Egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezetője munkabért szeretne kivenni. Milyen mértékű járulékokat kellene fizetnie a munkabére után? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezetője munkabért szeretne kivenni. Milyen mértékű járulékokat kellene fizetnie a munkabére után? Válaszát előre is köszönöm: Tamás
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas ügyvezető igazgató "A" Kft.-ben, itt kap jövedelmet, és megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot is (7110 forint). "B" Kft.-ben szintén ügyvezető, de itt már nem részül semmilyen jövedelemmben. Kizárólag a cég működtetése miatti ügyintézést végzi, személyes közreműködése nincs a cégben, ami szinte alig működik, valószínűleg végelszámolás lesz jövőre. Kérdésem a "B" cégre vonatkozik: 1. kérdés : a T1041-en kell-e bejelenteni a nyugdíjas ügyvezetőt? 2. kérdés: 08-as bevallást kell-e küldeni "B" cégben havonta? Köszönettel Lengyel Krisztina
Tisztelt Szakértő! Bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaságnak a tagjai magánszemélyek, a beltag az ügyvezető, aki saját jogú (korhatár betöltött) nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységű, a kültag nem ügyvezető, nem közreműködik. A bt. áttérne 2018.01.01-től a kata szerinti adózásra. A bejelentéseken kívül (eva lemondása, kata választása, áfa választása) van-e valami más teendője az áttéréssel? A nyugdíjas tagot kell bejelenteni mint kisadózó magánszemélyt és csak utána kell 25 ezer forint katát fizetni? A bt. nagykereskedelmi termékek közvetítésével foglalkozik, a számlázási gyakorlata alapján a decemberi teljesítményt 2018. 01. hóban számlázza le, ahol a számlán a teljesítés időpontja és a fizetési határidő 2018. 01. 20. lesz. Ez az evás időszak vagy a katás időszak bevétele lesz? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő
40 éves jogosultsági idejére tekintettel nyugdíjassá vált hölgy kisadózóként fizeti a 25 ezer forintos katát. Emellett egy gazdasági társaságból, melyben tulajdonos, munkabért vesz fel a keresetkorlát (legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeg) maximumáig. Kérdésem az, hogy ezt megteheti-e? Nem veszélyezteti-e a kedvezményes nyugdíj elvesztése? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy, a nők 40 évi jogosultsági idejével már nyugdíjas személy 2018. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként fizeti a 25 ezer forintos tételes adót, amely kiváltja az alábbi közterheket: • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, • társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó, • szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, • járulékok. [katatörvény 9. § (1) bekezdés] A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). A katás adóalany nem tartozik a Tbj. hatálya alá. A korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig vállalhatnak a nyugellátás mellett munkát. Kérdésem az, hogy a főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként fizetett 25 ezer forintos tételes adója beleszámít-e, ha igen, akkor milyen összegben az évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárba? Válaszát köszönettel várom.
Megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerdán Budapesten. Az alakuló ülés utáni sajtótájékoztatón a szervezet elnökének megválasztott Turi Dénes elmondta, érdekvédelmi szervezetként szeretnék képviselni a szövetkezeteket és segíteni a jó tapasztalatok terjedését.
Nyugdíjas orvost a kórház hogyan tud továbbfoglalkoztatni? Alkalmazottként, vagy egyéni vállalkozóként? Ha alkalmazott, a nyugdíjat vissza kell mondani, ha nyugdíjas egyéni vállalkozó akkor mi a helyzet? A nyugdíjas vállalkozóra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Nyugdíjas munkavállaló részére jár a 15 nap betegszabadság és a rendes szabadság?
Betéti társaságban a kűltag nyugdíjas munkát végezne. Hogyan kell bejelenteni a T1041-es NAV-nyomtatványon, ha közben egyéni vállalkozó is? 2018-ban ő lesz a beltag, az egyéni vállalkozását megszünteti. Akkor hogyan jelenti be magát, és kell-e a T1041-en jelenteni? Mert én úgy gondolom, hogy akkor ott fizeti a 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, amit most az egyéni vállalkozásában fizet. Köszönöm válaszát!
Tulajdonos ügyvezetőnk decemberben a 40 éves női nyugdíj lehetőséggel nyugdíjba megy. A rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be. Tovább szeretne dolgozni. A kft. kivás. Kell-e utána kivát fizetni, vagy elegendő a 7110 forint egészségügyi hozzájárulás? Mikor járunk jobban, ha alkalmazottként foglalkoztatjuk, vagy ha kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?
Hamarosan a kiskereskedelemben is megjelenhetnek nagyobb számban a nyugdíjas-szövetkezetek, mivel ezzel jelentős munkaerőköltséget takarítanak meg a cégek – nyilatkozták a Magyar Időknek érdekképviseleti illetékesek.
A Magyar Posta Zrt. megkezdte az Erzsébet-utalványok kézbesítését, karácsonyig folyamatosan viszi ki az érintetteknek, és mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok a lehető leghamarabb megkapják a küldeményeket – közölte a vállalat az MTI-vel.
Tisztelt Radics Zsuzsanna tb-szakértő Úrnő! A 2017. XI. 16-án feltett kérdésünkre XI. 21-én kapott válaszát megkaptuk, köszönjük, de a társas vállalkozó fogalmát nem tudjuk értelmezni. Ugyanis Ön a törvény idevágó részének magyarázataként azt írta, hogy " Azaz, ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és a tag megbízásban látja el a feladatait, továbbá nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül". Hiszen a kérdésben jelzett esetben pont arról van szó, hogy a szóban forgó személy a kft. tagjaként, taggyűlési döntés alapján tagi jogviszonyban, díjazás nélkül végzi el a végelszámolói tevékenységet. Másképpen fogalmazva: mi a tartalma a tagi jogviszonynak? Ez esetben nem kellene megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszának kiegészítést előre is köszönjük.
T. Adózóna! Szóban kérdeztem, de ezzel a témával kapcsolatosan nem találtunk biztos pontot a kérdésemre. Szeretném, ha jó lenne a következő járulékkedvezmény megállapításom. Kft. felvett 2017.04.01-ével egy nyugdíjas személyt, festés előkészítő munkára. Határozatlan időre, 1 havi próbaidővel. A kedvezményt szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra igénybe vettük. Azonban most befejeződött a nagy munka, és az idén már nincs szükség a munkájára. A jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik. Az eltelt időszakra 19 nap szabadság jár a dolgozónak, ami még nem került kiadásra. Az utolsó munkanapja 2017.11.17. volt. A bért ennek megfelelően bérszámfejtettem. Bruttó bére így a ledolgozott időszakra: 46 000 Ft. A szabadságot is bérszámfejtettem távolléti díjjal ami: 72 833 Ft. A munkaviszony végét a szabadság kiadásának utolsó napjára határoztam meg: 2017.12.14. A bér, és a szabadságra járó bér az utolsó munkanapon kifizetésre került. 2017.11.17. Kérdésem, hogy a teljes kifizetett összeg 118 883 Ft alapján meghatározhatom-e a szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra járó kedvezményt? Vagy csak a ténylegesen dolgozott napokra, a 46 000 Ft bruttó bér után. Amennyiben, a munka eladatok 2018-ban ismét kedvezően alakulnak, jogosult-e a munkáltató ismét szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra ugyanerre a dolgozóra igénybe venni a kedvezményt? Ha nem, megteheti-e munkáltató, hogy fizetés nélküli szabadságot ad a dolgozónak, amíg ki nem alakulnak a szerződései?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték