Olvasónk abban a speciális helyzetben van, hogy nyugdíjazása előtti felmentését még közalkalmazottként kezdeményezte, de időközben új munkaszerződést írt alá, így a felmentés vége már a munka törvénykönyve hatálya alatt történt meg. Érdekelte ilyenkor milyen szabályok vonatkoznak rá. A kérdést dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolta meg.
Egy folyamatos munkarendben dolgozó nyomda szeretne napi 12 órás váltásban két műszakban dolgozni. A dolgozóknak 4 nap 12 óra munka után 4 nap szabadnap járna. Ezt havi átlagban heti 46 órás munkaszerződéssel lehetne megtenni. Kérdés, hogy van-e lehetőség heti 46 órás munkaszerződést kötni a dolgozókkal jogszerűen? Ha igen, milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – ecsetelte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára mai sajtótájékoztatóján.
A járvány okozta gazdasági nehézségek kapcsán hozott átmeneti szabályok számos pontban érintik a munkavállalók, illetve vállalkozók társadalombiztosítási jogállását, illetve ellátásokra való jogosultságát, pénzbeli ellátásai alapját. E körbe tartozik a bértámogatás is, amelynek szabályait a módosított 105/2020. kormányrendelet taglalja.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy angol cég (Ltd.) szeretne magyar állampolgárt magyarországi alkalmazottként (employee) felvenni, úgy annak a külföldi munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? Külföldi munkáltatóként hol kell regisztálni és milyen adókat kell fizetnie? A munkavállaló munkaszerződésében lehet-e az angol az irányadó jog, ha Magyarország a munkavégzés helyszíne? Ezek a szabályok változtak-e már (vagy várható-e hogy változhnak) a BREXIT érintettségében? Más-e az adók mértéke vagy bejelentési kötelezettség EU-s és nem-EU-s országok között? Válaszát előre is köszönöm és várom!
Az alábbi eset merült fel társaságunknál, melyben szeretném a szakmai állásfoglalásukat kérni. Adott egy határozatlan időre, 8 órás munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló, akinek jelen helyzet miatt megközelítőleg a felére csökkent a munkaideje. (Díjbehajtó, és ezt a tevékenységét most szünetelteti a társaság.) Adminisztratív és egyéb kiegészítő munkát tud csak végezni. Adódott egy másik pozíció, amelyben lehetősége lenne a hiányzó „4” órát ledolgozni. Ez egy frissen kialakuló szervezeti változás kapcsán létrejövő pozíció, melyet jelenleg nincs lehetőségünk új munkavállaló felvételével betölteni. (Jutalom formájában nem lehetséges a kifizetés.) Ez az opció május 1-jétől június 1-jéig tartana. A munkabérét a két pozícióból számolnánk, 50-50%-ban. Mivel az új munkakör a munkavállaló számára előrelépési lehetőség lenne, így az egy hónapot követően szeretnénk számára biztosítani a lehetőséget, amennyiben mindkét fél egybehangzóan pozitívan ítéli meg az új munkakörben elvégzett teljesítményt, hogy a munkavállaló dönthessen az új vagy a régi pozíciója között. Hozzá kell-e nyúlni a meglévő munkaszerződéséhez? Lehetséges-e ezt az egy hónapot egy – az eredeti szerződés meghagyása mellett – valamilyen külön megállapodás keretén belül lefedni? Az Mt. alapján nem pontosan értelmezhető erre az esetre a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Jelenléti ívet hogyan kell ilyen esetben vezetni? Pontosan milyen formában lehetséges ezt az 1 hónapot munkaszerződés tekintetében szabályosan rendezni?
A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
A kijárási korlátozások, illetve a járvány következtében előálló gazdasági lassulás valamennyi munkáltató tevékenységét érinti. Kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen hatással vannak a felek szerződéses viszonyrendszerére, jelen esetben a próbaidő megállapítására.
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Sokféle munkáltatói reakciót láthatunk a napokban arra vonatkozóan, hogyan éljék túl a vállalatok a jelenlegi koronavírus okozta meglehetősen nehéz gazdasági helyzetet. Sajnos még a végét sem látva bizonytalan nagyon sok vállalat helyzete a bejelentett rendeletek, intézkedések ellenére is. Az egyik jellemző reakció, amit hallani lehet számos helyről, a munkavállalók bérének a csökkentése. Kérdés, megteheti-e ezt a munkáltató?
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték