A szolgálati idő igen fontos tényező a nyugdíjigény elbírálásakor. Az arányos szolgálati idő fogalma 1997 óta van velünk, de még mindig sokak számára gondot okoz ennek az értelmezése. Cikkünkben ismertetjük, hogy milyen biztosítási jogviszonyok után lehet ezt megállapítani, hogyan kell számolni, illetve a számítás menetét egy gyakorlati példán keresztül is bemutatjuk.
A jelenlegi rokkantsági ellátórendszerben megállapítható rehabilitációs és rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, azok összegének kiszámítására vonatkozó szabályok is eltérnek a korábbi rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályoktól.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon szerezhetnek nyugdíjra jogosító szolgálati időt azok, akik nem végeznek keresőtevékenységet, vagy a fennálló biztosítási jogviszonyuk szünetel? Esetükben a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) külön megállapodás megkötése útján nyújt lehetőséget a szolgálati idő megvásárlására.
A köztudatban elterjedt, így mindenképpen átgondolandó vélekedés, hogy ha valakit a nyugdíjazását megelőző 1–2 évben alacsony munkabérrel jelentenek be, vagy alacsony összegű nyugdíjjárulék-alapot képező ellátást vesz igénybe, akkor ez jelentősen csökkenti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét. Természetesen találkozhatunk mindennek az „ellentettjével” is, miszerint az a meggyőződés, hogy utolsó évek magas járulékalapja jelentősen emeli a majdani nyugellátás összegét.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) új szabályozásával a kormány visszatért a kiinduló ponthoz, ahhoz a szándékhoz, amiért az adónem megszületett, hogy legyen a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozóknak egy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, észszerű adózási forma – ecsetelte Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a gazdasági bizottság elnöke az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában. Kijelentette: sok munkaadó bújtatott foglalkoztatásra használta a jogszabályi lehetőséget. Ezzel nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak.
Megváltozott munkaképesség alapján rehabilitációs ellátást, illetve rokkantsági ellátást kaphatnak az arra jogosult személyek. Cikkünkben áttekintjük, hogy ezek összege kategóriánként 2022-ben mekkora lehet, mi számít átlagjövedelemnek, illetve mekkora lehet szintén kategóriánként a kivételes méltányosságból megállapított rokkantsági ellátás összege.
Sokszor merül fel kérdésként, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor az Mt.-ben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal összefoglalót tett közzé honlapján a 2014–2021 időszak fizetendő járulékairól.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték