A MÁV Start Bónusz kártya éves szinten olcsóbb, mint a napi vasúti menetjegy váltása. Nem véletlen, hogy több munkáltatóban felmerült: mi lenne, ha ezzel oldaná meg dolgozói munkába járását. Megtehetik-e, megéri-e?
Mi minősül munkaidőnek, annak mikor része az utazással töltött idő? Milyen költségek terhelik a munkáltatót a munkába járással kapcsolatban? Összefoglaltuk az előírásokat.
A munkába járás költségtérítése saját gépjármű használata esetén 9 Ft/km. A kormányrendelet és az szja-törvény nem írják elő azt, hogy lakcímkártya másolatával kell igazolni, hol van a dolgozó lakhelye, vagy tartózkodási helye, csupán a dolgozó nyilatkozatáról beszélnek. Kérdésem, hogy a dolgozónak a nyilatkozata mellé csatolnia kell-e a lakcímkártyája másolatát?
Orvosi tevékenységet végző társaságnak a székhelytől eltérő városokban is van tevékenysége. Ezt a tevékenységet az ottani kórháznak számlázzák az elvégzett műtétekről és járóbeteg-ellátásról. Ezek a városok telephelyként, illetve fióktelepként a társasági szerződésben is szerepelnek. A kérdés arra vonatkozik, hogy az egyébként 36 órát meghaladó munkaviszonnyal másutt rendelkező, de a társaságban részmunkaidővel munkaviszonyban lévő orvosoknál a fióktelepen végzendő munka ellátása érdekében használt saját gépkocsi munkába járásnak vagy kiküldetésnek minősül? Tehát 9 Ft/km-t számolhatnak el, vagy kiküldetési rendelvényen a törvényben meghatározott mértékű költséget számolhatják el (NAV üzemanyagár + 9Ft/km)?
Tisztelt Szakértő! Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló "fiktív" lakcímet jelent be, mint tartózkodási hely, csak azért, hogy költségtérítést kaphasson? Mit értsünk az alatt, hogy "a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést"? Mi számít hosszú időnek? Ha például a munkahely és a tartózkodási hely között van tömegközlekedés, a menetidő 50 perc, hosszú várakozásnak minősül-e, ha mondjuk a dolgozónak legalább ugyanennyit kell várnia a tömegközlekedési eszközre? Adható-e adómentesen a 9 Ft/km költségtérítés abban az esetben, ha a munkavállaló csak azért igényli ezt, mert kényelmi szempontok miatt nem kívánja a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni? Jár-e a költségtérítés, illetve a munkáltató visszautasíthatja-e annak kifizetését, ha bizonyítható, hogy a munkavállaló szándékosan "hamisan" nyilatkozott a tartózkodási helyét illetően? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Mikor adómentes a munkavállaló bérlete? Ki kell-e fizetnie a munkáltatónak a budapesti dolgozó bérletét is? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértője válaszol.
Vidékről busszal munkába járó dolgozók útiköltségének 86%-át a nyári szabadság alatt is meg kell-e téríteni? Azt tudom, hogy a keresőképtelenség, szabadság napjait nem lehet levonni a térített összegből, de mi van, ha a munkaadó augusztusi 3 hetes, előre kihirdetett leállása ellenére (amely idő alatt nincs munkavégzés) a munkavállaló mégis megveszi az egész havi bérletet?Válaszukat előre is köszönöm.
Munkáltató jelenleg többféle módon támogathatja a munkavállaló munkába járását, ami leggyakrabban valamely közösségi közlekedési szolgáltatás igénybe vételét jelenti.
Milyen feltételek mellett lehet megváltoztatni a munkaidő kezdetének időpontját? Olvasónk kérdésére Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték