A kormányfő szerint az utolsó véréig kell harcolni a 3 százalékos hitelt nyújtó Otthon Start Programért, és nem szabad elállni az anyák adómentességétől sem – írja a hvg.hu.
A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szerinti szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
A nyugdíjasok számára meglehetősen riasztó előrejelzést mutatott be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács konferenciáján. Az ÁSZ által közölt számok szerint a következő években is folytatódni fog a nyugdíjak leszakadása a bérektől: 2026-ban alig 47%, 2027-ben pedig kevesebb mint 46% lehet az átlagnyugdíj és a nettó átlagkereset hányadosa – írja a portfolio.hu.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy figyelembe lehet-e venni az ekhós jövedelmet egyrészt a szochofizetés felső határának, másrészt a nyugdíj számításánál. A kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A nyugdíjkorhatár betöltéséhez közeledve a munkavállalók többsége szeretne információhoz jutni arról, mi szerepel róla a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. Az adatok megismerésére a jogszabály több eljárás keretében nyújt lehetőséget, a kérelmeket – általános esetben – az érintett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/vármegyei kormányhivatalok bírálják el.
Rengeteg vélemény kering a magyar köztudatban a nyugdíjakkal és a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban, ezeknek egy része helytálló is, egy része viszont nem. Most a Bankmonitor szakértői az utóbbiakat vizsgáljak meg alaposabban és oszlatják el az alaptalan vélekedéseket – írja a Bankmonitor.hu.
Megjelent az új kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet (Tny. Vhr.), valamint a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. kormányrendelet módosításáról. A kormány mentesíti az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat az öregségi nyugdíjuknak, a korhatár előtti nyugdíjszerű ellátásuknak a jogviszonytípusára tekintettel fennálló szüneteltetése alól.
Hét rendelet és tizenegy határozat – köztük a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások kötelező szüneteltetésével kapcsolatos változásokat tartalmazó rendelet – jelent meg 2025. október 9-én a Magyar Közlönyben.
A szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben foglalkoztatottak mellett az egészségügyi dolgozókra is kiterjesztené a kormány azt a mentességet, hogy esetükben nem kell szüneteltetni a nyugellátásuk folyósítását, ellentétben a közszférában dolgozók jelentős részével.
A 2026.évi központi költségvetésről szóló LXIX. törvény 61. § a jövő évi fogyasztóiár-emelkedés mértéke tévesen 3,2 százalék szerepel, miközben az MNB szerint 3,8 százalék várható, olvasható a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület MTI-hez eljuttatott közleményében.
Noha meglehetősen gyakran foglalkozunk azzal, hogy a társadalombiztosítási járulék esedékessége hogyan befolyásolja az ellátásokat, a szinte napi rendszerességgel jelentkező problémák miatt – egy nemrégiben előfordult konkrét eset kapcsán – cikkünkben tovább boncolgatjuk ezt a témát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték