2140 találat a(z) nyugdíj cimkére
Nyugdíj – együttfolyósítási összeghatár
Kérdés
Nyugdíj szüneteltetése: az egészségügyben dolgozókat is mentesítené a kormány
Cikk
A szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben foglalkoztatottak mellett az egészségügyi dolgozókra is kiterjesztené a kormány azt a mentességet, hogy esetükben nem kell szüneteltetni a nyugellátásuk folyósítását, ellentétben a közszférában dolgozók jelentős részével.
Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület: időben szólunk, hogy a jövő évi infláció nagysága tévesen szerepel a jövő évi költségvetési törvényben
Cikk
A 2026.évi központi költségvetésről szóló LXIX. törvény 61. § a jövő évi fogyasztóiár-emelkedés mértéke tévesen 3,2 százalék szerepel, miközben az MNB szerint 3,8 százalék várható, olvasható a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület MTI-hez eljuttatott közleményében.
Nagy összegű juttatás nyugdíj előtt állóknak: mikor számít bele a későbbi ellátásba?
Cikk
Noha meglehetősen gyakran foglalkozunk azzal, hogy a társadalombiztosítási járulék esedékessége hogyan befolyásolja az ellátásokat, a szinte napi rendszerességgel jelentkező problémák miatt – egy nemrégiben előfordult konkrét eset kapcsán – cikkünkben tovább boncolgatjuk ezt a témát.
Nyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés
Nyugdíj folyósításának szüneteltetése: mikor kötelező, mikor nem lehet?
Cikk
A nyugdíj folyósításának szüneteltetésére több szabályt is tartalmaz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.). Ezek közös jellemzője, hogy a szüneteltetés időtartama alatt az érintett személy társadalombiztosítási státusza nem változik, azaz továbbra is nyugdíjasnak minősül, valamint a későbbiekben folyósított nyugellátás összege ugyanúgy tartalmazza az időközi emeléseket, mint a folyamatosan folyósított ellátásoké.
Az 1,6%-os emelés mellett is lemaradnak a nyugdíjak a bérektől
Cikk
Novemberben 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, méghozzá visszamenőleges hatállyal januártól. Ebben nincs semmi ördöngősség, hiszen januárban az akkor várt 3,2 százalékos inflációnak megfelelően emelték az idősek fizetését, jelenleg azonban már nagyobb drágulást lehet várni a teljes évre. Ez a plusz emelés átlagosan egyszeri 47 200 forintos plusz kifizetést jelent, de még így is elmarad nyugdíjak emelkedése a fizetések növekedésétől – írja a Bankmonitor.hu.
Az indokolt nyugdíjemelésnek csak a felét adták januárban
Cikk
Novemberben érkezik az ilyenkor szokásos kiegészítő nyugdíjemelés, amelyet ezúttal is januárig visszamenőleg kapnak az érintettek, 1,6 százalékos mértében.
Kettős állampolgár nyugdíja
Kérdés
Havi másfél millió forintból még nem tud jól élni egy négytagú család – vélik a leggazdagabb magyarok
Cikk
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bemutatta, mit gondolnak az emberek, mennyi pénz jelenti a jó életet, és mennyi a nyomor elkerülését. Az is kiderült, hogy a legszegényebbek közül élnek a legtöbben saját tehermentes lakásban, és kiszámolták, hogy néhány családtámogatás feleannyit ér, mint 2010-ben, valamint hogy egymillió ember nyugdíja van 200 ezer forint alatt – írja a hvg.hu.
Szolgálati járandóságban részesülő személy dolgozhat a közszférában?
Kérdés
Nyugdíjba menetelt megelőz béremelés
Kérdés
Letiltás nyugdíjas munkavállalónál
Kérdés
Román nyugdíj
Kérdés
Szolgálati idő arányosítása: mikor kell alkalmazni a nyugdíj megállapításakor, hogyan kell kiszámolni?
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugdíj alapjául szolgáló, az átlagszámítási időszakban – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből számított havi átlagkereset, a másik a nyugdíjazásig elért, megszerzett szolgálati idő hossza, amely meghatározza, hogy milyen mértékben lehet figyelembe venni a kiszámított havi átlagkeresetet. A nyugdíj összege szempontjából tehát nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjigény elbírálása során.