120 találat a(z) nyugdíjjárulék cimkére

Befizetési határidő Esemény

Kúriai döntés: nyugdíjjárulék megfizetésének bizonyítása tanúkkal: mikor fogadható el? Cikk

Az általános jellegű, a járulékfizetés pontos jogcímére, összegére vonatkozóan konkrétumokat nem tartalmazó tanúvallomások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes mint a gazdasági munkaközösség segítő családtagja után a perben vitás időszakra a nyugdíjjárulékot megfizették – mondta ki a Kúria.

Nyugdíjmaximum Kérdés

Itt vannak a 2025. január 1-jétől fizetendő járulékok Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétette a 2025. január 1-jétől fizetendő járulékokat.

Nyugdíjhoz átlagszámítás Kérdés

Öregségi nyugdíj – választási lehetőségek – Ausztria, Magyarország Kérdés

Nyugdíjba menne, de hiányoznak adatai a tb-nyilvántartásból? Így lehet ezeket pótolni Cikk

A nyugdíjigények elbírálása során, a szolgálati idő, valamint a nyugdíj összegének megállapításakor elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat kell figyelembe venni. Mi történik, ha valaki betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy jogosult nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, de a társadalombiztosítási nyilvántartásból hiányoznak kereseti, illetve szolgálati időt alátámasztó adatok?

Nők 40 nyugdíj Kérdés

Főállású átalányadós egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja Kérdés

Speciális jogviszonyok, amikor csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni Cikk

A biztosított személy egyéni járulékként 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, amiért „cserébe” az érintett a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet, tehát a nyugdíjbiztosítási ellátások és az egészségügyi szolgáltatás mellett megilletik őt az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai is. Három biztosítotti kör esetében ugyanakkor egyéni járulékként csak 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell leróni.

Arányos szolgálati idő: mikor kell alkalmazni a nyugdíj megállapításánál, hogyan kell kiszámolni? Cikk

A szolgálati idő igen fontos tényező a nyugdíjigény elbírálásakor. Az arányos szolgálati idő fogalma 1997 óta van velünk, de még mindig sokak számára gondot okoz ennek az értelmezése. Cikkünkben ismertetjük, hogy milyen biztosítási jogviszonyok után lehet ezt megállapítani, hogyan kell számolni, illetve a számítás menetét egy gyakorlati példán keresztül is bemutatjuk.

Külföldi anyacégtől érkező munkavállaló Kérdés

Egészségkárosodáson alapuló rehabilitációs, rokkantsági ellátás összege Cikk

A jelenlegi rokkantsági ellátórendszerben megállapítható rehabilitációs és rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, azok összegének kiszámítására vonatkozó szabályok is eltérnek a korábbi rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályoktól.

Nyugdíjra jogosító szolgálati idő vásárlása: mutatjuk a lehetőségeket Cikk

Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon szerezhetnek nyugdíjra jogosító szolgálati időt azok, akik nem végeznek keresőtevékenységet, vagy a fennálló biztosítási jogviszonyuk szünetel? Esetükben a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) külön megállapodás megkötése útján nyújt lehetőséget a szolgálati idő megvásárlására.

Újabb tévhit a nyugellátással kapcsolatban: a nyugdíj előtti évek keresete döntő jelentőségű? Cikk

A köztudatban elterjedt, így mindenképpen átgondolandó vélekedés, hogy ha valakit a nyugdíjazását megelőző 1–2 évben alacsony munkabérrel jelentenek be, vagy alacsony összegű nyugdíjjárulék-alapot képező ellátást vesz igénybe, akkor ez jelentősen csökkenti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét. Természetesen találkozhatunk mindennek az „ellentettjével” is, miszerint az a meggyőződés, hogy utolsó évek magas járulékalapja jelentősen emeli a majdani nyugellátás összegét.