Olvasónk azt tudakolta, milyen bejelentési kötelezettség kapcsolódik a korábbi években már jóváhagyott osztalék, illetve az osztalékelőleg felvételéhez. Kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje jelenleg 500 ezer forint. Az osztalékelőleg-fizetési lehetőség a társasági szerződésben szerepel. Fizethet-e osztalékelőleget a 2014-es évben anélkül, hogy a jegyzett tőkéjét felemelné 3 millió forintra?
Kedves Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy milyen gazdasági formák (kft., bt., kkt., ügyvédi iroda) esetében kell, és hogyan bejelenteni a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget az alábbi esetekben: 1/ 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni a tagok (évközi mérleget persze készítünk). Hogyan, s hova kell elektronikusan ezt bejelenteni, hogy nem veszélyezteti a .....? 2/ 2014-ben a már jóváhagyott (akár korábbi évekről is már jóváhagyott, de még ki nem fizetett) osztalékokat akarják kifizetni. Kell-e jelenteni elektronikusan, és hogyan? Segítségüket előre is köszönöm! Böbe
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével ismét változott az osztalékelőlegről történő döntés és fizetés feltétele. A cikk körüljárja, hogy melyek az osztalékelőleg fizetésének feltételei, a számviteli elszámolás szabályai magánszemély, vállalkozás részére történő fizetés esetén, illetve hogyan alakulnak a felmerülő közterhek. Melyek az osztalékká váló előleg, illetve az osztalékká nem váló előleg adójogi kezelésének szempontjai; a nem jogszerű kifizetések rendezésének lehetőségei?
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm szépen a korábban e témában feltett kérdésre adott válaszát! Ehhez kapcsolódva kérném a következőkben szakértő válaszát. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett egyéni vállalkozó, aki negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségeinek eleget tesz év közben, utalhat-e a magánszámlájára az addig felhalmozott eredménye alapján vállalkozói jövedelmet (a vállalkozói kivéten felül), hasonlóan a társas vállalkozásnál kifejezetten megengedett osztalékelőleghez, hiszen ezt bár kifejezetten meg nem engedi, de nem is tiltja jogszabály? Mi lenne ezen utalás jogcíme? Az ilyen utalást nem minősítheti-e a NAV – megfelelő jogcím hiányában – az eredetileg megállapítottnál magasabb vállalkozói kivétnek? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó fizethet-e osztalékelőleget? Ha igen, utalhatja-e a pénzt a magánszámlájára? Mikor kell megfizetnie az adót? Olvasónk kérdéseire Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésre. Egy kft. 2013. 10 hóban megszavazott osztalékelőleget (1 millió forint), amit csak 2014 januárjában fizette ki. Az lenne a kérdésem, hogy ha 2013-ban 3 millió forint tényleges osztalékot szavaztak meg, melynek 2014. 07. hónapban történt a kifizetése, akkor az 07. havi 08-as bevallásban milyen összeget kell szerepeltetni (3 millió mínusz 1 millió, vagy a 3 millió forintot)? Mely hónapban kell az osztalékelőleget osztalékká minősíteni a bevallásban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném válaszát: egyéni vállalkozó havi vállalkozói kivétje bruttó 120 ezer forint, mely után a járulékokat és az adóelőleget megfizeti havonta. Július hónapban szeretne vállalkozói osztalékelőleget felvenni, melyet magánszámlájára utalna, az utaláskor ezt a közlemény rovatban megjelölve. Értelmezésem szerint az egyéni vállalkozó, vállalkozói osztalékalap után csak tárgyévet követő év február 25-én (vagy a bevallás benyújtásakor) válik osztalékadó (16 %) és eho (14 %) fizetésére kötelezetté. Helyesen járunk-e el, ha a hónapban elutalt osztalékelőleg után nem állapítunk meg előlegfizetési kötelezettséget? Fizethet-e az egyéni vállalkozó osztalékelőleget? A magánszámlára utalást nem minősítheti-e a NAV vállalkozói jövedelemmé és adóztathatja meg utólagosan? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Egy kft.-ben osztalékelőleg lett kivéve 2013-ban 5 millió forint értékben, ebből csak szja lett levonva, az ehót a magánszemély fogja megfizetni a 2014. évi szja bevallásban, ami 2015.május 20-ai határidővel lesz. 2014-ben osztalékot is vesz ki, ennek összege 10 millió forint, ebből a cégnek mit kell levonni az szja-n kivül? Kell -e ehót is levonni tőle, vagy figyelembe vehető a tavalyi osztalékelőleg utáni eho,hisz a magánszemélynek ez is 2014-es jövedelme lesz. Egészségbiztosítást nem vonnak tőle. A NAV kétféle választ is adott két időben, az egyik az volt hogy 2014-ben kell az ehókat figyelembe venni, ezáltal csak egyszer kerül megfizetésre a 450 ezerforint eho. A másik verzió szerint a befizetés számit, és mivel a magánszemély 2015-ben fizeti meg, ezért az a 2015-ös adóévhez tartozik. Ebben az esetben 2014-ben és 2015-ben is lenne eho-fizetés 450 ezer forint .Várom válaszukat. Kisfaludyné
Tisztelt Szakértő! Kérem az állásfoglalást a következő témában: A régi Gt. lehetőséget biztosított arra, hogy a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül a beszámoló alapján osztalékelőlegről döntsön a cég. Az új Ptk.-ban ilyen rendelkezést nem találtam. 2014. 03. 15-étől csak közbenső mérleg alapján lehet osztalékelőlegről dönteni? Mik az osztalékelőleg fizetésének új szabályai? Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Szakértők! Egy ügyvéd iroda egyik tagja kiválik, mint tag, az ügyvédi irodából (5 fős helyett már csak 4 fős tagság marad). A belső kimutatások alapján jogosult a 2014. 01-06. hónap általa termelt "eredményre", melyet az ügyvédi iroda ki szeretne neki fizetni, de melyet osztalékelőlegként nem tud felvenni (mert a 2014. évi mérleg elfogadásakor, 2015-ben már nem tag, amikor jóváhagyott osztalékot állapítanak meg), de akkor hogyan, milyen jogcímen jogosult az eredményre? Esetleg vállalkozásból kivont jövedelem (vonva a 16 % szja-t +14 % ehót) lesz? Neves tanácsadók ezt javasolták (még a NAV is hajlik rá). Így ezt a jövedelemet személyi jellegű ráfordításként számolja el az ügyvédi iroda, ugye? Várom megtisztelő válaszukat! Böbe
Tisztelt Szakértő! A kft. 2013-as beszámolóját már közzétette. Az eredményt eredménytartalékba helyezte.Most viszont mégis úgy döntöttek a tagok, hogy szeretnének osztalékot fölvenni. Ezek után már csak osztalékelőleg felvételére van lehetőség, amiről az ügyvezetőnek nyilatkozatot kell a cégbíróságon közzétenni, hogy az előleg kifizetésével a cég gazdasági helyzetét nem veszélyezteti. Van-e arra lehetőség, hogy az 50-50 százalékban tulajdonban lévő cégben az évben csak az egyik tulajdonos vegyen fel osztalékot? Köszönöm.
A kifizetett osztalékelőlegre szükséges-e levonni a 14 százalékos ehót? Az szja-törvény 66. § alapján esetleg nem minősül osztaléknak az előleg? Ha nem minősül előlegnek, és nem kell ehót levonni, ezt következő év májusi 08-as bevallásba teszem? Köszönöm a segítségüket.
A társaság osztalékelőleget fizet közbenső mérleg alapján. Van-e korlátozva az ilyen jogcímen fizetett összeg gyakorisága? Lehet-e ezt akár havi rendszerességgel tenni? Annak érdekében, hogy utólagos ellenőrzés ne minősítse a kifizetést tagi kifizetésnek vagy munkabérnek - a rendszerességre való tekintettel- a közbenső mérlegen és taggyűlési döntésen kívül szükséges-e más dokumentáció? Például a cégbíróság felé régebben erről nyilatkozatot kellett küldeni. Az osztalékelőlegből csak szja-t kell levonni a kifizetőnek? Ehót nem?
A magyar számviteli szabályok alapján különös aktualitása van a vállalkozók többségénél a 2012. évi üzleti év zárásának, a beszámoló és osztalék elfogadásának. Az előző cikkünkben az osztalékfizetés és osztalékelőleg jogi és számviteli lehetőségeivel foglalkoztunk, most az adózással kapcsolatos összefüggéseket részletezzük tovább.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték