86 találat a(z) megosztás cimkére
Iparűzési adóalap megosztása – kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kiva hatálya alatt lévő vállalkozás iparűzési adóalapja meghaladja a 100 millió forintot, így a komplex megosztási módszert alkalmazza. Kivás időszak alatt hogyan történik az eszközérték meghatározása? Lehet-e alkalmazni erre az esetre a helyi adókról szóló törvény eszközérték-arányos megosztási módszer leírásából az alábbi részt: ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2 százaléka, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10 százaléka tekintendő eszközértéknek. Vagy esetleg a számviteli értékcsökkenés lesz az eszközérték? Válaszukat előre is köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Egy budapesti székhelyű kft. – melynek előző évi bevétele jóval meghaladja a 100 millió forintot – két fiókteleppel rendelkezik egy-egy vidéki városban. Az egyik fióktelepen vannak alkalmazottak és eszközök is telepítve, míg a másik fióktelepen tulajdonképpen nem történik már érdemi munka (itt alkalmazott sem tevékenykedik, és eszköz sincs kihelyezve, valójában ez egy korábban szívességi használatként használt lakás, ami jelenleg üres). A kft. egy főfőállású munkavállalót alkalmaz ügyvezetőnek, aki a budapesti székhelyen tevékenykedik, munkabérrel ellátottan. Információink szerint a 2017. évi ipa-bevallásokat a kombinált módszerrel kell elkészíteni, ennek elvét és módszerét szeretném megtudni a fenti tényállás alapján, külön kiemelve az „üres” fióktelep vonatkozásában.
Közösen vásárolt ingatlan és felújítási költségeinek elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két belföldi cég ('A', 'B', mindkettő áfaalany, egymástól független fél) közösen vásárol egy ingatlant, 75-25% arányban. Ezt az ingatlant közösen újítják fel, a felújítási költségeket szintén 75-25% arányban állják. 'A' cég nevére szólnak a bejövő számlák, amelyek negyedrészét továbbhárítja 'B' cégre. A felújítást követően eladják, és szintén 75-25% arányban részesülnek a nyereségből (osztalék?). a) A közösen vásárolt ingatlan beszerzési értéke hogyan kerül be 'A', és B cég könyveibe, esetleg tulajdoni hányad arányában? b) 'A' cégnek a felújítási költség saját részét, illetve a 'B' cégre áthárított részét hogyan kell számvitelileg (közvetített szolgáltatásnak minősül-e) elszámolnia a könyveiben? c) 'B' cégnek az 'A' cég által rá átterhelt felújítási költségeket hogyan kell számvitelileg elszámolni a könyveiben? d) 'A' cégnek a felújítási költség átterheléséről számviteli bizonylatot vagy számlát (azaz áfakörön kívüli vagy áfás ügyletként) kell kiállítania 'B' cég felé, vagy mindkettő lehetséges opció, és a két cég közötti megállapodásban kell az átterhelés módját rögzíteni? e) Amikor a felújított ingatlan eladásra kerül, hogyan történik/történhet a két cég között az elért nyereség/veszteség elszámolása (számviteli bizonylat és/vagy számla)? Az egyes opciók számviteli elszámolása hogyan néz ki 'A' és 'B' cégnél? f) Más lenne a közösen beszerzett eszköz számviteli elszámolása, ha ingóságról (például tehergépjármű) lenne szó? Tisztelettel: Sz. Zsolt
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy ha a dolgozó az adóelőleg-nyilatkozatán a közös érvényesítést jelöli meg (négy kedvezményezett eltartottból csak kettőre kéri ő a kedvezményt, a másik kettőre a férje kéri), akkor a munkáltatónak a 1808-as bevalláson az érvényesítés módja sorban megosztáskódot kell választania? Előre is köszönöm válaszát.
Családi kedvezmény élettárssal megosztva visszamenőlegesen?
Cikk
Élettársak visszamenőlegesen szeretnének családi adókedvezményt érvényesíteni, megoszthatják-e egymás között, ha közös háztartásban élnek ugyan, de külön lakcímen vannak bejelentve? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Családi adókedvezmény 2.
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Családi adókedvezmény utólagos érvényesítésével kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Élettársakról van szó, akik jelenleg is külön lakcímen vannak bejelentve, de természetben egy lakásban élnek. 2015-ben terhességre való tekintettel jogosultak az első gyermek után a családi adókedvezmény igénybevételére. Az anyának nem volt annyi jövedelme, hogy igénybe vegye a teljes adókedvezményt. Megoszthatja e az édesanya a családi adókedvezményt az élettársával? Ugyanez a kérdésem a 2016-os adóévre, ahol az édesanya első gyermeke és a második magzatára tekintettel jogosult a családi adókedvezményre, szintén megoszthatja e az édesapával, aki az élettársa is egyben a magzat utáni adókedvezményt? A gyerekek közösek. A magzatra tekintettel, ha csak az édesanya tudja igénybe venni a kedvezményt, lehet-e úgy beállítani, hogy megosztással, az édesanyánál kettő kedvezményezettel számolok, és az édesapa élettársnál egy gyermekkel (megszületett gyermek)? Köszönöm: Balogné
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezmény utólagos érvényesítésével kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Élettársakról van szó, akik jelenleg is külön lakcímen vannak bejelentve, de természetben egy lakásban élnek. 2015-ben terhességre való tekintettel jogosultak az első gyermek után a családi adókedvezmény igénybevételére. Az anyának nem volt annyi jövedelme, hogy igénybe vegye a teljes adókedvezményt. Megoszthatja e az édesanya a családi adókedvezményt az élettársával? Ugyanez a kérdésem a 2016-os adóévre, ahol az édesanya első gyermeke és a második magzatára tekintettel jogosult a családi adókedvezményre, szintén megoszthatja-e az édesapával, aki az élettársa is egyben a magzat utáni adókedvezményt? A gyerekek közösek. Köszönettel: Balogné
Családi kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy van egy család három gyerekkel, ebből kettő közös, egy pedig az édesanyáé. Az élettársi viszonyuk 2016 végén megszakadt, emiatt Anya igénybe vette a magasabb összegű családi pótlékot. 2017-ben ismét összekerültek, 2017.07.01-től a MÁK is visszaigazolta, hogy ismét élettársak. Tudomásom szerint az első fél évre csak Anya érvényesítheti a családi kedvezményt a magasabb összegű családi pótlék miatt. Anya gyesen volt, nincs jövedelme. A második 6 hónapot megoszthatja az élettársával, ez alapján az élettárs 6 hó x 3 gyerek x 220 eft (3.960 eft) családi kedvezményre jogosult. Év közben nem érvényesítették a családi kedvezményt. Élettárs jövedelme ~ 2.000 eft + levont járulékok, ami alapján az egész évben levont szinte összes szja-t és járulékait visszaigényelhetné. A kérdésem az lenne, hogy az első 6 hónapban levont szja-t és járulékait is visszaigényelheti-e? Köszönettel: Orbán Ágnes
Tárgyi eszköz áfamegosztása
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az áfatörvény 135. § (2) bekezdésének értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Egy áfaalany 2012-ben szerzett be tárgyi eszközöket, amelyek után az áfát levonta, majd 2015-től alanyi mentességet választott és ennek következtében 2015-re és 2016-ra jutó áfát visszafizette. 2017-ben úgy döntött, hogy értékesíti, illetve leselejtezi az eszközeit. Az értékesítés egyértelműen áfás. Viszont mi a helyzet az utolsó évre jutó áfamegosztással, ha már nincs a használatában a tárgyi eszköz a teljes naptári évben? Válaszát köszönöm!
Elszámolásra felvett összeg
Kérdés
Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva
Költségek megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem egy nem akkreditált nyelvoktató kft. Vannak bizonyos események és beszerzések, amelyek költségeit az abban résztvevők fizetik egyenlő arányban. A résztvevők között a diákokon kívül a tanárokat is értem. Példával szemléltetve: - Buszbérlés tanulmányi útra: a bérleti díjat leosztják, a diákok kifizetik a rájuk eső részt, de a tanárra eső részt a társaság szeretné kifizetni. - Tanórára oktatási anyag beszerzés: a diákok kifizetik a saját részüket, de amit a tanár használ, azt a társaság szeretné kifizetni. A beszerzési számlák a teljes költséget tartalmazzák, nem lehet megosztottan kérni, hogy csak a tanár költsége legyen rajta. Milyen megoldás lehetséges a költségek elszámolására a kft.-ben? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Kiva – iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2017.01.01-től a kiva hatálya alá tartozóan adózik. Az illetékes önkormányzat felé eddig nem jelezte, hogy a 2017-es évről a feltöltési és adóbevallási kötelezettségét a kiva hatálya alá tartozó adóalanyként szeretné teljesíteni, vagyis adóalapnak a kivaalap 20 százalékkal növelt értékét tekintené. Van rá lehetősége, hogy ezt bejelentse és a 2017-es iparűzésiadó-bevallásában érvényesítse? Meddig kell ezt a választást bejelentenie? Ebben az esetben alkalmazható az adóalap-megosztás? Tisztelettel. Lászlók Éva Virtus Kft
Iparűzési adó bevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki egyéni vállalkozói (szja hatálya alá tartozik) és őstermelői tevékenységet is folytat, ezekről a tevékenységekről külön-külön vagy egyben, összesítetten kell beadni a helyi iparűzési adóbevallást az illetékes települési önkormányzathoz? A probléma akkor vetődött fel, amikor kiderült, hogy az egyik település összevontan kéri a bevallást (adóalanyokat csak adószámonként tartja nyilván), míg a másik település 2 bevallást kér külön-külön a két tevékenységről (egyéni vállalkozókat adószámonként tartja nyilván, őstermelőket adóazonosítóként). Tekintettel arra, hogy székhelyváltozás történt 2017-ben (a telephely megmaradt), a 2017. évről a helyi iparűzési adóbevallást személyi jellegű ráfordítás arányos megosztásával kell megállapítani és mind a két településre be kell nyújtani. Ha azonban a két település eltérően kéri a bevallásokat, a megosztást nem tudom alkalmazni. Kérdésem, hogy melyik önkormányzat jár el helyesen, azaz a két tevékenységről egy bevallást kell benyújtanom vagy kettőt? Köszönöm a válaszukat.
Áfalevonás, illetve -megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület (általános szabályok szerinti áfás) bevételei adóköteles értékesítésből (jegyeladások, bérletek, reklám, marketingjogok, játékos-kölcsönadás stb.), illetve vissza nem fizetendő támogatásokból (látványcsapatsport-támogatás, önkormányzati, működési célú támogatás, munkaügyi központtól kapott támogatás) származnak. Adómentes értékesítést nem folytat. A támogatásokkal szemben a felmerült költségeit bruttó összegben számolja el. Kérdések: 1. Levonásba helyezheti-e valamennyi áfáját (adómentes értékesítést nem folytat), még azokat is, amelyeket támogatásból finanszíroz (bruttó módon), illetve amelyek az egyesület alapcélja szerinti tevékenysége miatt merülnek fel (például sportfelszerelések), de nem támogatásból finanszíroz? 2. Ha áfamegosztás szükséges, akkor a levonási hányad nevezőjében fel kell-e tüntetni a fent felsorolt támogatásokat (taós stb.)? Köszönöm válaszát!
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
