117 találat a(z) nyugdíjjárulék cimkére
Szolgálati járandóság – nők 40 nyugdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy szolgálati nyugdíjban részesülő nő. Elhelyezkedett a közszférában a nyugdíja mellett. A nyugdíja szolgálati járandóságra változott. A szolgálati járandóság folyósítása megszűnt. Jelenleg is köztisztviselő, életkora közeledik a 60 évhez. Kérdésem, hogy a nők 40 nyugdíjhoz számítanak-e azok a nyugdíj vagy járandóság mellett ledolgozott évek, amikor nyugdíjjárulékot fizetett, illetve nem fizetett? Amennyiben meglenne a 40 éve, szolgálati járandóságból – megszüntetné a jelenlegi állását – át tud-e menni a nők 40 ellátásba? Az aktuális nevű hivatal fél éve nem tudja meghozni a határozatot a jogosultsági idejéről. Köszönettel: Szőnyi István
Kiegészítő tevékenységű átalányadózó nyugdíjjárulék-fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózónak kell-e 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnie, ha megfizeti 2016. évre a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Borravaló
Kérdés
Egy kávézóban az alkalmazottak borravalót kapnak néha a vendégektől. A borravaló felosztásra kerül munkanap végén az alkalmazottak között. Erről kell-e nyilvántartást vezetni? A borravalót hol célszerű gyűjteni például pénztárgép mellett vagy külön, egy pénzkazettában? Az szja-törvény 1. számú mellékletének 4.21 pontja alapján adómentes az összeg. A Tbj. 26 paragrafusának (7) bekezdése szerint 15 százalékos nyugdíjjárulék fizethető utána. Jól értelmezzük, hogy nem kell fizetnie az alkalmazottnak, csak önkéntesen fizethet? Válaszukat előre is köszönjük.
Lakásbérbeadásból származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen adók terhelik a lakásbérbeadásból származó jövedelmet? Magánszemély lakás bérbeadásából származó jövedelme után fizethet-e nyugdíjjárulékot, lehet-e valamilyen módon az bérbeadásból származó jövedelem nyugdíjalap?
Járulékfizetés tagi jogviszony után, ha a tagot az ENSZ foglalkoztatja főállásban
Kérdés
A magánszemély két társaságban tag, egyikben ügyvezető is. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága alkalmazza főállásban, heti 40 órában. Az a kérdés, hogy ez az alkalmazás mentesíti-e a minálbér másfélszerese után fizetendő szocho- és nyugdíjjárulék-kötelezettség alól?
Magánnyugdíj-pénztári tag munkavállaló járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Van egy új dolgozónk, aki magánnyugdíj-pénztári tag – állítása szerint. Az utóbbi években már nem nagyon találkoztunk ilyennel, és nem tudom, hogy ezzel milyen teendőink vannak? Ugyanúgy két részre kell bontani a járulékokat, mint régen, illetve van-e plusz adminisztráció ezzel kapcsolatosan? Hogyan kell ezt most kezelni? Hol találom meg az erre vonatkozó jogszabályokat? Köszönettel: Krcsik Eszter
Nyugdíjjárulék-fizetés 1988-89-ben
Kérdés
Néhány év múlva nyugdíjba megyek. Most zajlik az ONYF-fel az adategyeztetés. Az 1988-ban és 1989-ben társas vállalkozóként adóköteles (szja) jövedelmemet nem fogadják el teljes egészében, mert szerintük akkoriban nem kellett az egész jövedelem után nyugdíjjárulékot fizetni. Kérdésem az lenne, hogy 1988-ban és 1989-ben a társas vállalkozás tagjának mennyi jövedelem után kellett nyugdíjjárulékot fizetnie?
NYENYI lap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs ellátásban részesülő katás egyéni vállalkozó (25 000 forintot fizet) eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosító kéri a 2015-2016-os foglalkoztatói igazolásokat. Nyugdíjjárulék-köteles jövedelemként, illetve befizetett járulékként milyen összeget kell szerepeltetni? Köszönöm válaszát!
Nyugdíjjárulék önkéntes fizetése
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Jelenleg semmilyen munkaviszonnyal nem rendelkező hölgy fizeti maga után az egészségbiztosítási járulékot (természetbenit). Kérdése, hogy ehhez hasonlóan fizetheti-e a nyugdíjbiztosítási járulékot is, biztosítandó leendő nyugellátását? Tisztelettel: Nagy István
Szja kedvezmény
Kérdés
T. Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek csak olyan jövedelme (emelt szintű rokkantsági segély), amiből csak 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, igénybe vehet-e családi adókedvezményt? Előre is köszönöm a válaszát. Gál-Boda Melinda
Nyugdijjárulék-tartozásom utólagos rendezése U-982866
Kérdés
Köszönöm írását – de nemigazán értem – ezek szerint 72 évesen mehetek kedvezményes nyugdijba?(Most 61 éves vagyok.) Az öregségi nyugdijkorhatárhoz még 3 évem van, vagy ez sem biztos? Lehet, nem írtam világosan. 2014 elején kértem szolgálati idő megállapítását, ennek 2 éve, azóta is, és most is dolgozom. Szeretnék pontositani. Idézem "A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdijra jogosultsághoz figyelembe vehető idő: 32 év 251 nap, ebből kereső tevékenységben szerzett idő: 29 év 201 nap. Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolg.idő: 1970.09–2009. 04-ig: 35 év 87 nap (ezt kaptam 2 éve) nem jól tudom, hogy 32 év kell a keresőtevékenyként? 1 gyermeket neveltem az 3 év 1975-től. Azt nem értem, ha 2 éve volt 35 év szolg.időm, akkor miért nem 3 kell a 40-hez? Miért 11 év? Az öregségi nyugdijhoz (1955-ös vagyok, 3 év szükséges), akkor ez a lehetőség a nyugdijba vonulásomhoz, ez a közelibb? Belezavarodtam,bocsánat,segitsen kérem! Mit ajánl, mit tehetnék? Tisztelettel köszönöm közreműködését!
Nyugdijjárulék-tartozásom utólagos rendezése
Kérdés
61 éves vagyok – a nők kedvezményes (40 éves) nyugdijjogosultságom érdekében szeretnék tájékoztatást kérni. 2 éve kértem adategyeztetést, mely szerint 29 év jogosultsági időm, és közel 36 év szolgálati időm van. A NAV nem igazolt több évet, mert tartozásom van, ebben nyugdijjárulék is kamatokkal, késedelmikkel. Jelenleg is dolgozom, egyéni vállalkozóként(kényszervállalkozóként) fizetési könnyitéssel éltem, és kaptam. Kérdésem a Tisztelt adószakértőhöz az irányú, hogy érhetem el nyugdijbavonulásom mielőbbi időpontját törvényesen, becsülettel. Van-e lehetőség az elmaradt nyugdijjárulékom utólagos rendezésére, hogy biztosítási jogviszonyom keletkezzen, éveim így növekedjenek. A kamatok, késedelmik utólagos elengedése miként lenne lehetséges?Talán igy 2-3 évet tudnék a 40 évhez biztositani, melyet kölcsön segítségével tudnék talán megoldani.Tisztelettel kérem tanácsát kérdésemre.
Nyugdíjjárulék-plafon 2012.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni, ha lehet mielőbbi, iránymutatását. Nyugdíjas ügyvédnő könyvelője vagyok, és eddig bevett gyakorlat volt, hogy év végén az éves eredmény figyelembe vételével a keletkezett nyereség nagy részét, mint decemberi bért számfejtettem, és ameddig élt a nyugdíjjárulék-plafon, a napi mérték figyelembe vételével, azt felszorozva a decemberi 31 nappal, számfejtettem a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A NAV ellenőrzése során azt állítja, hogy rosszul jártam el, mert hiába egyszeri, decemberi bérfizetésről van szó, szerintük az éves plafont kellett volna figyelembe venni, mintha folyamatos lett volna a kivét. Kérdésem az lenne, hogy ha nem folyamatos a kivét, hanem éves szinten egyszer történik meg, akkor is az éves plafont kell-e figyelembe vennem? Mindez 2012. évben történt. Köszönöm mielőbbi válaszát! Üdvözlettel, Sárköziné
Nyugdíjas ügyvezető kivétje
Kérdés
A 10 százalék nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás és szja megfizetése után a kivett összeg nettó vagy bruttó összege írható le költségként?
Felszolgálási díj
Kérdés
Értelmezésünkben a felszolgálási díj adó-, és járulékmentes a foglalkoztatott számára. A 15 százalékos nyugdíjjárulékot a foglalkoztató fizeti a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerint. Számlán feltüntetett felszolgálási díjat az áfával csökkentenénk, ezt az összeget írnánk jóvá a munkavállaló bérszámfejtésében. Példaként: a számlában feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, a felszolgálási díj áfatartalma 27 %, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, véleményünk szerint 400-85=315 forint járna a munkavállalónak. Az általunk talált példákban azonban az áfával csökkentett összeget még 1,15-tel osztják, ezzel képezve járulékalapot, melynek összege megegyezik a munkavállalónak kifizetendő összeggel. Például, ha a számla négyezer forint, az azon feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, az áfatartalma 27 százalék, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, amely csökkenti a járulékalapot, vagyis [400-85]:1,15=274 forint jut a pincéreknek. A jogszabályok szerint a foglalkoztató fizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, ennek ellenére az összes általunk talált példában a járulékalap képzésénél 1,15-tel való osztást találtunk, mely tovább csökkenti a munkavállalók számára kifizetendő felszolgálási díj összegét, értelmezésünkben áthárítva ezzel a munkavállalóra a 15 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének egy részét. A Tbj. 26. §-a alapján a felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Kérjük állásfoglalásukat, melyik példa a helyes. Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
