További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaidőkeret alkalmazása, bérezés

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd
2

A munkaerő-hiány miatt érdemes közelebbről szemügyre venni azokat a jogi megoldásokat, melyek segítségével a szűkösen rendelkezésre álló létszám a legoptimálisabban terhelhető. A lehetséges megoldási módok között a legfontosabb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak egyik válfaja: a munkaidő-keret. Lássuk mit kell tudni a munkaidőkeret alkalmazásáról!

Így néz ki az általános munkarend

Alapvető szabály, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Általános munkarendről beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. Ebben az esetben a szombat és a vasárnap minősül pihenőnapnak. Általános munkarendben is van lehetőség szombati, illetve vasárnapi munkavégzésre, amennyiben a munka törvénykönyvében foglalt feltételek teljesülnek. A szombati munkavégzésnek semmiféle akadálya nincsen, ebben az esetben a munkavállalónak a pihenőnapján elrendelt munkavégzésért az Mt. 143. § (4) bekezdése alapján 100 százalék bérpótlék jár. A pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít. Rendkívüli munkaidő vasárnapra is beosztható, ebben az esetben ugyanakkor a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékon felül vasárnapi pótlékot is fizetni szükséges.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

A munkaidőkeret rendkívüli rugalmasságot biztosít

Láttuk, hogy általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig minden nap ugyanannyit dolgozik. Adódhat olyan helyzet a vállalkozás életében, amikor a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek. Ilyen esetekben előfordul, hogy bizonyos időszakon keresztül a napi munkaidőt meghaladóan kell rendelkezésre állni, azt követően ugyanakkor a munkavégzés intenzitása alacsony. Ha a törvény nem ismerné a munkaidő-keret fogalmát, a munkáltatónak a többletmunkára rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot kellene fizetni, de azon időszakokat is teljes mértékben ki kellene fizetni, amikor a munkavállaló ténylegesen nem végez munkát. Munkaidőkeret alkalmazása esetén ugyanakkor a munkáltató kiválaszthat egy időtartamot, melyen belül a munkavállaló munkaidejét a törvényi korlátok alapján egyenlőtlenül oszthatja be (szétszórja). A munkaidőkeret lényege az, hogy a munkavállaló napi munkaidejének (és a pihenőidejének) a munkaidőkeret átlagában kell kijönnie.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell megállapítani a munkaidőkeretet, továbbá hogyan kell kiszámítani a bért!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

Friderika2019

A betegszabadság munkanapokra jár a a munkáltató fizeti. A bruttó napi bér 70%-a.Évente 15 nap vehető igénybe. Ha kimerítette a 15 napot akkor kap táppénzt.

mindflux

Jó a téma. De az igazán fogós kérdések nem szerepelnek a cikkben. Pl.Havi bér esetén - ha az adott hónapra csak 5 munkanap esik (a többire meg jóval több), és az 5-ből 4 munkanap betegállománnyal telik, akkor hogy kell kiszámolni, hogy menyi bér jár? Hány nap betegszabinak számít a 4 nap a TB-nél ((az évi 15 nap keret szempontjából)?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság – traktor értékesítése

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő kamattámogatása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Hallgatói munkaszerződés díjazása

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X