Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    91 találat a(z) megosztás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem egy nem akkreditált nyelvoktató kft. Vannak bizonyos események és beszerzések, amelyek költségeit az abban résztvevők fizetik egyenlő arányban. A résztvevők között a diákokon kívül a tanárokat is értem. Példával szemléltetve: - Buszbérlés tanulmányi útra: a bérleti díjat leosztják, a diákok kifizetik a rájuk eső részt, de a tanárra eső részt a társaság szeretné kifizetni. - Tanórára oktatási anyag beszerzés: a diákok kifizetik a saját részüket, de amit a tanár használ, azt a társaság szeretné kifizetni. A beszerzési számlák a teljes költséget tartalmazzák, nem lehet megosztottan kérni, hogy csak a tanár költsége legyen rajta. Milyen megoldás lehetséges a költségek elszámolására a kft.-ben? Köszönettel: Kauker Zsoltné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég 2017.01.01-től a kiva hatálya alá tartozóan adózik. Az illetékes önkormányzat felé eddig nem jelezte, hogy a 2017-es évről a feltöltési és adóbevallási kötelezettségét a kiva hatálya alá tartozó adóalanyként szeretné teljesíteni, vagyis adóalapnak a kivaalap 20 százalékkal növelt értékét tekintené. Van rá lehetősége, hogy ezt bejelentse és a 2017-es iparűzésiadó-bevallásában érvényesítse? Meddig kell ezt a választást bejelentenie? Ebben az esetben alkalmazható az adóalap-megosztás? Tisztelettel. Lászlók Éva Virtus Kft

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki egyéni vállalkozói (szja hatálya alá tartozik) és őstermelői tevékenységet is folytat, ezekről a tevékenységekről külön-külön vagy egyben, összesítetten kell beadni a helyi iparűzési adóbevallást az illetékes települési önkormányzathoz? A probléma akkor vetődött fel, amikor kiderült, hogy az egyik település összevontan kéri a bevallást (adóalanyokat csak adószámonként tartja nyilván), míg a másik település 2 bevallást kér külön-külön a két tevékenységről (egyéni vállalkozókat adószámonként tartja nyilván, őstermelőket adóazonosítóként). Tekintettel arra, hogy székhelyváltozás történt 2017-ben (a telephely megmaradt), a 2017. évről a helyi iparűzési adóbevallást személyi jellegű ráfordítás arányos megosztásával kell megállapítani és mind a két településre be kell nyújtani. Ha azonban a két település eltérően kéri a bevallásokat, a megosztást nem tudom alkalmazni. Kérdésem, hogy melyik önkormányzat jár el helyesen, azaz a két tevékenységről egy bevallást kell benyújtanom vagy kettőt? Köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület (általános szabályok szerinti áfás) bevételei adóköteles értékesítésből (jegyeladások, bérletek, reklám, marketingjogok, játékos-kölcsönadás stb.), illetve vissza nem fizetendő támogatásokból (látványcsapatsport-támogatás, önkormányzati, működési célú támogatás, munkaügyi központtól kapott támogatás) származnak. Adómentes értékesítést nem folytat. A támogatásokkal szemben a felmerült költségeit bruttó összegben számolja el. Kérdések: 1. Levonásba helyezheti-e valamennyi áfáját (adómentes értékesítést nem folytat), még azokat is, amelyeket támogatásból finanszíroz (bruttó módon), illetve amelyek az egyesület alapcélja szerinti tevékenysége miatt merülnek fel (például sportfelszerelések), de nem támogatásból finanszíroz? 2. Ha áfamegosztás szükséges, akkor a levonási hányad nevezőjében fel kell-e tüntetni a fent felsorolt támogatásokat (taós stb.)? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy édesanya a saját jogán rokkantsági járadékban részesül. Van kettő családi pótlékra jogosult gyermeke, év közben dolgozott, nyilatkozott is, hogy ő venné igénybe a családi adókedvezményt. Kettő vagy három "gyerekes" kedvezmény jár neki? Különbség van-e ebben a tekintetben a 2016. és a 2017. év viszonylatában? Van egy élettársa, aki szintén dolgozik, de év közben nem vesz igénybe családi adókedvezményt. Az éves bevallásban lehetősége van-e az édesanyának a fennmaradó kedvezményt megosztani a párjával? Kettő vagy három eltartott utáni adókedvezmény jár neki a megosztásra tekintettel? Van-e különbség a 2016. és a 2017. adóév tekintetében? Rokkantsági járadék esetében számomra nehezen értelmezhető, hogyan kell meghatározni az eltartottak számát, illetve, hogy van-e lehetőség, illetve mikor van lehetőség a megosztásra, az szja-törvény 29. § (1c) pontja miatt. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy házaspár két gyermeke után év közben oly módon érvényesítette az adóelőlegnél a családi kedvezményt, hogy azt teljes egészében a férjnél vette figyelembe a munkáltatója. Év végén az adóbevallásnál az látszik célszerűnek, hogy a családi kedvezményt közösen érvényesítsék, mivel így mindketten figyelembe tudják venni az egyéb címen járó adókedvezményeket. Megtehetik-e ezt úgy, hogy emiatt a feleségnél visszajáró, a férjnél pedig fizetendő adó keletkezik. Ha igen, meg kell-e fizetni a férjnél a 12%-os büntető jellegű adót a különbözet után? Várom szíves válaszát, üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az anyának kettő gyermeke van, az egyik közös az apával, de még nem intézték el az apai névre vételt, vagyis nem hivatalos. Közös háztartásban 2016 augusztusa óta élnek. Év végén megoszthatja-e az anya a családi kedvezményt az apával? Kell-e igazolniuk az élettársi kapcsolatot, vagy elegendő, ha egy címen élnek? Van-e időkorlát a kedvezmény érvényesítéséhez, hogy mióta élnek egy címen? Csak az együttélés időszakában keletkezett kedvezményt oszthatja meg az anya az apával, vagy a teljes évit? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Nem értek ezzel egyet, mivel 1653-as családi adókedvezményre vonatkozó magyarázata alapján, ha a pár már a bevallás beadásakor nem él együtt, ennek ellenére az együtt töltött időszakra vonatkozó családi adókedvezményt év végén megoszthatják. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2016.12.28-án megváltoztatta a székhelyét, Budapestről vidékre került. A cég tevékenysége egyúttal meg is szűnt, várhatóan nem lesz bevétele 2017-ben. Kérdésünk: hogyan kell beadni ilyenkor a két önkormányzathoz az iparűzésiadó-bevallást? A vidéki önkormányzathoz arra a 3 napra mit vallok be? Illetve az előleget hogyan tüntetem fel a budapesti, és hogyan a vidéki városhoz beadandó bevalláson? Ha meg kell osztani a 2016-os bevallást, akkor azt mi alapján? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Szentesi Péter

