Kft. nyugdijas tagja Kérdés
Kft. nyugdijas tagjának meg kell-e fizetnie a havi 7320 forintot maga után a kft.-ben, abban az esetben, ha a katás egyéni vállalkozásában megfizeti maga után a havi 25 ezer forintot?
Kft. nyugdijas tagjának meg kell-e fizetnie a havi 7320 forintot maga után a kft.-ben, abban az esetben, ha a katás egyéni vállalkozásában megfizeti maga után a havi 25 ezer forintot?
Tisztelt Szakértő! Adott egy nyugdíjas hölgy, aki a nők 40 év utáni kedvezményes nyugdíjában részesül, nem töltötte még be a nyugdíjkorhatárt. Három társaságban rendelkezik részesedéssel. „A” Kft.-ben tulajdonos, 10 százalékos tulajdoni hányaddal. Ebben a kft.-ben rendelkezik heti 30 órás munkaviszonnyal. „B” Kft.-ben is tulajdonos 10 % tulajdoni hányaddal, itt ügyvezetői feladatokat lát el, nem munkaviszonyban, díjazást nem kap. „C” Bt.-ben beltag 20 százalékos részesedéssel, személyes közreműködésre kötelezett, de díjazást itt sem kap. Első kérdésem: „A” Kft.-ben be van jelentve mint munkavállaló a T1041-en, itt a 30 órás munkaviszonya után munkabért kap, ami után a járulékok befizetésre kerülnek. „C” Bt.-ben mint beltag be van jelentve a T1041-en, de mivel nincs díjazása, járulékot nem fizet. „B” Kft esetében be kell-e jelenteni a T1041-en az ügyvezetői jogviszonyt, illetve mivel itt sincs díjazás, van-e járulékfizetési kötelezettség? Második kérdésem: hogyan változik a helyzet, ha az illető hölgy eléri a nyugdíjkorhatárt, és rendes öregségi nyugdíjas lesz?
A rossz idő ellenére tömegesen vonultak utcára a nyugdíjasok szerte Spanyolországban csütörtökön, hogy követeljék: a kormány emelje fel a nyugdíjak összegét, arányosan az infláció mértékével.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Katás kiegészítő tevékenységű nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozói jogviszonyt is létesít. Az egyéni vállalkozásában megfizeti a 25 ezer forintot. A társas vállalkozásnak meg kell-e fizetni utána a 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Amennyiben a kft. ügyvezetője nyugdíjas, és megbízási szerződés alapján látja el ügyvezetői feladatát (havi bruttó 30 ezer forintért), kell-e mellette az egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie, vagy elegendő a megbízási díj utáni fizetési kötelezettség teljesítése? Köszönöm szíves válaszát!
Bár mindkét esetben megváltozott munkaképességű dolgozóról van szó, munkajogi szempontból különbséget kell tenni a rehabilitációs ellátásban és a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló között. Az előbbi körbe tartozók esetén a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően állásfelajánlási kötelezettség terheli, az utóbbi csoport tagjai viszont munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülnek, így esetükben nem kell indokolnia a munkáltatónak a felmondást, és végkielégítés sem jár nekik.
Tisztelt Szakértő! Az 1954 augusztus elején született főállású egyéni vállalkozó, annak a ténynek a bekövetkeztétől, hogy betölti a 63. év és 183. napot (ami 2018 februárjában megtörténik), a 184. napon kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül? És a 183. nappal a 18T1041 nyomtatványon ki kell jelentkeznie a biztosítottak közül? És a 184. naptól csak a kedvezőbb (7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék, vagy ha katás, akkor 25 ezer forintos) járulékfizetésre kötelezett (a legalább minimálbérhez kötött járulékok helyett)? Vagy a kijelentkezéshez, a kedvezőbb járulékfizetéshez meg kell várnia a nyugdíjbiztosító igazgatóság határozatát, hogy mikortól folyósítják a nyugdíját, és csak akkor jelentkezhet ki? És, ha egyáltalán még be sem adta a nyugdíjazási kérelmét a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz, az változtat valamit a kiegészítő tevékenységű vállalkozói státus megítélésén? Ekkor a 184. naptól nem minősül kiegészítő tevékenységűnek, és nem fizethet kedvezőbb összegű járulékokat? A sok kis kérdésemre, a külön-külön, teljeskörű válaszait előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjastól, aki már az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, milyen járulékokat vonhatnak le, ha munkaszerződéssel (munka törvénykönyve szerint) foglalkoztatják? Továbbá mi az a pontos összeghatár, ami felett már megvonják a nyugdíját is? Köszönöm a válaszát!
Megbízási jogviszonyban, illetve katásként vállalkozó nyugdíjas járulékai és szolgálati idejéről kérdeztek olvasóink. Kérdéseikre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Jól gondolom, hogy nyugdíjas katás egyéni vállalkozónak – aki őstermelő is (ebből származó bevétele 5,8 millió forint) – a 1753-as bevallás 12-02 lap 42. sorában szereplő jövedelme (389 568 forint) után 22 százalékos ehót kell fizetnie? Köszönöm válaszát!
Saját jogán öregségi nyugdíjas orvos a nyugdíj mellett dolgozik. 2017-ben kapott jubileumi jutalmat és az öregségi nyugdíját nem kapta meg, hivatkozva a keresetkorlátra. Kérdésem, hogy az ismertetett esetben a jubileumi jutalom beleszámít-e a (minimálbérx18) kereset-korlátba, és jogosan nem kapott a túllépés miatt 2 havi öregségi nyugdíjat? Köszönettel: Négyökrüné
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni nyugdíjas katás beltag fizetési kötelezettségét illetően. Megfizeti a 25 ezer forintot, de terheli-e egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 forint)? A cégnek van alkalmazottja, a nyugdíjas beltag csak az ügyvezetést látja el, más tevékenysége nincs a bt.-ben. Válaszát megköszönve: L. Andrea
Több százezer szavazót hozhatnak a kormánypártoknak a nyugdíjas-szövetkezetek: az időskorúakat járulékkedvezménnyel csábítják munkába, ám gondosan regisztrálják őket. Bár a bér nem túl nagy, az alacsony nyugdíjat megduplázhatja – olvasható a legfrissebb HVG „Idősszámítás” című cikkében.
Kell-e járulékot fizetnie nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek, ha katás egyéni vállalkozó is?
Öregségi nyugdíjas ügyvezetőnk egy katás bt.-ben megfizeti a 25 ezer forint katát. Egy másik vállalkozásban (kft.), ahol tulajdonos és ügyvezető, meg kell-e fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Jövedelmet nem szerez a kft.-ből, de közreműködik a tevékenységben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől