T. Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek csak olyan jövedelme (emelt szintű rokkantsági segély), amiből csak 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, igénybe vehet-e családi adókedvezményt? Előre is köszönöm a válaszát. Gál-Boda Melinda
Köszönöm írását – de nemigazán értem – ezek szerint 72 évesen mehetek kedvezményes nyugdijba?(Most 61 éves vagyok.) Az öregségi nyugdijkorhatárhoz még 3 évem van, vagy ez sem biztos? Lehet, nem írtam világosan. 2014 elején kértem szolgálati idő megállapítását, ennek 2 éve, azóta is, és most is dolgozom. Szeretnék pontositani. Idézem "A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdijra jogosultsághoz figyelembe vehető idő: 32 év 251 nap, ebből kereső tevékenységben szerzett idő: 29 év 201 nap. Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolg.idő: 1970.09–2009. 04-ig: 35 év 87 nap (ezt kaptam 2 éve) nem jól tudom, hogy 32 év kell a keresőtevékenyként? 1 gyermeket neveltem az 3 év 1975-től. Azt nem értem, ha 2 éve volt 35 év szolg.időm, akkor miért nem 3 kell a 40-hez? Miért 11 év? Az öregségi nyugdijhoz (1955-ös vagyok, 3 év szükséges), akkor ez a lehetőség a nyugdijba vonulásomhoz, ez a közelibb? Belezavarodtam,bocsánat,segitsen kérem! Mit ajánl, mit tehetnék? Tisztelettel köszönöm közreműködését!
61 éves vagyok – a nők kedvezményes (40 éves) nyugdijjogosultságom érdekében szeretnék tájékoztatást kérni. 2 éve kértem adategyeztetést, mely szerint 29 év jogosultsági időm, és közel 36 év szolgálati időm van. A NAV nem igazolt több évet, mert tartozásom van, ebben nyugdijjárulék is kamatokkal, késedelmikkel. Jelenleg is dolgozom, egyéni vállalkozóként(kényszervállalkozóként) fizetési könnyitéssel éltem, és kaptam. Kérdésem a Tisztelt adószakértőhöz az irányú, hogy érhetem el nyugdijbavonulásom mielőbbi időpontját törvényesen, becsülettel. Van-e lehetőség az elmaradt nyugdijjárulékom utólagos rendezésére, hogy biztosítási jogviszonyom keletkezzen, éveim így növekedjenek. A kamatok, késedelmik utólagos elengedése miként lenne lehetséges?Talán igy 2-3 évet tudnék a 40 évhez biztositani, melyet kölcsön segítségével tudnék talán megoldani.Tisztelettel kérem tanácsát kérdésemre.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni, ha lehet mielőbbi, iránymutatását. Nyugdíjas ügyvédnő könyvelője vagyok, és eddig bevett gyakorlat volt, hogy év végén az éves eredmény figyelembe vételével a keletkezett nyereség nagy részét, mint decemberi bért számfejtettem, és ameddig élt a nyugdíjjárulék-plafon, a napi mérték figyelembe vételével, azt felszorozva a decemberi 31 nappal, számfejtettem a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A NAV ellenőrzése során azt állítja, hogy rosszul jártam el, mert hiába egyszeri, decemberi bérfizetésről van szó, szerintük az éves plafont kellett volna figyelembe venni, mintha folyamatos lett volna a kivét. Kérdésem az lenne, hogy ha nem folyamatos a kivét, hanem éves szinten egyszer történik meg, akkor is az éves plafont kell-e figyelembe vennem? Mindez 2012. évben történt. Köszönöm mielőbbi válaszát! Üdvözlettel, Sárköziné
A 10 százalék nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás és szja megfizetése után a kivett összeg nettó vagy bruttó összege írható le költségként?
Értelmezésünkben a felszolgálási díj adó-, és járulékmentes a foglalkoztatott számára. A 15 százalékos nyugdíjjárulékot a foglalkoztató fizeti a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerint. Számlán feltüntetett felszolgálási díjat az áfával csökkentenénk, ezt az összeget írnánk jóvá a munkavállaló bérszámfejtésében. Példaként: a számlában feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, a felszolgálási díj áfatartalma 27 %, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, véleményünk szerint 400-85=315 forint járna a munkavállalónak. Az általunk talált példákban azonban az áfával csökkentett összeget még 1,15-tel osztják, ezzel képezve járulékalapot, melynek összege megegyezik a munkavállalónak kifizetendő összeggel. Például, ha a számla négyezer forint, az azon feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, az áfatartalma 27 százalék, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, amely csökkenti a járulékalapot, vagyis [400-85]:1,15=274 forint jut a pincéreknek. A jogszabályok szerint a foglalkoztató fizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, ennek ellenére az összes általunk talált példában a járulékalap képzésénél 1,15-tel való osztást találtunk, mely tovább csökkenti a munkavállalók számára kifizetendő felszolgálási díj összegét, értelmezésünkben áthárítva ezzel a munkavállalóra a 15 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének egy részét. A Tbj. 26. §-a alapján a felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Kérjük állásfoglalásukat, melyik példa a helyes. Köszönöm!
Tisztelt Adószakértő! Egyszemélyes kft. tagja, a garantált bérminimum után fizeti a járulékokat (az emelt alapok szerint), bért nem vesz ki. Nyugdíjba szeretne menni pár év múlva, és emelni szeretné a nyugdíjjárulék-alapját (nyilván a többi járulék is nőni fog). Meg lehet-e tenni, hogy bérkifizetés nélkül nemcsak az "elvárt" járulékalapok után fizet, hanem egy magasabb összegű járulékalap után? Jól gondolom, hogy a nyugdíj számításánál a nyugdíjjárulék alapját veszik figyelembe, nem a bruttó/nettó bért? Válaszát köszönöm!
Változatlan formában fogadta el a román szenátus hétfőn a Traian Basescu államfő által megfontolásra visszaküldött, nyugdíjjárulék-csökkentésről szóló törvényt.
Kellemetlen meglepetés érheti azokat az egyéni vállalkozókat, akik hasracsapásszerűen gondoltak egyet, és az elvárt minimumnál nagyobb összeg után fizették meg a nyugdíjjárulékot, de nem kaphatnak magasabb összegű ellátását, sőt, önellenőrizniük kell a bevallásaikat. Olvasóink témában érkezett kérdéseire Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Traian Basescu román államelnök visszaküldte a bukaresti parlamentnek a nyugdíjjárulék csökkentéséről szóló törvényt - közölte szerdán a román elnöki hivatal.
A román képviselőház is elfogadta a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvényt, amelyet már csak Traian Basescu államelnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy hatályba lépjen októberben.
Még a nyáron bevezetik a járulékbefizetések nyomon-követhetőségi rendszerét.
A felsőház 109 támogató szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el a kormány tervezetét. A szenátus az első ház, ügydöntő jogkörrel a képviselőház rendelkezik. A várhatóan októbertől hatályba lépő intézkedéssel nem értett egyet Romániát hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Rokkantsági ellátásokra valamivel kevesebbet, öregségi nyugdíjra kicsit többet költött tavaly az előirányzatnál az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF).
Tisztelt Szakértők! Kérem a véleményüket, helyesen járok-e el a következő helyzetben? Öregségi nyugdíjas beltag vagyok evás bt.-ben és a számviteli törvény szerint számolunk el. Magam vagyok az ügyvezető és a személyes közreműködő (könyvelő bt.). Megfizetem negyedévente az evát, havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és az iparűzési adót. Járulékköteles jövedelmem nincs. Az éves eredménykimutatás szerint levezetett adózott eredményt osztalékként kiveszem. Utána sem szja-t, sem eho-t nem fizetek. Ugye a 10 százalékos nyugdíjjárulék-kötelezettség erre az esetre nem vonatkozik (amit az Önök szakértőjének a cikkében olvastam)? Sem a Tbj., sem az szja-törvény szerint nem találok erre egyértelmű utalást, és a NAV információs vonalát is már többször kérdeztem. (Van egy kültag is a bt.-ben, de ő nem visel tisztséget, nem működik közre és van 36 órás munkaviszonya, nem öregségi nyugdíj mellett, utána semmit nem fizetek.) Nagyon várom az Önök válaszát, előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték