A jelenlegi rokkantsági ellátórendszerben megállapítható rehabilitációs és rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, azok összegének kiszámítására vonatkozó szabályok is eltérnek a korábbi rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályoktól.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon szerezhetnek nyugdíjra jogosító szolgálati időt azok, akik nem végeznek keresőtevékenységet, vagy a fennálló biztosítási jogviszonyuk szünetel? Esetükben a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) külön megállapodás megkötése útján nyújt lehetőséget a szolgálati idő megvásárlására.
A köztudatban elterjedt, így mindenképpen átgondolandó vélekedés, hogy ha valakit a nyugdíjazását megelőző 1–2 évben alacsony munkabérrel jelentenek be, vagy alacsony összegű nyugdíjjárulék-alapot képező ellátást vesz igénybe, akkor ez jelentősen csökkenti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét. Természetesen találkozhatunk mindennek az „ellentettjével” is, miszerint az a meggyőződés, hogy utolsó évek magas járulékalapja jelentősen emeli a majdani nyugellátás összegét.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) új szabályozásával a kormány visszatért a kiinduló ponthoz, ahhoz a szándékhoz, amiért az adónem megszületett, hogy legyen a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozóknak egy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, észszerű adózási forma – ecsetelte Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a gazdasági bizottság elnöke az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában. Kijelentette: sok munkaadó bújtatott foglalkoztatásra használta a jogszabályi lehetőséget. Ezzel nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak.
Megváltozott munkaképesség alapján rehabilitációs ellátást, illetve rokkantsági ellátást kaphatnak az arra jogosult személyek. Cikkünkben áttekintjük, hogy ezek összege kategóriánként 2022-ben mekkora lehet, mi számít átlagjövedelemnek, illetve mekkora lehet szintén kategóriánként a kivételes méltányosságból megállapított rokkantsági ellátás összege.
Sokszor merül fel kérdésként, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor az Mt.-ben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal összefoglalót tett közzé honlapján a 2014–2021 időszak fizetendő járulékairól.
Olvasónk felsővezető volt éveken át átlag feletti fizetéssel, most részmunkaidőben dolgozik a korábbi fizetésének töredékéért. Hogy befolyásolja ez a nők 40 kedvezményes nyugdíjához számítható jogosító időt, illetve a majdani nyugdíj mértékét? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték