Tisztelt Szerkesztőség! A családi gazdaságba, ha bekerülnek a 2019.02.13-án született iker unokák, és december 31-én szerepelnek a létszámban, akkor az ő esetükben hogyan történik a megosztás? Jól gondolom-e, hogy 2019.02.13-2019.12.31-e időszakra terjedően lehet őket figyelembe venni? Köszönettel: Pné
Egy édesanya idén februárban elvált a férjétől, akivel három közös gyermekük van. A válás óta felváltva nevelik a gyermekeiket, a családi pótlékot viszont teljes mértékben az édesanya kapja. A gyermekek állandó lakcíme a volt férjével azonos. A családi adókedvezményt az édesanya veheti csak igénybe, teljes összegben, vagy a volt férje is élhet vele, megosztással? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 1853 bevallás A-lap 26. sorában milyen összeget kell szerepeltetni, ha a házasok élnek a közös megosztás jogával; a bruttó bérük összegét kell megosztani?
Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodott 2018-ban egy házaspár. Májusban bevették az unokájukat. A férj augusztusban elhunyt. Az új igazolványt csak a feleség váltotta ki, az unoka már nem volt benne, majd szeptemberben bevette a fiát, azóta ketten vannak bejegyezve a közös őstermelői igazolványba, Hogyan kell megosztani a bevételt az alábbi esetben: július 31-éig a bevétel 3 millió forint, augusztusban nem volt bevétel, szeptemberben 2 millió forint.Időszakokra kell bontani a bevételt és csak annak kell számolni, aki akkor éppen az őstermelőiben szerepelt? A költségekre is ez vonatkozik? Köszönettel Nagyné
Magyar vasúti áruszállítást végző cég az osztrák illetékes minisztériumtól az Ausztriában teljesített szállítási teljesítményeire tekintettel állami támogatásban részesül, amelyet a bankszámlájára utalnak. Az osztrák fuvarok szervezésében részvevő svájci cég igényt tart az állami támogatás egy részére, amelyről megállapodás született a két fél között. Kérdezem, hogy a megállapodásban szereplő, a svájci cég számlájára átutalt összeget (az állami támogatás meghatározott százalékát) milyen jogcímen számolhatja el a magyar cég? Ennek milyen adójogi és illetékkövetkezménye lehet?
Üdvözlöm! Építőipari cég vagyunk, a székhelyünkön és telephelyünkön kívül felújítási munkát végeztünk egy településen, ahová 2018-ra iparűzési adót kell fizetnünk. A 180 napot meghaladta a munkavégzés ideje, így bejelentkeztünk állandó iparűzési adóra. A kérdésem az lenne, hogy milyen arányban jár a településnek az adó, ha csak alvállalkozók végezték a felújítást, sem saját eszközt, sem saját alkalmazottat nem vett a cég igénybe? Eddig személyi jellegű megosztást alkalmaztunk, de ebben az esetben mi a helyes, a vállalkozás szintű alapot mi alapján osztom fel? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezmény megosztásával kapcsolatosan szeretnék kérni egy kis segítséget. A szülők év közben, júliusban elváltak, az édesapa elköltözött, a lakcíme megváltozott. A gyermek az édesanyjával lakik egy háztartásban. Az édesanya rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. Az édesapa munkaviszonya április közepén megszünt, azóta sincs jövedelme. A bírósági ítélet alapján a gyermek felügyeleti joga közös, a családi pótlék megosztását nem kérték. Az édesapa érvényesítheti-e megosztással a családi adókedvezményt a januártól áprilisig terjedő 4 hónapra? Valamint, amennyiben a későbbiekben lesz jövedelme és kéri a családi pótlék megosztását? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Adószakértő! Az áfatörvény 102. §-a 2019. 01. 01. hatállyal kiegészül a (3) bekezdéssel. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésünk van. Szállítmányozó (A), egy másik szállítmányozó (B) részére végez export termékhez kapcsolódó szolgáltatást, azaz megszervezi az export termék tengerentúlra, EU-n kívülre történő szállítását. A 102. § (3) bekezdés szerint a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon szervezet részére nyújtsák, amely a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. Ebben az esetben azonban szállítmányozó (A) állít ki számlát a szolgáltatásáról szállítmányozó (B) részére, szállítmányozó (A) a szolgáltatást nem közvetlenül az exportot megvalósító szervezet részére nyújtja). Ez akkor azt jelenti, hogy meg kell bontani a fuvardíjat: 1. a magyar határáig felmerült költségekről 27 százalékos áfával, a Magyaroszágon kívüli fuvardíjat áfamentesen kell számlázni, vagy 2.) az EU határáig felmerült költségekről 27 százalékos áfával, az EU-n kívüli fuvardíjat áfamentesen kell számlázni. Kérjük szíves válaszát: amennyiben helyes az álláspontunk a fuvardíj megosztásáról, az 1. vagy 2. számlázás a helyes? Köszönjük
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni nem áfaalany egyéni vállalkozó költség megbontásával kapcsolatban: eddig a 24 órás riasztó távfelügyeletről egy számlát kapott mint magánszemély, ezt megosztottuk a pénztárkönyvben, egy részét negyedévente 6000 forint, ami a költség 35 százaléka, a számlából elszámoltunk a vállalkozás költségének ez a tevékenységéhez használt alapterület 35 százaléka , rendelkezik hozzá hivatalos műszaki adatokkal. A riasztós szólt, hogy 2019-tól másképp számlázna, jól gondolom-e, hogy adhatna ki kettő számlát a távfelügyeletet ellátó cég, egyet a magánszemélynek és egyet az egyéni vállalkozónak. A cég megbontaná a teljes költséget. Mit javasol hogy a helyes elszámolás megvalósuljon? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa
Azt szeretném kérdezni, hogy, ha a katás egyéni vállalkozó iparűzési adónál is a katás bevallást választja, de több településen van telephelye, akkor meg lehet-e osztani az iparűzési adó alapját, vagy, ha ezt választotta, akkor minden településen meg kell fizetni a 2,5 millió forint után az adott önkormányzatnál érvényes adómértékkel számított iparűzési adót?
Tisztelt Szakértők! Adott egy ügyfelünk, aki jelenleg őstermelő. A továbbiakban családi gazdaságban gondolkodnak a család többi tagjával együtt. Amennyiben októberben alapítanának egy családi gazdaságot, melyben a lánya lenne a gazdálkodó, a jelenleg őstermelő "apuka" pedig csak a gazdaság tagja lenne, akkor az eddig őstermelőként megszerzett bevételt, jövedelmet milyen formában kellene leadóznia? Beleviheti az új családi gazdaságba, vagy ezt még külön őstermelőként kell bevallania? Konkrét példán levezetve: Jelenleg őstermelésből származó bevétele 10 000 000 forint. Októberben alapítanak egy 4 tagú családi gazdaságot, melyben ő csak egy közreműködő családtag és melynek várható bevétele októbertől decemberig 6 000 000 forint. Akkor az év végi bevallásokban 16 000 000 forintot oszthatok 4 felé, vagy csak a közösen megszerzett 6 000 000 forintot? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem weboldal üzemeltetésével kapcsolatos. Adott egy weboldal, amely kb. 25 millió forint árbevételt termel különböző tananyagok értékesítésével. Két magánszemély üzemelteti, egy kft.-n keresztül. A kérdés az lenne, hogy a két magánszemély egyenként katás vállalkozóként tudná-e üzemeltetni a weboldalt? Nyilván adóoptimalizálás a cél. A két katás vállalkozó számlázhatja-e megosztva a szolgáltatások értékesítését? A számlázás automatikus, fizetés után megy a számla. Lehet-e megállapodás alapján úgy számlázni, hogy egyik számlát A vállalkozó, a másik számlát B vállalkozó állítja ki? Így mindketten 50-50 százaléknyi bevételre tennének szert? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk nonprofit közhasznú kft. Nincs vállalkozási tevékenységünk, csak különböző állami támogatásból finanszírozzuk kiadásainkat. Így a bevallásban az adó alapunk nulla forint. Miután több telephelyünk is van, az iparűzési adót meg kell osztani. A kérdésem az lenne, hogy nulla adóalapnál is fel kell-e tüntetni a megosztás módszerét és a számokat? Segítségüket előre is köszönöm: BGY
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték