Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló adminisztrációs munkakörben helyezkedik el úgy, hogy heti 2 munkanapot dolgozik volt munkahelyén. A munkáltatóval nem havi munkabérben, hanem órabérben állapodnak meg, tehát ahány órát dolgozott egy hónapban, annyit számolnak el hó végén. A kérdés, hogy jár-e fizetett szabadság, és ha igen, hogy kell kiszámolni és elszámolni? Előre köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Diákok korrepetálásához keresnek nyugdíjas pedagógusokat Budapesten a nemsokára megnyíló Egyszülős Központba – mondta Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyik tulajdonos az ügyvezető a kft.-ben, de mint alkalmazotti minőségben. Elvileg elmehetne nyugdíjba 2018. január 18-ától, a kérdésem az lenne, hogy ki kell-e léptetni az ügyvezetőt mint alkalmazottat és be jelenthetem-e a következő nappal mint kiegészitő tevékekenységet folytató tag, aki után az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni havi 7320 forintot, illetve ha havonta munkabért vesz fel mint nyugdijas tag akkor még10 százalék tb-t és a 15 százalék szja-t kell fizetni. Köszönöm előre is válaszukat
Havi 50 ezer forintos támogatást igényelhetnek január 1-jétől a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon gondozó nyugdíjasok. Cikkünkből megtudhatja, kik és hogyan juthatnak hozzá a pluszjuttatáshoz.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú nyugdíjas tulajdonos tagja egyben a kft. ügyvezetője (önálló aláírási joggal). A társasággal nem áll sem megbízási, sem munkaviszonyban, ügyvezetőként szerepel a cégkivonaton, az ügyvezetői feladatokat ténylegesen ellátja. A társaságtól semmilyen jövedelmet nem vesz fel. (Más társaságnál nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.) Kérdésünk: a fenti esetben kötelezett-e járulékfizetésre a nyugdíjas tag-ügyvezető? Ha igen, akkor milyen járulék fizetésre kötelezett? Köszönettel a válaszért!
A nagy érdeklődéssel övezett közérdekű nyugdíjas-szövetkezet (a továbbiakban nyugdíjas-szövetkezet) kedvező működési és közteherviselési feltételekkel teszi lehetővé a tettre kész nyugdíjasok foglalkoztatását, a munkaerőpiaci gondok enyhítését. Összefoglaltuk a nyugdíjas-szövetkezetben foglalkoztatott nyugdíjasok járandóságának, juttatásainak adózására vonatkozó tudnivalókat.
Adómentes az állam által a nyugellátásban részesülőknek jutatott Erzsébet-utalvány – foglalta össze az erre vonatkozó jogszabályokat közleményében a NAV.
Lezárul az Erzsébet-utalványok kézbesítése, a hét közepéig mindenki megkapta a juttatást vagy – ha nem volt otthon – az erről szóló értesítőt, mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezetője munkabért szeretne kivenni. Milyen mértékű járulékokat kellene fizetnie a munkabére után? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezetője munkabért szeretne kivenni. Milyen mértékű járulékokat kellene fizetnie a munkabére után? Válaszát előre is köszönöm: Tamás
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas ügyvezető igazgató "A" Kft.-ben, itt kap jövedelmet, és megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot is (7110 forint). "B" Kft.-ben szintén ügyvezető, de itt már nem részül semmilyen jövedelemmben. Kizárólag a cég működtetése miatti ügyintézést végzi, személyes közreműködése nincs a cégben, ami szinte alig működik, valószínűleg végelszámolás lesz jövőre. Kérdésem a "B" cégre vonatkozik: 1. kérdés : a T1041-en kell-e bejelenteni a nyugdíjas ügyvezetőt? 2. kérdés: 08-as bevallást kell-e küldeni "B" cégben havonta? Köszönettel Lengyel Krisztina
Tisztelt Szakértő! Bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaságnak a tagjai magánszemélyek, a beltag az ügyvezető, aki saját jogú (korhatár betöltött) nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységű, a kültag nem ügyvezető, nem közreműködik. A bt. áttérne 2018.01.01-től a kata szerinti adózásra. A bejelentéseken kívül (eva lemondása, kata választása, áfa választása) van-e valami más teendője az áttéréssel? A nyugdíjas tagot kell bejelenteni mint kisadózó magánszemélyt és csak utána kell 25 ezer forint katát fizetni? A bt. nagykereskedelmi termékek közvetítésével foglalkozik, a számlázási gyakorlata alapján a decemberi teljesítményt 2018. 01. hóban számlázza le, ahol a számlán a teljesítés időpontja és a fizetési határidő 2018. 01. 20. lesz. Ez az evás időszak vagy a katás időszak bevétele lesz? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő
40 éves jogosultsági idejére tekintettel nyugdíjassá vált hölgy kisadózóként fizeti a 25 ezer forintos katát. Emellett egy gazdasági társaságból, melyben tulajdonos, munkabért vesz fel a keresetkorlát (legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeg) maximumáig. Kérdésem az, hogy ezt megteheti-e? Nem veszélyezteti-e a kedvezményes nyugdíj elvesztése? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy, a nők 40 évi jogosultsági idejével már nyugdíjas személy 2018. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként fizeti a 25 ezer forintos tételes adót, amely kiváltja az alábbi közterheket: • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, • társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó, • szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, • járulékok. [katatörvény 9. § (1) bekezdés] A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). A katás adóalany nem tartozik a Tbj. hatálya alá. A korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig vállalhatnak a nyugellátás mellett munkát. Kérdésem az, hogy a főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként fizetett 25 ezer forintos tételes adója beleszámít-e, ha igen, akkor milyen összegben az évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárba? Válaszát köszönettel várom.
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték