hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

NAV-tájékoztató: a tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak tb-szabályai

  • adozona.hu

Január 1-jétől biztosított a tartós megbízási jogviszonyban munkát végző személy is. A foglalkoztató döntésétől függ, hogy a biztosítást tartós megbízási jogviszonyként vagy az általános szabályok [Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja] szerint állapítja meg.

A jogviszony akkor számít tartós megbízási jogviszonynak, ha a foglalkoztató ekként jelenti be a NAV-hoz. Ez azt jelenti, hogy az így foglalkoztatott személy már a bejelentéssel biztosítottá válik, vagyis a biztosítást nem utólag, a jövedelem függvényében kell elbírálni.

A Tbj. 4. paragrafusának 23. pontja rendelkezik arról, hogy a tartós megbízási jogviszony a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek esetében alkalmazható a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja helyett. A Tbj. 6. § (2) bekezdésében felsorolt személyek (választott tisztségviselők) biztosítási jogviszonya nem jelenthető be tartós megbízási jogviszonyként.

A biztosítás kezdetét legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni a 08E jelű nyomtatványon [az Art. 1. melléklet 3.1 pontja].

A tartós megbízási jogviszonyra vonatkozó új szabályokat a 2026. január 1-jétől létrejött megbízási jogviszonyokra lehet alkalmazni [A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdése alapján].

A társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a megbízási díjból az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után kell megfizetni. Mivel azonban a tartós megbízási jogviszonyban bejelentett személy a jövedelem összegétől függetlenül, akár megbízási díj kifizetése nélkül is biztosított, a járulékot és a szochót havonta legalább a járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni [Tbj. 27. § (2)–(3) bekezdései, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdése].

A járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulék és szocho a kifizetőt terheli.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

KIVA - Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Lucz Zoltánné

adószakértő

Egyszerűsített foglalkoztatás

Lucz Zoltánné

adószakértő

Pénzforgalmi áfa alkalmazásakor a levonhatóság időbeli korlátja

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink