978 találat a(z) pénztárgép cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet folytató kft. az olyan készpénzes vásárlásokat is beüti a pénztárgépbe, melyekről számla is készül. Ezen számlák kiállítása jelenleg papír alapon történik. A jövőben szeretnék egy online számlázó program használatára áttérni. Mivel 2020. 07. 01-jétől változik az online számla adatszolgáltatás rendszere, nem fog ez dupla adatszolgáltatást eredményezni? Továbbra is elfogadható lesz ez a gyakorlat, hogy a számlázóprogrammal kiállított készpénzes számlák összege is beütésre kerül az online pénztárgépbe? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

Kérdés

Kedves Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hol találok törvényi előÍrást arra vonatkozóan, hogy a pénztárgépkezelő a gyakorlatban mikor köteles a nyugtát a vevő kezébe adni. Amikor megkapja a vevőtől a készpénzt, vagy előbb odaadja a nyugtát és utána veheti el a készpénzt. NAV szempontjából fontos a dolog, mert volt olyan eset, amikor azért bírságoltak meg egy céget, mert a készpénz átvétele után adta csak oda a nyugtát, ami gyakorlatban elég érdekes kérdés. Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő, Személyi edző (katás) 8551 szám alatti tevékenységéről adhat-e nyugtát pénztárgéppel? Köszönettel: GG

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kávézónkban pénztárgépet és bankkártyaolvasó terminált üzemeltetünk. Havonta pár alkalommal vendégeink kérnek számlát, készpénzes és kártyás fizetésről. Eddig számlázóprogramunkkal adtunk számlát, úgy, hogy a pénztárgépbe beütöttük az összeget, és hozzátűztük a számlához a bizonylatokat, a nyugtát és a bankos papírt. Úgy gondolom, ez nem jó megoldás, mert így a NAV rendszerébe kétszer megy, mi a fentieket egyszer szerepeltettük a könyvelésben. Gondolom, a kártyás fizetést nem kellene a pénztárgépbe ütni, csak a terminálon lehúzni és számlát adni, de mi a teendő a készpénzessel? A pénztárgép nem tud számlát adni, pedig az lehetne a megoldás. Kérem segítségét abban, mi a helyes eljárás! Köszönettel: GG

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy hajnalig nyitvatartó vendéglátó egységnél a napi forgalmi jelentésen szereplő napi bevétel összege adózás szempontjából mely időszakhoz tartozik például egy szilveszteri ünnepség alkalmával, hiszen nem lekövethető számunkra, hogy abból arányosan mekkora részösszeg alkotja az előző, illetve a tárgyévi bevételt? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Kérdésem: 1.) Mi az eljárás abban az esetben ha egy büfében a vendég kártyával fizet, de számlát is kér, azaz a számlakiállítás miatt nem szerepelhet a pénztárgép forgalomban, viszont ha nem szerepel a pénztárgép forgalomban, akkor az esti zárásnál nem egyezik a terminál által kiadott záró összeg a pénztárgép záró összegével. Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szolnoki Béla! Köszönöm válaszát: "https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_12_Uzeltben_nyilvantartott_keszpenz__jlj" De én nem a könyvelési részét kérdeztem az üzletben használt pénztárgép használatának, hanem azt, hogy az üzletben a pénztárosnak technikailag hogyan kell kezelnie a pénztárgépet és a készpénzt. Kérem, szíveskedjen elolvasni a kérdésemet újra, és a technikai részét leírni annak, hogy az üzletben mi a teendő! Azt, hogy hogyan kell könyvelni, mi is tudjuk. Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ügyfelem őstermelő, saját gazdaságában előállított húskészítményeket értékesít (rendelkezik megfelelő hatósági engedélyekkel), a "műhely"-hez tartozó bemutatótermében. A kérdésem az, hogy pénztárgép használatára kötelezett-e, vagy elegendő a kézi nyugta, számla kiállítása. Az értékesítés időszakos, egy-egy falusi rendezvényhez kapcsolódóan, illetve meghirdetett falusi vendégasztal keretében értékesíti a saját készítményeit. Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.

Kérdés

Tisztelt Partnerünk! Kiskereskedő vállalkozó pénztárgépet használ, valamint készletei nyilvántartására számlázó programot. Minden ügyfélnek számlát bocsát ki, aki készpénzes fizető, azt a pénztárgépbe nyugtával beütik, és ha számlát kér kiállítják, ha nem kér, akkor egy opció szerepel a számlázó programban "Lakossági vásárló". Ezt használva tudja a készletet azonnal kezelni, valamint a napi pénztárjelentését elkészíteni, és a pénztárgép forgalma igy tud egyező lenni mindig számolhatóan a saját és az elszámoltatás miatt is, minden egyező. A napokban volt egy NAV-próbavásárlás. A kereskedő a pénzt elvette, a pénztárgépbe a nyugtát beütötte, megkérdezte, hogy kérnek-e számlát, a válasz az volt, hogy nem, ezért a lakossági opcióval kinyomtatott számlát adták át az ügyfélnek. Aki ezek után igazolta magát és közölte, hogy az eljárásuk nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert a nyugtaadási kötelezettség adását elmulasztották. Lefotózták és leírták jegyzőkönyvben, hogy minden bevétel rendezetten a pénztárgépbe beütésre történt, de a nyugta a vállalkozó példányához került betűzésre. Ezért az adási kötelezettség elmulasztását tartalmazza a jegyzőkönyv. Kérdés: ez ténylegesen kimeríti az adási, vagy a vállalkozó csak a nyugta "átadási" kötelezettségét mulasztotta így el. A számlázó rendszer megbízható, viszont jóhiszeműen használták így. Most azóta a nyugtást ugyan úgy lakosságiként rögzítik, de a számla helyett a nyugtát adják oda annak a vevőnek, aki nem nevesíti önmagát. Mekkora hibát vétett?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás ügyfelem pénztárgépes kiskereskedő, bevételeit a gépi nyugta alapján kell nyilvántartania. A kérdésem az lenne, hogy a bevétele a pénztárjelentés napi forgalma, vagy a kerekítés szabálya miatt kerekített tényleges készpénzforgalma? A katás vállalkozások pénzforgalmi szemléletű elszámolása miatt számomra az 5, illetve egész számra kerekített bevételi nyilvántartás tűnik a helyesnek. Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megvásárolt üzletrész árfolyama

Nagy Norbert

adószakértő

Fejlesztési tartalék felhasználása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Üzletrész-ajándékozás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink