A jóléti sor végén vagyunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezés Cikk
Mind szociális, mind egészségügyi célokra az egyik legkevesebbet költi Magyarország az Európai Unió országai közül – írja a nepszava.hu.
Mind szociális, mind egészségügyi célokra az egyik legkevesebbet költi Magyarország az Európai Unió országai közül – írja a nepszava.hu.
Milyen bevallásokat, nyilatkozatokat kell elkészíteni az egyéni vállalkozó nyugdíjba vonulása alkalmával a nyugdíjbiztosító, illetve a NAV felé? Olvasónk kérdésére Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő (NEXON) válaszolt.
Mivel a januári nyugdíjemelés óta magasabb lett az infláció, a különbözetet nyugdíjkiegészítés formájában kapják meg novemberben a nyugdíjasok, az átlagnyugdíj esetében ez 47 200 forintot jelent – közölte Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális ma reggeli műsorában.
A kormányfő szerint az utolsó véréig kell harcolni a 3 százalékos hitelt nyújtó Otthon Start Programért, és nem szabad elállni az anyák adómentességétől sem – írja a hvg.hu.
A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szerinti szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
A nyugdíjasok számára meglehetősen riasztó előrejelzést mutatott be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács konferenciáján. Az ÁSZ által közölt számok szerint a következő években is folytatódni fog a nyugdíjak leszakadása a bérektől: 2026-ban alig 47%, 2027-ben pedig kevesebb mint 46% lehet az átlagnyugdíj és a nettó átlagkereset hányadosa – írja a portfolio.hu.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy figyelembe lehet-e venni az ekhós jövedelmet egyrészt a szochofizetés felső határának, másrészt a nyugdíj számításánál. A kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A nyugdíjkorhatár betöltéséhez közeledve a munkavállalók többsége szeretne információhoz jutni arról, mi szerepel róla a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. Az adatok megismerésére a jogszabály több eljárás keretében nyújt lehetőséget, a kérelmeket – általános esetben – az érintett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/vármegyei kormányhivatalok bírálják el.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől