A nyugdíj előtt állók közül sokan szeretnék ellenőrizni, hogy korábbi biztosítási jogviszonyuk szerepel-e a nyugdíj-biztosítási nyilvántartásban. Mi történik, ha valaki adategyeztetés után észleli, hogy főállású anyaként töltött 5 évét nem vették figyelembe szolgálati időként? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A női munkavállaló előzetes adategyeztetési eljárás a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó szolgálati ideje alapján májusban mehet nyugdíjba. A munkavállaló határozatban lévő éveihez tartozó keresetek az elmúlt napokban ellenőrzésre kerültek és kiderült, hogy 1999. évben és azt követően is van a NYENYI adatszolgáltatásban a nyugdíjintézetnek beküldött hibás kereset, és az ahhoz tartozó hibás nyugdíjjárulék-összeg. Ok: az adatok nem tartalmazzák mind a 12 hónapot. A helyes adatok az éves bérjegyzék havi bontással és a járulékfizetés ténye is NAV folyószámlákkal igazolhatók. Megvárja-e a munkavállaló a nyugdíjintézeti határozatot, arról hogy a 40 éves biztosítási ideje megvan és mehet nyugdíjba? Vagy estleg már előzőleg észrevételező nyilatkozat kitöltésével küldje az ügyfélkapun a helyes keresetet a hozzá tartozó helyes nyugdíjadatokkal és a NAV folyószámlákat a befizetett járulékokról? Ezeket cég ügyvezetője a hiba leírásával megindokolja, majd aláírásával és pecséttel ellátja? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_20_jarulek_fizetes_igazolasa_nyugdij_xdw válaszhoz kapcsolódóan szeretnék kérdezni. Előzetes adategyeztetés alapján a nők 40 éves munkaviszonyára tekintettel a hiányzó 1992. 1993. és 1994. évekre vonatkozóan munkakönyv alapján a nyugdíjintézet elfogadta ezeket az éveket is szolgálati időnek. Viszont ezekre az évekre a nyugdíjintézetnek nincs adata a kereset és a levont és befizetett nyugdíjjárulékra vonatkozóan. A munkavállónak rendelkezésére áll az ezekre a hiányzó évekre vonatkozó éves bérjegyzék havi bontásban. A munkavállaló ezekben az években egy családi vállakozás által működtetett kft.-ben dolgozott, tehát tag volt 50 százalékos tulajdoni hányaddal és munkavállaló, amit a munkakönyv is bizonyít. Kérdésem, mivel tag volt ugye, nem minősül társas vállalkozónak? Májusban lesz meg a 40 éves munkaviszonya az előzetes egyeztetések alapján. Mivel a hiányzó évek levont és befizetett nyugdíjjáruléka az 1997. december 31-i időszakra esik, ezért ha beküldésre kerülnek a hiányzó bérjegyzékek, akkor az úgy elfogadható lesz? Ezeket szkennelve kell az ügyfélkapun benyújtani? A kft. másik tagja is munkavállaló volt. Őt kérheti a Nyugdíj Igazgatóság tanúként? (Neki is hiányoznak az ezekre az évekre vonatkozó adatok.) A cég következő éveire 1995–1997-re vonatkozó nyugdíjadatok a határozatban (előzetes egyzetésben) benne vannak. A céget azóta felszámolták, az ügyvezető már nem él. Befolyásolhatja-e ez a tény az 1992–1994-es évekre beküldött bérjegyzék elfogadását?
Tisztelt tb-szakértő! A passzív jogú gyed folyósítással kapcsolatban még lenne egy kérdésem. A passzív jogú gyed folyósításból kell-e nyugdíjjárulékot vonni?
Közeledik a mezőgazdasági őstermelők I. negyedéves bevallásának (2058-as) benyújtási határideje, így nem haszontalan, ha áttekintjük a kötelezettségek megállapításának legfontosabb szabályait annál is inkább, mivel az I. negyedévi értékek mindenképpen különböznek a 2019. IV. negyedévi összegektől.
Tisztelt Szakértő! Egy ukrán állampolgár Magyarországon 8 órás előadást fog tartani egyházi témakörben magyar egyházi jogi személy megbízásából. A foglalkoztatás megbízási szerződéssel történik, a 8 órás előadásra bruttó 25 000 forint megbízási díj kerül elszámolásra. Ukrajnával van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, ez alapján a szabad foglalkozásból, önálló tevékenységből származó jövedelem Ukrajnában adózik. Kérésem, hogy a megbízási szerződés alapján tartott elődás minősülhet-e szabad foglalkozásnak, vagy a munkviszonyra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni, illetve szocho járulék fizetés fennáll-e esetében, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat le kell-e vonni a kifizetőnek?
Tisztelt Adózóna! A nők „40” éves kedvezményes nyugdíjának szüneteltetésével kapcsolatban van kérdésem. A kedvezményes nyugdíj igénylésekor (2017) nem töltötte be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt a dolgozó. Foglalkoztatása az Mt. szerinti munkaviszonyban történik. 2019-2020-ban vonatkozik-e rá a kereseti korlát (mivel nem töltötte még be a nyugdíjkorhatárt), vagyis kellett volna nyugdíjjárulékot is levonni, nemcsak az szja-t a munkabérből? Köszönöm a válaszadást.
Az elmúlt időszakban számos olyan kérdés érkezett hozzánk, amelyből arra lehet következtetni, hogy nyugdíjas olvasóink egy része bizonytalan abban, hogy a változások miként érintik a 2020. évi járulékfizetési kötelezettséget, így célszerűnek látjuk a legfontosabb idevágó szabályok áttekintését.
Azt szeretném kérdezni, hogy (az osztalékon kívül) milyen módokon lehet úgy pénzt kivenni a cégből, hogy ne kelljen utána nyugdíjjárulékot fizetni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés-választ megköszönve szeretnék tovább kérdezni: KÉRDÉS_VÁLASZ: https://adozona.hu/kerdesek/2019_10_14_Nyugdijjarulek_nlm Kérdésem a következő lenne: A könyvelőváltás 2007. februárban volt. De a januári hónapot is "átdolgozta", tehát látnia kellett, hogy a bérleti díjból is volt nyugdíjjárulék elszámolva, amelyet folytatni kellett volna szerintem, akkor is, ha nem kötelező. A kérdésem az lenne, mit tehetünk, milyen módon orvosolhatnánk az anyagilag ért veszteségünket? 12 évről van szó. Van a könyvelőnknek biztosítása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték