Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    120 találat a(z) nyugdíjjárulék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni, ha lehet mielőbbi, iránymutatását. Nyugdíjas ügyvédnő könyvelője vagyok, és eddig bevett gyakorlat volt, hogy év végén az éves eredmény figyelembe vételével a keletkezett nyereség nagy részét, mint decemberi bért számfejtettem, és ameddig élt a nyugdíjjárulék-plafon, a napi mérték figyelembe vételével, azt felszorozva a decemberi 31 nappal, számfejtettem a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A NAV ellenőrzése során azt állítja, hogy rosszul jártam el, mert hiába egyszeri, decemberi bérfizetésről van szó, szerintük az éves plafont kellett volna figyelembe venni, mintha folyamatos lett volna a kivét. Kérdésem az lenne, hogy ha nem folyamatos a kivét, hanem éves szinten egyszer történik meg, akkor is az éves plafont kell-e figyelembe vennem? Mindez 2012. évben történt. Köszönöm mielőbbi válaszát! Üdvözlettel, Sárköziné

    Kérdés

    A 10 százalék nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás és szja megfizetése után a kivett összeg nettó vagy bruttó összege írható le költségként?

    Kérdés

    Értelmezésünkben a felszolgálási díj adó-, és járulékmentes a foglalkoztatott számára. A 15 százalékos nyugdíjjárulékot a foglalkoztató fizeti a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerint. Számlán feltüntetett felszolgálási díjat az áfával csökkentenénk, ezt az összeget írnánk jóvá a munkavállaló bérszámfejtésében. Példaként: a számlában feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, a felszolgálási díj áfatartalma 27 %, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, véleményünk szerint 400-85=315 forint járna a munkavállalónak. Az általunk talált példákban azonban az áfával csökkentett összeget még 1,15-tel osztják, ezzel képezve járulékalapot, melynek összege megegyezik a munkavállalónak kifizetendő összeggel. Például, ha a számla négyezer forint, az azon feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, az áfatartalma 27 százalék, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, amely csökkenti a járulékalapot, vagyis [400-85]:1,15=274 forint jut a pincéreknek. A jogszabályok szerint a foglalkoztató fizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, ennek ellenére az összes általunk talált példában a járulékalap képzésénél 1,15-tel való osztást találtunk, mely tovább csökkenti a munkavállalók számára kifizetendő felszolgálási díj összegét, értelmezésünkben áthárítva ezzel a munkavállalóra a 15 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének egy részét. A Tbj. 26. §-a alapján a felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Kérjük állásfoglalásukat, melyik példa a helyes. Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! Egyszemélyes kft. tagja, a garantált bérminimum után fizeti a járulékokat (az emelt alapok szerint), bért nem vesz ki. Nyugdíjba szeretne menni pár év múlva, és emelni szeretné a nyugdíjjárulék-alapját (nyilván a többi járulék is nőni fog). Meg lehet-e tenni, hogy bérkifizetés nélkül nemcsak az "elvárt" járulékalapok után fizet, hanem egy magasabb összegű járulékalap után? Jól gondolom, hogy a nyugdíj számításánál a nyugdíjjárulék alapját veszik figyelembe, nem a bruttó/nettó bért? Válaszát köszönöm!

    Cikk

    Kellemetlen meglepetés érheti azokat az egyéni vállalkozókat, akik hasracsapásszerűen gondoltak egyet, és az elvárt minimumnál nagyobb összeg után fizették meg a nyugdíjjárulékot, de nem kaphatnak magasabb összegű ellátását, sőt, önellenőrizniük kell a bevallásaikat. Olvasóink témában érkezett kérdéseire Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Kérem a véleményüket, helyesen járok-e el a következő helyzetben? Öregségi nyugdíjas beltag vagyok evás bt.-ben és a számviteli törvény szerint számolunk el. Magam vagyok az ügyvezető és a személyes közreműködő (könyvelő bt.). Megfizetem negyedévente az evát, havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és az iparűzési adót. Járulékköteles jövedelmem nincs. Az éves eredménykimutatás szerint levezetett adózott eredményt osztalékként kiveszem. Utána sem szja-t, sem eho-t nem fizetek. Ugye a 10 százalékos nyugdíjjárulék-kötelezettség erre az esetre nem vonatkozik (amit az Önök szakértőjének a cikkében olvastam)? Sem a Tbj., sem az szja-törvény szerint nem találok erre egyértelmű utalást, és a NAV információs vonalát is már többször kérdeztem. (Van egy kültag is a bt.-ben, de ő nem visel tisztséget, nem működik közre és van 36 órás munkaviszonya, nem öregségi nyugdíj mellett, utána semmit nem fizetek.) Nagyon várom az Önök válaszát, előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Családi adókedvezmény

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakmai állásfoglalás kérése a munkába járás távolságának meghatározásával kapcsolatban

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Gépjármű-kereskedelem tevékenységi dilemma

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media