Tisztelt Szakértő! Hasonlóan a vállalkozási szerződés és a munkaviszony összehasonlítására vonatkozó főbb ismérvekhez, kérem, szíveskedjék megvilágítani, hogy milyen főbb ismérvek különböztetik meg a munkaerő-kölcsönzést a szerződött partner részére nyújtott közérdekű nyugdíjas szövetkezeti szolgáltatástól. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbi kérdésben. A kölcsönbevevő céget bejelentési kötelezettség terheli a kölcsönbe vett dolgozóra vonatkozóan a 18TMUNK adatlapon. Többek között jelenteni kell az érintett dolgozó foglalkoztatása megkezdésének napját, valamint, ha befejeződött a foglalkoztatás, a befejezés napját. Kérdésem, hogy a munkaerő-kölcsönzés tekintetében mi nevezhető foglalkoztatásnak, illetve ha a bérelt dolgozó szabadságon van, vagy egyéb fizetett távolléten, esetleg igazolatlan távolléten, ezek az időtartamok tekinthetők-e foglalkoztatásnak? Ki kell-e jelenteni a dolgozót ezen időtartamok alatt a kölcsönbevevő cégtől, majd újra bejelenteni, amennyiben ezen távollétek után újra munkába áll a dolgozó? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy Magyarországon bejegyzett kft. foglalkoztat 2 főt, akik azonban a Németországi anyavállalatnak végeznek munkát. Fizetésüket a magyar kft.-től kapják, a magyarok fizetik a járulékokat, és a 2 fő munkavállalása (például szabadság, táppénz) a magyar jogszabály alapján kerül elszámolásra. A munkaszerződésükben is a magyar kft. a munkáltató. A 2018. évre a magyar kft. nem hárít át semmilyen költséget a német anyacégnek, azonban megállapodásuk szerint következő év januárjától a magyar kft. kiszámlázza a 2 dolgozó után fizetett összes költséget (bér és járulékok). A 2 dolgozó munkaköréből kifolyólag sokszor utazik külföldre, az utazási költségeket a német anyacég fizeti, azonban a szállásköltséget a mai napig nem vállalta fel senki, a munkavállaló hitelezte. A német cég nem fizeti, mert a 2 magyar nem munkavállalója, a magyarok meg azt mondják, ez nem az ő dolguk. A magyar cégnek elkészült egy külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályzata, miszerint minden dolgozót 50 euro/nap napidíj illet meg. A fent említett 2 dolgozó kérését, hogy a napidíjat fizessék ki, azzal hárította el a kft., hogy ők a magyar céggel állnak munkaviszonyban, de rájuk ez a napidíjszabályzat nem vonatkozik (a megfogalmazott napidíj-ellátmányban nincs olyan kitétel, hogy ez a 2 főre nem vonatkozik). Szeretném tudni, hogy a magyar cég jogszerűen jár-e el, hogy nem fizeti ki a szállás- és napidíjat? Hogyan számlázhatja majd ki jövő évben a munkavállalók bérét és járulékait? Ez nem burkolt munkaerő-kölcsönzés?
Azáltal, hogy tulajdonrésze van egy magyar kft.-nek egy német munkaerő-kölcsönzésre jogosult cégben, szerzett-e bármilyen jogosultságot arra, hogy ő is kölcsönözhesse a magyar cégben bejelentett dolgozókat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
EU-s tagállamban székhellyel rendelkező társaság Magyarországon fióktelepet alapított, és azon keresztül munkaerőkölcsönzési tevékenységet végez, melyre vonatkozóan az engedélyt megkapta. Külföldi társaság ugyanolyan feltételekkel végezhet munkaerő-kölcsönzési tevékenységet Magyarországon, mint egy magyar társaság. A gyakorlatban azonban a társadalombiztosítási azonosító jel kibocsátásánál problémával szembesülhet.
Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.
Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét az alábbi kérdések megválaszolásával: Kft. bérelne ingatlant a vállalkozás székhelyén kívüli településen. A bérbeadó meghatározott szinteket adna bérbe a kft. részére, ahol 10 darab szoba található. Kft. tovább adná bérbe a vele kapcsolatban álló munkaerő-kölcsönző cég részére ezen szobákat, a kft. által bérelt munkavállalók részére történne a szobák bérlése. A munkaerő-kölcsönző cégnek nincs a bérelt ingatlan területén székhelye. A munkavállalók nem rendelkeznek állandó és ideiglenes lakcímmel (bevándorlási engedéllyel rendelkeznek). A munkaerő-kölcsönző cég van kapcsolatban a bérelt munkavállalókkal. Az ingatlant a kölcsönző cég üzemeltetné. A munkavállalókat munkásszálláson a bérelt ingatlanban szállásoltatná el hosszú távon. Felmerült kérdésként, hogy - idegenforgalmi adó vonatkozik az eset alapján - vendég fogalma hogyan értelmezhető - ha kell idegenforgalmi adót fizetni, akkor ki az adó adó alanya ki (a bérbeadó, a kft., a bérbevevő, kölcsönző cég) - milyen dokumentáció szükséges - a kft.-nek be kell-e jelenteni fióktelepként a bérelt ingatlant? Várom válaszát!
Újabb 137 ember ellen nyújtott be vádiratot az országot behálózó, fiktív munkaerő-kölcsönzések ügyében a Heves Megyei Főügyészség – közölte a megyei főügyészhelyettes szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Magyar általános szabályok szerint áfázó cég magyar szintén általános szabályok szerint áfázó munkaerő-kölcsönző cégtől munkaerőt kölcsönöz úgy, hogy a munkaerő kölcsönzés díját és a kölcsönzött munkaerő szállás-, és utazási díját külön számlázza. A munkaerő-kölcsönzést fordított áfával, a szállás-, és utazási díját közvetített szolgáltatásként 27 százalékos áfával számlázza (az alvállalkozó végzi). A két cég közötti szerződésben a szállás-, és utazási költséget közvetített szolgáltatásként, elkülönítetten kezelik. Szabályos-e a szállás-, és utazási költség 27 százalékos áfával történő számlázása? Válaszát köszönöm.
A számlázóprogramok online bekötéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, a fordított adózásra, valamint az egyablakos rendszerre vonatkozó változásokat, a tartós tejek áfakulcsának csökkentését eredményező, illetve az alanyi adómentes adózók számára kedvező módosításokat is tartalmaz a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvénycsomag.
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm válaszát a korábban feltett kérdésemmel kapcsolatban. Kérdésemet a következőkkel egészíteném még ki: Az integrációs teszt alapján mindkét fél javára születnek válaszok: - ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan -> magyar ügyfél - ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért -> magyar ügyfél - a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló -> nem hárítja át - ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére -> magyar ügyfél - ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét -> magyar ügyfél - ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az e célból kötött szerződés felmondására -> szlovák cég - ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben -> szlovák cég - ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét? -> szlovák cég Van ilyenkor szabály, hogy ha például. a válaszok több mint felénél a magyar fél a válasz, akkor a magyar szabályok szerint kell a munkavállalóknak adóznia? A szlovák cégnek magyar adószámot, és a szlovák alkalmazottaknak magyar adóazonosítót kell igényelnie és 08-as bevallást kell leadnia, de a járulékot Szlovákiában fizeti? Az ügylet térítés nélküli munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető-e?
Tisztelt Szakértő! Külföldi (lengyel) cég – Magyarországon nem képviselteti magát – magyar munkaerőt kölcsönözne magyar kölcsönző cégtől magyarországi munkavégzésre. Ezt hogyan teheti meg, egyszerűen szerződést köt a kölcsönző céggel? Van–e valamilyen regisztrációs vagy egyéb kötelezettsége? Köszönettel: B. E.
Vádat emelt hét cégvezető ellen az állami költségvetést több tízmillió forinttal megkárosító, fiktív munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos adó- és járulékcsalások miatt a Heves Megyei Főügyészség – közölte a szervezet vezetője szerdán az MTI-vel.
A munkaerő-kölcsönzés a törvény definíciója szerint olyan tevékenység, amely a munkaerő munkavégzésének ideiglenes átengedésével jár. A munkaviszony azonban a kölcsönbeadó munkáltató és a munkavállaló között áll fenn – mutatott rá a Kúria egy döntésében.
Tisztelt Szerkesztő! Munkaerő-kölcsönzésről kapott számla áfája levonható-e? Továbbá ez természetbeni juttatásnak minősül-e? Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték