Egy munkavállaló kimerítette az éves szabadságkeretét. Megállapodhatnak a munkáltatóval igazolt, fizetett távollétben? Írásba kell-e foglalni a megállapodást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A munka törvénykönyve szerint havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. El lehet-e ettől térni a munkavállaló írásbeli kérelmére a gyermekére hivatkozva, ha ő hétköznapokra szeretné a pihenőnapját, és minden hétvégén dolgozni szeretne? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni az állásfoglalását. Egyik cégünk parkolóőröket foglalkoztat, és a munkaszerződésükben nem határozta meg a napi munkaidőt, azaz 8 órásnak kell tekinteni a munkavállalókat. Később kiegészült a munkaszerződés, hogy a parkolóőrök munkakörét készenléti jellegűnek minősíti, de a napi munkaidőt nem emelte fel 12 órára. A parkolóőröket beosztásuk alapján 24 óra munkaidő és 72 óra pihenőidőben dolgoztatja, de erről sem készített megállapodást. Miután a napi munkaidő 8 órás, ezért jelentős túlmunka kerül megállapításra. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el a cég? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Bizonyos szerződéses elemek kötelezőek a munkaszerződésben, nélkülük érvényesen nem jöhet létre munkaviszony. Más elemek feltételesen kötelezőek, ezek olyan kérdéskörök, melyeket rendeznünk kell, de ha ezt elmulasztjuk, egyszerűen egy törvényi vélelem lép életbe.
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt családi gazdaság 3 tagból áll: családi gazdaság vezetője és 2 szülő. A vezető egyéni vállalkozó is egyben. A bevétel 90%-a a növénytermesztésből, 10%-a mezőgazdasági szolgáltatásnyújtásból áll. Hogy milyen megfontolásból, az nem világos (a könyvelésüket örököltem), de a családi gazdaság vezetője munkaszerződés alapján foglalkoztatja a szülőket. Úgy tudom, családi gazdaság esetében a tag foglalkoztatása nem jöhet szóba. Vagy egyéni vállalkozói minőségben szabályos a foglalkoztatás?
Olvasónk egy speciális munkajogi helyzetet vázolt fel, amelynek kapcsán több kérdése is felvetődött. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
A jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban, teljesítménybérben dolgozót foglalkoztathatjuk-e munkaviszonyban is és bedolgozói munkaviszonyban is ugyanazon tevékenység végzésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi üzletet üzemeltető ügyfelem részmunkaidőben (20 óra/hét) foglalkoztat egy kommunikációs munkatársat, aki távmunkában, az otthonában dolgozik. Ugyanakkor felmerült az igény arra, hogy a téli hónapokban – ami ügyfelemnél a főszezont jelenti – az üzletben eladói munkakörben is foglalkoztatnák, amikor a kommunikációs feladatai engedik. Az lenne a kérdésem, hogy miként lehetne a két munkakört egy munkaszerződés keretén belül meghatározni? Van-e arra lehetőség egy távmunkás esetében, hogy szezonálisan más munkakört is betöltsön a munkáltatójánál úgy, hogy a 20 óra/hét munkaideje nem változik? Köszönettel: Kauker Zsoltné
A munkáltató „home office” szabályzata alapján a munkáltató havi öt munkanap erejéig átengedi az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalók részére a munkavégzési hely kijelölésének jogát. Távmunkának számít-e az effajta munkavégzés? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Ügyfelem autómosót üzemeltet. A mosóban rendszeresen előfordul, hogy a munkavállalók gondatlansága miatt kár keletkezik a gépjárművekben. Akár több százezer forintos összegben is (például szélvédőcsere, vagy újrafényezés miatt). Az lenne a kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a munkaváltató az így keletkezett kárát egy az egyben levonja a munkavállaló fizetéséből egy megállapodott ütemezésben? Bele lehet-e, vagy bele kell-e ezt foglalni a munkaszerződésbe? Köszönettel.
Tisztelt Széles Imre! A 2019.04.10-ei, a fenti címszó alatti válaszát nagyon köszönöm! Az egyértelműség miatt még egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Az ügyvezető a társasági szerződés szerint az ügyvezetést jelenleg megbízási jogviszonyban látja el. Ha ezt követően munkaszerződés szerint szeretne tevékenykedni, szükséges hozzá a társasági szerződést módosítani? Nagyon köszönöm a válaszát!
Munkáltató és munkavállaló megállapodást kötött (2016.12.28.) arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló kétéves távolléte alatt (csed, gyes) a munkaadó a munkakörét nem tölti be azonos képesítésű szakdolgozóval, a jelenlegivel azonos munkakörben foglalkoztatja, továbbá a munkabérét havi nettó 30 ezer forinttal emeli a visszatértét követően. A munkáltató betartotta a vállalt kötelezettségét, a munkavállaló pedig visszatért a munkahelyre 2019. 02. 01-én, mad két hónap múlva benyújtotta a felmondását. A megállapodás szerint "a munkavállaló elkötelezettséget vállal a munkáltatónál – a munkába történő visszatérése után – további 5 év munkavégzésre, a fentebb jelzett munkabéremelés ellenében. Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fentieket megszegi, úgy köteles a munkaadó által vállalt havi nettó 30 ezer forint kétszeresét megfizetni a megállapodott időtartamra". A munkavállalónak a megállapodás alapján fennáll-e a kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! A társasági szerződésben az szerepel, hogy az ügyvezetést megbízásban látom el. Mivel nyugdíjas vagyok 10 éve, 2019. január 1-jétől csináltunk egy munkaszerződést, hogy az ügyvezetést és a könyvelési feladatokat munkaviszonyban látom el. Most a társasági szerződésemben írassam át, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látom el? Attól tartok, nehogy kevés legyen a munkaszerződés, ha nem iratom át a társasági szerződést. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk új megbízást kapott megrendelőjétől, melynek teljesítéséhez új munkavállalókat toborzott. A leendő munkavállalók egy része munkanélkülin volt, más része felmondott régi munkahelyén, hogy nálunk idejében kezdeni tudjon. Cégünk a leendő munkavállalókkal megállapodást/munkaszerződést nem kötött, csak a munkakezdési lehetőséget helyezte kilátásba. Sajnos egyéb okok miatt (újra pályázatot írtak ki a megbízásra) a megbízás megkezdése egyelőre nem lehetséges, akár hónapokat is tolódhat. Szeretnénk a fenti magánszemélyeknek valamilyen kártérítést adni az elmaradt munkalehetőségért, kiesett jövedelemért. Hogyan és milyen jogcímen fizethetünk ki nekik például 100 ezer forintot, ha nincs munkaszerződés, csak szóbeli megállapodás? Milyen adók terhelik a kifizetést és a 08-as bevallásban melyik sorban kell szerepeltetni a magánszemély eme jövedelmét? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2013 óta nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat alkalmazottként. Ehhez kapcsolódóan rendelkezik munkaszerződéssel. 2018. december 31. napjával kijelentettük a 1041-es nyomtatványon. A munkaszerződését módosítottuk 2019. január 1-jével, ahol a megváltozott bérét és a nyugdíj mellett végzett munka jellegét is feltüntettük. A munkaszerződés többi pontját változatlanul hagytuk. A kérdésünk az, hogy ez így helyes, vagy 2018. december 31. napjával meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát és 2019. január 1-jével új munkaszerződést kellett volna kötnünk?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték