86 találat a(z) megosztás cimkére
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Üdvözlöm! Építőipari cég vagyunk, a székhelyünkön és telephelyünkön kívül felújítási munkát végeztünk egy településen, ahová 2018-ra iparűzési adót kell fizetnünk. A 180 napot meghaladta a munkavégzés ideje, így bejelentkeztünk állandó iparűzési adóra. A kérdésem az lenne, hogy milyen arányban jár a településnek az adó, ha csak alvállalkozók végezték a felújítást, sem saját eszközt, sem saját alkalmazottat nem vett a cég igénybe? Eddig személyi jellegű megosztást alkalmaztunk, de ebben az esetben mi a helyes, a vállalkozás szintű alapot mi alapján osztom fel? Válaszát köszönöm!
Családi adókedvezmény megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezmény megosztásával kapcsolatosan szeretnék kérni egy kis segítséget. A szülők év közben, júliusban elváltak, az édesapa elköltözött, a lakcíme megváltozott. A gyermek az édesanyjával lakik egy háztartásban. Az édesanya rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. Az édesapa munkaviszonya április közepén megszünt, azóta sincs jövedelme. A bírósági ítélet alapján a gyermek felügyeleti joga közös, a családi pótlék megosztását nem kérték. Az édesapa érvényesítheti-e megosztással a családi adókedvezményt a januártól áprilisig terjedő 4 hónapra? Valamint, amennyiben a későbbiekben lesz jövedelme és kéri a családi pótlék megosztását? Köszönöm válaszát.
Exporthoz kapcsolódó szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az áfatörvény 102. §-a 2019. 01. 01. hatállyal kiegészül a (3) bekezdéssel. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésünk van. Szállítmányozó (A), egy másik szállítmányozó (B) részére végez export termékhez kapcsolódó szolgáltatást, azaz megszervezi az export termék tengerentúlra, EU-n kívülre történő szállítását. A 102. § (3) bekezdés szerint a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon szervezet részére nyújtsák, amely a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. Ebben az esetben azonban szállítmányozó (A) állít ki számlát a szolgáltatásáról szállítmányozó (B) részére, szállítmányozó (A) a szolgáltatást nem közvetlenül az exportot megvalósító szervezet részére nyújtja). Ez akkor azt jelenti, hogy meg kell bontani a fuvardíjat: 1. a magyar határáig felmerült költségekről 27 százalékos áfával, a Magyaroszágon kívüli fuvardíjat áfamentesen kell számlázni, vagy 2.) az EU határáig felmerült költségekről 27 százalékos áfával, az EU-n kívüli fuvardíjat áfamentesen kell számlázni. Kérjük szíves válaszát: amennyiben helyes az álláspontunk a fuvardíj megosztásáról, az 1. vagy 2. számlázás a helyes? Köszönjük
Egyéni vállalkozói költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni nem áfaalany egyéni vállalkozó költség megbontásával kapcsolatban: eddig a 24 órás riasztó távfelügyeletről egy számlát kapott mint magánszemély, ezt megosztottuk a pénztárkönyvben, egy részét negyedévente 6000 forint, ami a költség 35 százaléka, a számlából elszámoltunk a vállalkozás költségének ez a tevékenységéhez használt alapterület 35 százaléka , rendelkezik hozzá hivatalos műszaki adatokkal. A riasztós szólt, hogy 2019-tól másképp számlázna, jól gondolom-e, hogy adhatna ki kettő számlát a távfelügyeletet ellátó cég, egyet a magánszemélynek és egyet az egyéni vállalkozónak. A cég megbontaná a teljes költséget. Mit javasol hogy a helyes elszámolás megvalósuljon? Köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adójának megosztás
Kérdés
Azt szeretném kérdezni, hogy, ha a katás egyéni vállalkozó iparűzési adónál is a katás bevallást választja, de több településen van telephelye, akkor meg lehet-e osztani az iparűzési adó alapját, vagy, ha ezt választotta, akkor minden településen meg kell fizetni a 2,5 millió forint után az adott önkormányzatnál érvényes adómértékkel számított iparűzési adót?
Őstermelőből családi gazdaság tagja
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy ügyfelünk, aki jelenleg őstermelő. A továbbiakban családi gazdaságban gondolkodnak a család többi tagjával együtt. Amennyiben októberben alapítanának egy családi gazdaságot, melyben a lánya lenne a gazdálkodó, a jelenleg őstermelő "apuka" pedig csak a gazdaság tagja lenne, akkor az eddig őstermelőként megszerzett bevételt, jövedelmet milyen formában kellene leadóznia? Beleviheti az új családi gazdaságba, vagy ezt még külön őstermelőként kell bevallania? Konkrét példán levezetve: Jelenleg őstermelésből származó bevétele 10 000 000 forint. Októberben alapítanak egy 4 tagú családi gazdaságot, melyben ő csak egy közreműködő családtag és melynek várható bevétele októbertől decemberig 6 000 000 forint. Akkor az év végi bevallásokban 16 000 000 forintot oszthatok 4 felé, vagy csak a közösen megszerzett 6 000 000 forintot? Köszönöm válaszukat!
Rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.
Két magánszemély – egy weboldal üzemeltetése.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem weboldal üzemeltetésével kapcsolatos. Adott egy weboldal, amely kb. 25 millió forint árbevételt termel különböző tananyagok értékesítésével. Két magánszemély üzemelteti, egy kft.-n keresztül. A kérdés az lenne, hogy a két magánszemély egyenként katás vállalkozóként tudná-e üzemeltetni a weboldalt? Nyilván adóoptimalizálás a cél. A két katás vállalkozó számlázhatja-e megosztva a szolgáltatások értékesítését? A számlázás automatikus, fizetés után megy a számla. Lehet-e megállapodás alapján úgy számlázni, hogy egyik számlát A vállalkozó, a másik számlát B vállalkozó állítja ki? Így mindketten 50-50 százaléknyi bevételre tennének szert? Köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nonprofit közhasznú kft. Nincs vállalkozási tevékenységünk, csak különböző állami támogatásból finanszírozzuk kiadásainkat. Így a bevallásban az adó alapunk nulla forint. Miután több telephelyünk is van, az iparűzési adót meg kell osztani. A kérdésem az lenne, hogy nulla adóalapnál is fel kell-e tüntetni a megosztás módszerét és a számokat? Segítségüket előre is köszönöm: BGY
Előlegszámla áfamegosztása
Kérdés
Szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi ház építésére garázzsal együtt. A szerződésben 0-12 ütemre bontottuk az elvégzendő munkákat a kiszámlázandó bruttó összegek feltüntetésével. A 0. ütem egy előleg számlázását tartalmazza azért, hogy a munkálatokat el tudjuk kezdeni. Mivel a kivitelezés szerződés szerinti végösszege kb. 96 százalékban magát a családi házat, 4 százalékban pedig a garázs és a külső térburkolatok elkészítését tartalmazza, de az egyes ütemek nem nevesítik azt, hogy épp mikor készül a garázs, ezért az előlegszámlát százalékos arányban megosztanánk áfa szempontjából. Tehát az előlegszámla 96 százaléka 5 százalékos, 4 százaléka 27 százalékos áfát tartalmazna. Helyesen járunk-e el?
Iparűzési adó megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy növénytermesztő őstermelőnek közigazgatásilag külön településen van a lakóhelye és a földjei. A lakóhely iparűzésiadó-köteles település, ahol a földek vannak, ott viszont nincsen iparűzési adó. Az őstermelőnek nincsen személyi jellegű ráfordítása és tárgyi eszköze. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alapot meg kell-e osztani a lakóhely és földterület szerinti település között, amennyiben az utóbbi helyen nincsen ipakötelezettség? Mi lesz a megosztás alapja, amennyiben sem személyi jellegű ráfordítás, sem eszköz érték nincsen?
Ipa-megosztás komplex módszer szerint
Kérdés
Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Iparűzési adó bevallása több fióktelepnél
Cikk
Üres a fióktelep, hogyan kell bevallani az iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Családi gazdaság bevételének megosztása, járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozó családi gazdaságnak 3 tagja van. A családi gazdaság 2017. évi bevétele 10 832 e Ft volt, ebből 2 317 e Ft a bevételként elszámolt támogatás. A gazdaság tagjai külön-külön rendelkeznek adószámmal, azonban csak a családi gazdaság vezetője általános szabályok szerinti áfaalany, míg a másik két tag az áfa alanyi adómentes. A személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást alkalmaznak. A kérdésem az, hogy ebben az esetben három részre lehet osztani a családi gazdaság bevételeit és költségeit, vagy az áfaalany vezetőnek kell bevallani a teljes bevételt és költséget? Az én értelmezésem szerint, mivel a családi gazdaság nem minden tagja választott azonos adózási módot a személyi jövedelemadóban és az áfában, ezért az áfaalany vezető nevén kell bevallani a teljes bevételt. Helyes ez így? További kérdésem, hogy a családi gazdaság egyik tagjának (nem az áfaalany vezető) megszűnt a munkaviszonya, nem rendelkezik biztosítással. T1041. sz. adatlapon bejelentésre került mint biztosított mezőgazdasági őstermelő. Nem egyértelmű számomra, hogy mi lesz a járulékalapja, amit a 1858. sz. bevalláson be kell vallania. Nulla forint, mivel az ő nevére nem került őstermelői bevétel elszámolásra vagy függetlenül attól, hogy a családi gazdaság bevétele nem került megosztásra az szja-bevallásban, a járulékalapja a bevétel rá eső egy harmad része, 3 610 e Ft lesz? Köszönettel: Szécsi László
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