    Kérdés

    Egy vállalkozás kivett beépítetlen területtel rendelkezik egy önkormányzat külterületén, melyet telephelyként a társasági szerződésben is feltüntetett, a cégjegyzékben, NAV nyilvántartásában is telephelyként szerepel. Kérdésünk, hogy tekintettel arra, hogy ott semmilyen tevékenység nem folyik (pályázat lesz benyújtva üzemcsarnok építésre a jövőben), be kell-e jelentkezni az önkormányzathoz az iparűzési adó tekintetében és kell-e megosztani az adóalapot az önkormányzathoz? Ha igen, akkor mi lehet a megosztás alapja, mert sem bér, sem tárgyi eszköz nincs a telephelyen, és a cég az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározott adóalap-megosztási módszerek közül a 2.1. szerintit alkalmazza?

    Kérdés

    Egy családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozóként lett regisztrálva a gazdaság vezetőjeként. A járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti, s vállalkozói kivét elszámolásra került minden hónapban (mivel így kedvezőbb a járulékfizetése – 3 gyereke van). A családi gazdaság bevallását most készítjük. A vállalkozói kivét összegét megoszthatjuk a családtagok között mint költséget vagy azt csak az egyéni vállakozó rakhatja be költségnek? A szociális hozzájárulást csak az egyéni vállakozó veszi figyelembe költségként (az szja kitöltési útmutatója szerint).

    Kérdés

    Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?

    Kérdés

    Köszönöm a korábbi kérdésemre Surányi Imrénétől érkezett válaszukat, csak nem egészen értem, hogy a közölt adatok az ügyfelem által igénybe vehető kedvezmények (figyelembe véve a 2:1 arányú megosztást), avagy a család egészére vonatkoznak?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Adott egy négytagú család, szülők és két kiskorú gyermek. Az apa rokkantsági járadékot kap. Kérdésem: a családi kedvezmény számításánál ebben az esetben a rokkantsági járadékban részesülő apára tekintettel 3 fő eltartott után lehet-e 220 000 Ft/fő kedvezményt igénybe venni? A szülők (maga az apa is) meg is oszthatják ennek alapján a három eltartott utáni családi kedvezményt? Köszönettel: Dominek Aranka

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkavállaló későn leadott orvosi igazolása

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Kismama biztosítása

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Zárt végű lízing kamattámogatással

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media