A válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” ukrán adóalany fát értékesít „B” román adóalanynak, aki tovább értékesíti „C” magyar adóalanynak. A szállítás közvetlenül „A”-tól történik „C”-nek. A fuvarozást vagy „A” ukrán eladó, vagy „B” román adóalany mint közbenső szereplő végzi, vagy rendeli meg. Az első magyarországi importáló is a „B” román cég lesz, a „C” magyar adóalany nem minősül importálónak. Helyesen gondolom, hogy ebben az esetben a „B” román adóalany minősül importálónak, be kell jelentkeznie Magyarországon és adóköteles számlát kell kibocsátania a magyar vevő felé?

Kérdés

Az Európai Unió egyik tagállamában működő adóalany színház vendégjátékra jön Magyarországra. A színdarab játszásáért cserébe előadási díjat számláz a magyarországi kft.-nek. Mindkét cég a maga országában adóalany. Hogyan állít ki a tagállambeli társaság a magyarországi kft.-nek számlát? Mi lesz az áfatartalma?

Kérdés

Az Európai Unió egyik tagállamában székhellyel, adószámmal rendelkező adóalany alkotóművész részére Magyarországon bejegyzett adóalany Kft. jogdíjat fizet. A művész áfás számlát állít ki a jogdíjáról. Magyarországon színdarabot rendezett és a darab játszása után a bevétel arányában jogdíj szedésére jogosult. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon kell számlát kiállítani? Milyen áfatartalom kerül a számlára?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két fő alkalmazottat oktatásra küldtünk, a munkájuk végzéséhez szükséges. A kétnapos oktatás után hoztak a pénztárba kifizetésre egy számlát. A számlán szerepel szállásdíj, reggeli, vacsora és idegenforgalmi adó. A szállás, reggeli és vacsora 5 százalékos áfával. A számlaigazoló ráírta a dolgozók nevét. Költségként az oktatási költségek között vagy mint hivatali-üzleti utazásként számolható el? Az áfa visszaigényelhető-e? Kell-e még más adót is megfizetni? A választ előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalatunk a könyvelése kiszervezése alatt áll indiai szolgáltatónak. Kérdésem az iratok őrzésével kapcsolatos. Számláink nagy része pdf-ben érkezik, azokat továbbítjuk Indiába e-mail-en, illetve közös tárhelyre mentjük, innen kerül feldolgozásra. A papír alapú számlákat scanneljük, és szintén továbbítjuk kinti kollégáiknak, ahol a könyvelés megtörténik. A számla könyvelés után, az integrált rendszerünkbe is becsatolásra kerül a könyvelési dokumentum mellé, onnan bármikor előkereshető. Kérdésem a következő: megfelel-e a követelményeknek az iratőrzés ezen módja, vagy szükséges a számlákat nyomtatnunk és fűznünk is manuálisan? A vámhatározatok esetében is ugyanígy járunk el. Egy esetleges ellenőrzés esetében elégséges-e, ha a bizonylatokat pdf-ben tudjuk előállítani? Ha elégséges elektronikusan tárolni a bizonylatokat, azokra a 8 év megőrzési idő vonatkozik? Válaszukat köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Diákmunka, italfelszolgálás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Iparűzési adó megosztása

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Hallgatói munkaszerződés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink