Tisztelt Szakértő! Munkaszerződésben meghatároztak a munkavállalónak devizában egy összeget, aminek a célja, hogy a külföldről hazaköltözés költségeire fordítsa. Nem külföldi kiküldetéshez kapcsolódó! A szerződés 09. havi, a kifizetést a novemberi bérsrel együtt utalják, 12.04-én. Kérdés: milyen árfolyammal számoljunk? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Ha munkaszerződésben szerepel, hogy a "Munkavállaló az alapbéren és mozgóbéren felül, jutalékban részesülhet, a külön megállapodásban (Jutalék kiírás) rögzített feltételek alapján", akkor a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti-e a jutalék kifizetését a külön megállapodásra hivatkozva azzal, hogy azt a munkáltató egyoldalúan bármikor visszavonhatja?
Munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló óradíját 500 forintban határoztuk meg, és fizettük ki. Az általunk kifizetett összeg összesen 60 ezer forint volt, ezt milyen módon számolhatja el a cégünk?
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagjának személyes közreműködése kizárólag munkaviszonyban lehetséges. A vállalkozás bevallásait azonban a kültag készítené el, tehát nem a bevételszerző tevékenységben venne részt. Ebben az esetben elláthatja ezt a feladatot megbízási jogviszony keretében, vagy ilyenkor is munkaszerződést célszerű kötni? A válaszát előre is köszönöm!
Felmondta a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató, és az indokolást arra hivatkozva mellőzte, hogy az illető vezető állású. Az elbocsátott munkavállaló peres eljárásban a felmondás semmisségének megállapítását kérte. Az ügy a Kúrián kötött ki.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 69. § (3) bekezdése alapján a felek az Mt. 69. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. Jogszerű-e, ha a felek a munkaszerződésben azt rögzítik, hogy munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő fixen 3 hónap, míg a munkáltatói felmondás esetén a felmondás idő tekintetében az Mt. szabályai irányadóak. Jogszerű-e, ha a felek a már megkötött (mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás esetére) Mt. szerinti felmondási időt rögzítő munkaszerződésüket módosítják a fentiek szerint? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint havi prémium. Ezeket nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza. A munkáltatónál idén új kollektív szerződés (ksz) lépett hatályba, ami előbbi juttatásokat nem tartalmazza. A tájékoztatóban szerepel, hogy ha módosul a ksz , és az eltérő szabályozást fog tartalmazni, mint a tájékoztató, akkor a módosított ksz lesz az irányadó. A munkáltató január 1-jével be fog olvadni egy másik cégbe, ezért minden munkaszerződést egységes szerkezetbe foglalnak. Egyidejűleg átadják majd az Mt. 46. §-a szerinti új tájékoztatót az átvett munkavállalóknak. Az átvevő munkáltatónak saját ksz-e van, az a fenti juttatásokat már tartalmazza. Kérdéseim: 1. Minek minősül munkajogilag a tájékoztatóban szereplő juttatás, ha arról sem a munkaszerződés, sem a ksz nem rendelkezik? 2. Ha egyoldalú a munkáltatói kötelezettségvállalás, hogyan lehet azt megszüntetni? 3. Az átvett munkavállalók tekintetében az átvevő ksz-e felülírja-e a korábbi (jogelőd munkáltató által adott) tájékoztatóban szereplő vagy egyoldalú gyakorlattal kialakított juttatásokat? 4. Elegendő-e, ha az Mt. 46. §-a szerinti (az átvevő által átadott) új tájékoztatóból egyszerűen kimarad a korábban adott két juttatás, és csak azok kerülnek feltüntetésre, amiket az átvevő munkáltató ksz-e biztosít? Vagy szükséges a munkaszerződésben is rendelkezni arról, hogy a fenti juttatások már nincsenek? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál irodai alkalmazottak, munkagépkezelők, segédmunkások dolgoznak. Köztük van alkalmi bejelentésű foglalkoztatott is. Az állandó dolgozók egy részének a munkaszerződésében a munkavégzés helye "változó" bejegyzéssel szerepel. Kérdésünk: Az 500 forint összegű napidíj kinek fizethető ki, milyen feltételeknek kell megfelelnünk? Annak a munkavállalónak, akinek a munkaszerződésében a munkavégzés helye változó, adható-e? Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: Szepi Sped Kft. S. Ildikó
Egy gazdasági társaságban több dolgozó is gyeden, gyesen, illetve várandóságra tekintettel táppénzen van. Ezeket a dolgozókat egy másik cég átvenné. Milyen módon tud megszűnni a munkaviszonyuk a jelenlegi munkáltatójuknál, hogy semmilyen juttatástól ne essenek el, anyagi kár ne érje őket? Hogyan kell ezt az ügyletet dokumentálni (például: munkavállaló felmond, és új szerződést köt a leendő céggel)? A táppénzen lévő kismamának meg kell-e szakítani a táppénzét az utolsó napon, és másnap újra táppénzre megy az új cégnél? Mi a teendője az új cégnek azon túl, hogy munkaszerződést köt a munkavállalóval, és a táppénzt megigényli a dolgozónak? A gyeden, gyesen lévőkkel kapcsolatban van-e teendője az új cégnek azon túl, hogy bejelenti őket, és munkaszerződést köt? Az új cégnél hogyan kell számolni a gyed, gyes, táppénz, később csed idejére jutó szabadságot arra tekintettel, hogy már a dolgozóknak jár az előző munkahelyről is szabadság? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Fodrász részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót nem munkaidőkeretben foglalkoztattuk. A munkarendjét meghatároztuk heti váltásban 8-12;12-18. A heti pihenőnap a szokásostól eltérő, mert amikor délelőttős, akkor dolgozik szombaton. A kialakult rend szerint nincs előre kifüggesztve a beosztás, ez a napi kialakult 30 éves gyakorlat alapján teszik, szóbeli megállapodás alapján kötelező-e írásban kifüggeszteni a beosztást? Ez az üzlet egy régi fodrász szövetkezet tagjaiból áll, ahol székbérlettel dolgoznak a szépségszalon munkatársai egyéni vállalkozóként, illetve azok munkavállalóiként. Kérdésem: eltérő munkarend, két műszak, szombati munkavégzés esetén kell-e munkaidőkeretes munkaszerződést kötni a munkavállalóval, vagy elegendő a munkaszerződésben a szabadnapra vonatkozó eltérést rögzíteni és a tájékoztatásban a munkarendet lejegyezni, például páros hét 8-12, páratlan hét 12-18, hetente változó egyik hét 8-12, másik hét 12-18?
Tisztelt Szakértő! Cégcsoport egyik vállalkozásánál alkalmazásban áll egy főállású dolgozó. A foglalkoztatást ezen cégünkben továbbra is szeretnénk fenntartani. A társcégünkkel szeretnénk több munkáltató általi jogviszonyt létrehozni a munkavállalóval. Ennek a gyakorlati kivitelezéséhez kérném tanácsát. Elegendő-e a már meglévő munkaszerződést több munkáltató általira módosítani, vagy meg kell szüntetni, és újat kell kötni, amelyben már az új foglalkoztató is benne lenne? Ha a szerződésmódosítás megfelelő,abban az esetben szükséges-e külön új munkaszerződést készíteni az új munkáltató esetében, vagy a módosítás tekinthető-e egyben új munkaszerződésnek is az ő esetében?
Tisztelt Szakértő! Magyarországi leányvállat Japánba küldené a munkavállalóját az anyacéghez kb. 2 hónapos munkára. Munkavállaló szerződése szerint a cég üzleti partnereinél, így Ázsiában is munkát végezhet. Ez esetben rá nem vonatkozik a 44 napos munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási korlát? Erre az időre vonatkozó munkabérét a magyarországi leányvállalatnál kell számfejteni és az itteni törvények szerinti adókat, járulékokat megfizetni? A fenti munkavégzéssel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettségeink vannak a magyar hatóságok felé? Mire hívná még fel figyelmünket a munkavégzéssel kapcsolatban? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Katás főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozása fenntartása mellett szeretne alapítani egy egyszemélyes kft.-t. Milyen járulékok terhelik a kft.-ben, ha az ügyvezetést megbízás, vagy munkaszerződés alapján, heti 20 órás munkaviszonyban látná el a társaság feladatait? Katában 50 ezer forintot fizet, ez továbbra is fennáll?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a munkáltató által juttatott csoportvezetői, illetve projektpótlékokat bele kell-e minden esetben írni a munkaszerződésbe? A projektekre a pótlékot 3-4 hónapig adjuk, a csoportvezetői pótlékot nyilván tartósan, hosszabb időre. Elég-e esetleg, ha munkaügyi szabályzatban van lefektetve, hogy a csoportvezetők csoportvezetői pótlékot kapnak, vagy bele kell tennie munkaszerződésébe? És ha nincs munkaügyi szabályzat, akkor kötelező szerződésbe foglalni? Köszönöm szépen!
Kedves Szakértő! A kérdésem: elfogadható-e az a munkaszerződés, ahol nettó bér van havi munkabérként megjelölve? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték