Módosulhatnak egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási törvények Cikk
A kormány által T/3127. számon benyújtott törvényjavaslat módosítaná egyes családtámogatási, továbbá nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények szabályait.
A kormány által T/3127. számon benyújtott törvényjavaslat módosítaná egyes családtámogatási, továbbá nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények szabályait.
Október 19-én nyújtották be a T/2931. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról. A módosítások között szerepel egy újonnan bevezetendő szociális és szakképzési hozzájárulási kedvezmény.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy 2019-ben a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasnak kifizetett munkabér beleszámít-e a kivaalapjába. Ismereteim szerint a nyugdíjas tag részére személyes közreműködés alapján kifizetett juttatás nem számít be a kiva alapjába. Ez csak a tagi jövedelemre, vagy a nyugdíjasnak munkaviszony alapján fizetett jövedelemre is kiterjed? Köszönöm válaszát.
A Magyar Idők szombati számában megjelent cikk szerint Izer Norbert, az adóügyekért felelős államtitkár elmondta: jövőre több tízmilliárdos köztehercsökkentés jön. Az új, kedvező szabályok a nyugdíjasok elhelyezkedését, a családok anyagi boldogulását, a kisvállalkozások fejlődését és a kutatók itthon tartását egyaránt segíthetik.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a jelenlegi változások mellett a csak nyugdíjast foglalkoztató (munkaviszony) kivás cég mi után és mekkora kivát fizet január 1-jétől? Válaszát köszönöm
Kedves Szakértő! Jelenleg a nyugdíjas beltag, aki személyesen közreműködő és ügyvezető is, a személyes közreműködésre tekintettel vesz ki jövedelmet a cégből. Lehetséges-e, hogy munkaviszony keretében lássa el mind az ügyvezetést, mind pedig a személyes közreműködést? Igazán ez jövő évtől lenne aktuális, mert akkor változik a nyugdíjas munkavállalók járuléka. Amennyiben lehetséges, szeretnénk kihasználni a kedvezőbb adózást. Köszönettel várjuk a választ.
Hogyan alakul a társadalombiztosítási kötelezettség, ha az ember egyidejűleg gyeten van és egyéni vállalkozó, ha nyugdíjasként, illetve szolgálati járandóságban részesülőként munkaviszonyban dolgozik, továbbá ha katás és mellette kft. ügyvezetője? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Friss öregségi nyugdíjas a nyugdíj mellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik. Mellette bevállalt egy heti 5 órás, részmunkaidős foglalkozást. A részmunkaidősnél milyen járulékokat fizet? És a munkáltatója? Köszönettel.
Tisztelt Adószakértő! 2019. 01. 01-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak. Megoldható, hogy írásbeli nyilatkozat alapján levonásba helyezzük az egészségügyi járulék összegét, és társaságunk utalja el a NAV felé a dolgozó nevében? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Egy kft.-nek, amelynek könyvelek, van egy alkalmazottja, aki ma már magyar állampolgár, de Oroszországból jött, és onnan kap nyugdíjat, ami most jutott a tudomásunkra. A kft.-ben 12 éve dolgozik, mint magyar állampolgár, de most felmondanának neki. Eddig a bérszámfejtésnél nem tekintettük nyugdíjasnak, hiszen nem magyar nyugdíjat kap. Jól tettük? Kell-e neki végkielégítést fizetnünk? Nyugdíjasnak számít Magyarországon?
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, ha teljes jogú nyugdíjas munkaviszonyban osztalékot vesz fel, csak 15 százalék szja-fizetési kötelezettsége lesz 2019-től? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-től élek a kedvezményes lehetőséggel, de továbbra is dolgoznék heti 36 órában, munkaviszonyban, de egy evás bt. vezetője vagyok, alkalmazott nincs, én semmilyen jövedelmet nem veszek fel, csak osztalékként. Kérdésem, hogy evás beltag ügyvezetőként van-e valamilyen fizetési kötelezettségem a 36 órás munkaviszonyom mellett? Köszönettel Anna
Nyugdíjas alkalmazott szerződése szerint heti 18 órában heti 3 napon, hétfőn, szerdán, csütörtökön dolgozik 150 000 Ft havi bérért. Szerinte a 30 nap szabadsága úgy jár, hogy csak a munkában töltött napokra kell kiírni és megkapja a teljes havi bérét. A munkáltató szerint ez nem így van. A témában megjelent előző cikkek nem voltak egyértelműek számomra, kérem segítsenek, hogy mi a helyes eljárás.
Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló fenti témában írt cikkével kapcsoltban szeretnék további két kérdést feltenni, amelyek a szocho felső korlátjára vonatkoznak. 1. A felső korlát meghatározásánál minden esetben a minimálbért kell figyelembe venni, vagy előfordulhat, hogy egyes esetekben a garantált bérminimummal kell számolni? Olvastam ugyanis olyan véleményeket, hogy a társaság tevékenységének jellege dönti el, hogy melyikkel kell számolni. Például. ha egy gazdasági társaságnál munkaviszonyban lévő segédmunkás, egy másik számviteli szolgáltatást nyújtó társaságnál tag, és onnan kap osztalékot, akkor a felső korlát meghatározásánál mivel kell számolni? 2. A nyugdíjas tagok esetében mit kell figyelembe venni a felső korlát meghatározásánál? A törvényben, de a cikkben is az szerepel, hogy a szochót addig kell megfizetni az osztalék után ameddig a magánszemély jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2019-es évtől kezdve a nyugdíjasok után sem a munkaviszonyból, sem a tagsági jogviszonyból származó jövedelmük után nem fizetnek szochót . Ettől függetlenül, ha a nyugdíjas jövedelme már eléri az említett felső korlátot, nem kell már szochót fizetnie az osztalék után? Köszönettel: Lovász János
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a 2018. július 26-ai törvénymódosítás a nyugdíjas foglalkoztatással kapcsolatban kiterjed-e a közszférában dolgozókra? Amennyiben nem, milyen jogszabály tiltja ezt? Tisztelettel: Temesvári Éva
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől