Elérte-e a nyugdíjkorhatárt vagy sem, milyen jogviszonyban foglalkoztatják, mennyi a keresete – egyebek között ezektől függ, hogy keresőtevékenység esetén szüneteltetni kell-e a nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás folyósítását.
A korhatár előtti nyugdíjrendszer átalakításának legnagyobb vesztesei az 1952-ben született férfiak. Esetükben ugyanis egyik évről a másikra, minden átmenet nélkül romlottak a nyugdíjba menetel feltételei. 1952-ben született férfi Olvasónk kérdésére Winkler Róbert szakértőnk válaszolt.
Milyen kereseteket kell beszámítani a nyugdíjba? Mennyit ér a 2014-es nyugdíj-megállapításnál mondjuk az 1988-as kereset? Mit jelent a valorizáció és a degresszió? Összefoglaltuk.
Magyarországon a megkérdezettek 76 százaléka szerint az állam feladata a nyugdíj biztosítása, ugyanakkor 88 százalékuk azon a véleményen van, hogy mire ők nyugdíjba mennek, az állami nyugdíjrendszer alig fog működni - közölte felmérése eredményét az Union Biztosító az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: a tb-jogszabályok szerint él-e még az a lehetőség, hogy megállapodás alapján a hátralévő 3-4 év hiányzó szolgálati időt a munkáltatóm "megvásárolja"? Erre volt lehetőség (járulékokat a hátralévő időre egyösszegben előre befizetni a tb-kasszához.). Köszönöm válaszát.
Az 1953. 10. hónapban született férfi, akinek a 42 év szolgálati ideje 2015. 02. 13-án lesz meg, jogosult-e a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra?
Már a közepes nagyságú nyugdíjjal rendelkezőknek is adót kell fizetniük az öregségi ellátásuk után Németországban – tudatta a német pénzügyminisztérium. A tárca közleménye szerint az idén nyugállományba vonulók esetében a nyugdíj 1225 euró (jelenlegi árfolyamon nagyjából 367 500 forint) feletti része adóköteles.
Több mint százezer nő vette igénybe azt a kedvezményt, amely életkortól független nyugdíjba vonulást tesz lehetővé 40 év munka után - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára csütörtökön budapesti sajtótájékoztatóján.
Holnap utalja a nyugdíjfolyósító a januári emelt nyugdíjakat. Táblázatunkból megtudhatja, hogy az év többi hónapjában mikor érkezik a pénz a számlára.
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni az alábbiakban: Édesanyám jelenleg 58 éves, eddigi szolgálati ideje 38 év és 3 hónap. Tehát a nőkre vonatkozó 40 éves, kedvezményes nyugdíjig mintegy 1 éve és 9 hónapja lenne hátra, amennyiben a jogszabályok nem változnak, ezt szeretné is igénybe venni. Azonban a Nagymama betegségei (tartósan beteg státuszba sorolták orvosai) miatt állandó ápolásra szorul. Édesanyám, feladva a munkáját, ellátná az ápolást, azonban nem vagyunk tisztában vele, hogy ebben az esetben az ápolással töltött időszak beleszámít-e a szolgálati idejébe. Az Önök egyik cikkében találtunk ide vonatkozó információt (http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdij_szolgalati_idonek_minosul_az_apolas_CW7GLN.aspx), de sajnos más portálok ezzel ellentmondásosan vagy azt írják, hogy a nők 40 éves nyugdíjánál ez nem vehető figyelembe, vagy azt, hogy csak a gyermek ápolásával töltött idővel számolhatunk. Várom szíves visszajelzésüket!
2013-ban töltöttem be az 58. életévemet és a nők 40 éves jogosultsága alapján szeptembertől öregségi nyugdíjban részesülök. Társas vállalkozóként 2014-től a kata szerinti adózást választottam. Ha 2014-ben éves szinten 5 millió forint lesz a katás bevétel (havonta kb. 400 ezer forint), akkor kell szüneteltetni a nyugdíjat? Ha igen, akkor melyik hónaptól? Előre is köszönöm a választ.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közzétette a nyugdíjak 2014-es banki jóváírásának időpontjait.
Tisztelt Szakértő!A kérdésem az lenne, hogy egy napi négy órában foglalkoztatott munkavállaló, akinek bruttó jövedelme 51 000 forint/hó, nyugdíj szempontjából teljes időnek számít, vagy csak például egy év fél évnek felel meg?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a nyugellátások emeléséről rendelkező 62. §-a értelmében, a tárgyév január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátásokat – ideértve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát és a baleseti járadékot – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
2013. december 12 én Dr. Bérces Anna által írt cikkel kapcsolatban lenne kérdésem. Az alábbi cikkből idézett részt nem értem igazán."A kereseti korlátot azoknál kell alkalmazni, akik az ellátás folyósítása mellett biztosítással járó jogviszonyban állnak, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, és az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez 2013-ban a havi 98 000 forint minimálbér alapján 1 764 000 forint. A felsoroltak közül a 2012. január 1-jétől hatályos szabályok szerint csak a nők 40 éves jogosultsági idő alapján megállapított nyugellátásban részesülők minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak (mivel őket a Tbj. saját jogú nyugdíjasnak tekinti).Bár a szabályok szerint ők saját jogú nyugdíjasok, de ha a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be, reájuk is vonatkozik a kereseti korlát. Így ha a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti járadékban részesülő még nem töltötte be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, s vállalkozói tevékenységet folytat, társadalombiztosításával kapcsolatos fizetési kötelezettségeire az aktív korúakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tehát fizetnie kell a szociális hozzájárulási adót, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot is, de nem vonatkozik rá a kereseti korlát, mivel a vonatkozó szabályok alapján nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak."Ha jól értelmezem a cikket, akkor itt azt olvasom ki, hogy például az egyéni és a társas vállalkozó (nem 40 év szolgálati idővel rendelkező ) aki korhatár előtti ellátásban részesül és megfizeti a főállású vállalkozók utáni járulékokat, akkor a tagi jövedelemkivét az nem tartozik a korlát alá? Vagy esetleg osztalékot akart írni a szerző? Válaszukat előre is köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték