hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

NAV-tájékoztató: a tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak tb-szabályai

  • adozona.hu

Január 1-jétől biztosított a tartós megbízási jogviszonyban munkát végző személy is. A foglalkoztató döntésétől függ, hogy a biztosítást tartós megbízási jogviszonyként vagy az általános szabályok [Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja] szerint állapítja meg.

A jogviszony akkor számít tartós megbízási jogviszonynak, ha a foglalkoztató ekként jelenti be a NAV-hoz. Ez azt jelenti, hogy az így foglalkoztatott személy már a bejelentéssel biztosítottá válik, vagyis a biztosítást nem utólag, a jövedelem függvényében kell elbírálni.

A Tbj. 4. paragrafusának 23. pontja rendelkezik arról, hogy a tartós megbízási jogviszony a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek esetében alkalmazható a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja helyett. A Tbj. 6. § (2) bekezdésében felsorolt személyek (választott tisztségviselők) biztosítási jogviszonya nem jelenthető be tartós megbízási jogviszonyként.

A biztosítás kezdetét legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni a 08E jelű nyomtatványon [az Art. 1. melléklet 3.1 pontja].

A tartós megbízási jogviszonyra vonatkozó új szabályokat a 2026. január 1-jétől létrejött megbízási jogviszonyokra lehet alkalmazni [A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdése alapján].

A társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a megbízási díjból az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után kell megfizetni. Mivel azonban a tartós megbízási jogviszonyban bejelentett személy a jövedelem összegétől függetlenül, akár megbízási díj kifizetése nélkül is biztosított, a járulékot és a szochót havonta legalább a járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni [Tbj. 27. § (2)–(3) bekezdései, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdése].

A járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulék és szocho a kifizetőt terheli.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szántóföldvásárlás illetéke

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Háromgyermekes anya kedvezménye válás esetén

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink