Át kell-e könyvelni a 2016-ban felvett osztalékelőleget a megváltozott szabályoknak megfelelően osztalékká? – kérdezte egyik olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 2016. év elején osztalékelőleget vettek ki a tagok, majd év végén szintén osztalékelőleg-kifizetésre került sor. A megváltozott szabályoknak megfelelően az osztalékelőleget még 2016. évben át kell-e könyvelni osztalékká? Mivel akkor kell könyvelni, amikor kifizetésre kerül sor, ebben a 2016. évben a zárással kellene osztalékká minősíteni? A tag az szja-bevallásában minek fogja bevallani? Az év folyamán a 1608-as bevallásban osztalékelőleg volt bevallva. Most májusban beadandó szja-bevallásban is osztalékelőlegként szerepeljen? És mikor fog osztalékként szerepelni? Várom válaszát.
A társaságok közgyűlése ezekben a hetekben határoz a tagoknak fizetendő osztalékról, a tavaly felvett osztalékelőleg sorsáról. Cikkünkben összefoglaltuk a magánszemélyeknek fizetett osztalékra vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a 2016. évi várható eredménye terhére 2016. december hónapban osztalékelőleget fizetett. Kérdés, hogy 2016. évben kifizetett osztaléknak kell-e minősíteni vagy 2017-ben jóváhagyott osztaléknak és mikor válik esedékessé az ehofizetési kötelezettség a megváltozott szabályozások miatt? Tisztelettel: Berghoffer Sándorné irodavezető
Mit lehet tenni a kettős könyvvitelű, társasági adó hatálya alá tartozó bt. katára való áttérése előtti évben kifizetett osztalékelőlegével? Csökkenthetem a kifizetett 15 százalék adóval a számított adókötelezettséget? A számviteli törvény változása miatt csak a következő évben könyvelhetem a jóváhagyott osztalékot és vele szemben a már adózott és kifizetett osztalékelóleget?
Mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak, továbbá, ha a jogszabálynak megfelelően a tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék? Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot? A nettó összeget befizetik a tagok, és az aktuális kifizetési hónap szerinti '08-as bevallást önrevíziózni kell? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogyan járunk el helyesen a 2015. évi bázisadatok bemutatásában az alábbi adatok figyelembevétele melett: 2015-ben volt: adózott eredmény 1000 eft eredménytartalék igénybevétele osztalékra: 300 eft jóváhagyott osztalék: 1300 eft mérlegszerinti eredmény: 0 eft a 2015-ös év folyamán fel lett véve: 1300 eft osztalékelőleg (a megszavazottal egyezően) A problémát alapvetően az okozza, hogy minden szakirodalom azt mondja, a mérlegfőösszeg nem változhat. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az osztalékelőleg osztalékká történő válása után az egészségügyi hozzájárulást kinek kell bevallania és megfizetnie (a magánszemély tagnak vagy az osztalék/előleg kifizetőjének, a társaságnak)?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy németországi vállalat fióktelepeként működik Magyarországon. Azt feltételezzük, hogy az üzleti év nyereséges lesz, ezért havi, kéthavi időközönként átutalunk az anyavállalat számlájára összegeket, amit később az évzárás részeként az előző évek eredménytartalékával összevezetünk. Kérdésem az, hogy helyesen járunk-e el avagy sem? Szükséges-e a tulajdonos (az anyavállalat) határozata arról, hogy az eredménytartalékból akármekkora összeg kifizetésre kerül a tulajdonos részére? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2015. évi beszámolóban a mérleg szerinti eredményem 0 volt, mivel az adózott eredményt a tulajdonosok teljes egészében osztalékfizetésre fordították. 2015-ben osztalékelőleg lett kifizetve. 2015-ben a régi szabályok alapján előírtam az osztalékot, és a kifizetett előleget 2015. 12. 31-ével összevezettem az osztalékkötelezettséggel. 2016-ban az új szabályoknak megfelelően kell a mérleget átfordítani. A problémám az lenne, hogy ha az adózott eredményt beírom a saját tőke elemei közzé, a kötelezettségem nem tudom csökkenteni az adózott eredmény teljes egészével, mivel az osztalékelőleg miatt nincs annyi kötelezettségem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a követelések közé kell visszatenni az osztalékelőleg összegét?
Ha a kft. 2016. 07. 31-én előírt 4 millió Ft osztalékelőleget, akkor ez a 2016. évi beszámolóban hogy szerepel, illetve majd a tényleges osztalék? Ugyanis az eredményük 20 millió Ft, és szeretnének 15 millió Ft osztalékot kapni, a különbözetet a 2017. évben utalják. És az új szabály értelmében akkor is írjuk elő. De a teljes összeget írjuk elő, vagy mindig csak annyit, amennyit utalnak? Mert több részletben fog utalódni, de nem nyúlik át a 2018. évre. A 2016. évben az osztalékelőleg: T4931-K3681 4 millió bruttó előírás T3681/4621-K384 3,4 millió/0,6 millió T3681-K4931 4 millió bruttó visszaírás Tehát a T3681-en marad a 4 millió Ft előleg 2016. 12. 31-ével? Aztán a 2017. évben: T4931-K4792 15 millió előírás T4792-K3681 4 millió a 2016. évben megállapított és kifizetett osztalékelőleg T4792-K384 a fennmaradó utalandó osztalékok (össz 11 millió). Jól gondolom a menetet, így kellene? Kérem segítsen. Előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Lehet-e 2017. május 31. előtt osztalékelőleget (ami majd csak 2018-ban válik osztalékká) fizetni a 2017. évi várható eredmény terhére, vagy az ebben az időszakban (2017.01-05. hónapokban) kifizetett előleget kötelező a 2016. évi adózott eredmény és az eredménytartalék terhére elszámolni? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! 2017-ben a cég áttért társasági adóról kisvállalati adóra. Eredménytartaléka pozitív, 2016. évi eredménye is pozitív, a beszámoló 2017.03.31-éig készül el. Előírt osztaléka nincs a társaságnak. 2017.02. hóban osztalékot, illetve osztalékelőleget szeretne felvenni. Kérdésem, hogy a 2016. év eredményét terhelő osztalékot, illetve osztalékelőleget milyen módon tud felvenni (évközi beszámoló?), és ez az összeg növeli-e kiva alapját?
Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó, pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, főállású egyéni vállalkozó év közben vehet-e fel oszalékot/osztalékelőleget? Az így felvett "oszalékelőleget" később egy adóellenőrzés minősítheti-e vállalkozói kivétnek, a vele járó magasabb adóterheléssel (10% nyugdíjjárulék, 8,5% egészségbiztosítási járulék, 15% szja, 27% szocho)? Az egyéni vállalkozó a garantált bérminimum után fizeti a szokásos járulékokat, és az ahhoz tartozó 80 300 forint vállalkozói kivétet is felveszi havonta. Negyedévente venne fel osztalékot/osztalékelőleget, amit a pénzforgalmi számlájáról utalna a magánszámlájára. Kérdés, hogy ezt "büntetlenül" megteheti-e? A vállalkozói személyijövedelemadó-előleg utáni a 10%-ot negyedévente megfizeti.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték