hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi kedvezmény élettárssal megosztva visszamenőlegesen?

  • adozona.hu

Élettársak visszamenőlegesen szeretnének családi adókedvezményt érvényesíteni, megoszthatják-e egymás között, ha közös háztartásban élnek ugyan, de külön lakcímen vannak bejelentve? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Élettársakról, akik jelenleg is külön lakcímen vannak bejelentve, de természetben egy lakásban élnek 2015-ben terhességre való tekintettel jogosultak voltak az első gyermek után családi adókedvezmény igénybevételére. Az anyának nem volt annyi jövedelme, hogy igénybe vegye a teljes adókedvezményt. Megoszthatja-e azt az élettársával? Ugyanez a kérdésem a 2016-os adóévre, amikor az édesanya első gyermekére és a második magzatára tekintettel jogosult a családi adókedvezményre, megoszthatja-e azt az édesapával, aki az élettársa is egyben? A gyerekek közösek. A magzatra tekintettel, ha csak az édesanya tudja igénybe venni a kedvezményt, lehet-e úgy beállítani, hogy megosztással, az édesanyánál kettő kedvezményezettel számolok, és az élettársnál egy gyermekkel (megszületett gyermek)? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A családi kedvezmény – az elévülési időn belül – az adott évek adóbevallásainak önellenőrzésével utólag is igénybe vehető. Azonban a tapasztalatok szerint – különösen élettársak esetében – ilyekor számítani lehet arra, hogy az adóhatóság behívja a feleket jogosultságuk igazolására. Ekkor – többek között – kérheti a közös háztartásban élés bizonyítását is, tudomásom szerint a lakcímkártyával, amely akkor alkalmas az igazolásra, ha szerepel rajta legalább tartózkodási helyként a közös háztartás címe. Amennyiben az élettársak lakóhelyként bejelentett lakcíme különböző, és a közös háztartás címe tartózkodási helyként nincs feltüntetve az érintett fél lakcímkártyáján, kérdéses, hogy az adóhatóság (különösen utólag) elfogadja-e az együttélés más módon (például tanúkkal) történő bizonyítását a kedvezmény jogosultsági hónapjai tekintetében. Ráadásul, ha valaki életvitelszerűen nem a lakóhelyén él, törvény írja elő, hogy kötelező a tartózkodási helyét bejelentenie.

Egyebekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint

– magzat után a gyermek világra jöttéig csak a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult a családi kedvezményre, az élettárs apa akkor sem, ha egy évnél régebbi, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER) bejegyzett, vagy közokirattal igazolt élettársi kapcsolatról van szó [szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pont].

– igazolt élettársi kapcsolat hiányában is az élettársak a közös (megszületett) gyermekek tekintetében a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, míg a magzat után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban oszthatják meg (feltéve, hogy a gyermeket egyedül nevelőnek járó magasabb összegű családi pótlékot egyikük sem veszi igénybe), és esetükben a magzat csak az anyánál számítható be az eltartottak számába [szja tv. 29/B. § (1b) bekezdés].

Mindez jelen esetben – a közös háztartásban élés igazolható tényállását feltételezve – konkrétan a következőket jelenti:

– A várandósság hónapjaira 2015-ben az anyát megillető családi kedvezmény havi 62 500 forint, amely utólag az élettárs apával a 2015. évi adóbevallások önellenőrzésével megosztható.

– 2016-ban

o   az újabb várandósság kezdetéig (a magzat fogantatása 91. napjának hónapjáig X hónapra) az első gyermek után havi 66 670 forint összegben jogosultak a családi kedvezményre,

o   a várandósság időszakában (Y hónapra) az első gyermek után az apa jogán csak havi 66 670 forint, míg az anya jogán havi kétszer 83 330 forint a családi kedvezmény,

amelynek utólag az élettárs apával a 2016. évi adóbevallások önellenőrzésével megosztható összege – az anya jogán járó összeget figyelembe véve – :

X hónap x 66 670 Ft + Y hónap x 2x83 330 Ft.

Megjegyzem, a közös háztartásban élő élettársak a meglévő közös gyermekek után járó családi kedvezményt már év közben is közösen érvényesíthetik, ezért is érdemes a közös háztartás címét tartózkodási helyként ráíratni a lakcímkártyára (ettől még a lakóhely címe lehet különböző).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ázsiós tőkeemelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Menedzserszűrés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kkv-kedvezmény és kivabelépés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink