Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízinggel vettünk egy személyautót. Kérdésem lenne, hogy csak útnyílvántartás elszámolásának keretében megosztással lehet az áfát visszaigényelni? Valahol hallottam, hogy megengedi a törvény a 70-30 százalékos megosztást is. Azaz, hogy 70 százalékra igénylem vissza, 30 százalékra nem. Igaz ez? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy 3 éve működő kft. (törzstőke 3 000 000 Ft, 300 milliós forgalom) 100%-os tulajdonrészét hogyan tudnánk 50-50%-os tulajdonná bontani. Elég-e, hogyha a jegyzett tőke felét kifizetik? Vagy milyen lehetőségek vannak a megosztásra? Ennek milyen vonzatai vannak? Hogyan lehet ezt kivitelezni? Ha megtörtént az osztozás, könyvelés szempontjából milyen teendőink vannak? Kell-e évközi mérleget készíteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat, az alábbi, családi gazdaságot érintő adózási kérdéshez! Családi gazdaság 3 fővel végezte tevékenységét 2016/01/01-től. A gazdaságba további 4 tag lép be 2016.06.01-én. Hogyan kell megállapítani az egyes tagok őstermelésből származó bevételét, költségeit az adózás kiszámításához. Az alábbiakban levezetett arányosítási módszerek közül melyik a helyes? (Csak bevételi adat szerepel a példában) 1. Időszakonkénti elkülönítés - A gazdaság bevétele 2016/05/31-ig: 14 000 ezer ft - az 1-3. tagra 2016/01/01-05/31-ig vonatkozó adatok /fő: bevétel: 14 000 ezer ft/3fő= 4667 ezer ft - A gazdaság bevétele 2016/06/01-12/31-ig: 1000 ezer ft - A gazdaság 7 tagjára 2016/06/01-12/31-ig vonatkozó adatok/fő: bevétel: 1000 ezer ft/7fő= 143 ezer ft o A gazdaság első 3 tagjára vonatkozó éves adatok: bevétel: 4667 ezer ft+143 ezer ft= 4810 ezer ft/fő o A gazdaság 4-7. tagjaira vonatkozó éves adatok: bevétel: 143 ezer ft A tagok által összesen bevallott bevétel: 4810 ezer ft*3 + 143 ezer ft*4=15 000 ezer ft. 2. Naptári napok súlyozott átlagával történő arányosítás: A gazdaság 1-3. taggal az év 365 napjából 151 napig, 1-7. taggal 214 napig működött. Az előző pontban bemutatott adatok alapján: Éves árbevétel: 14 000 ezer ft+1000 ezer ft=15 000 ezer ft 1-3.tagokra jutó bevétel/fő: o 15 000 ezer ft/365*151nap/3= 2068 ezer ft o 15 000 ezer ft/365*214/7= 1256 ezer ft o összesen : 1256 ezer ft+ 2068 ezer ft= 3324 ezer ft/fő 4-7. tagokra jutó bevétel / fő: o 15 000 ezer/365*214/7= 1256 ezer ft
Taxis egyéni vállalkozó székhelye egy balatoni kisváros, telephelye van Budapesten is. A taxis személyszállításon kívül más tevékenységet nem folytat, alkalmazott, illetve személyi jellegű ráfordítás nincs. Eszközként csak a taxióra van a vállalkozás nyilvántartásában, már régen 0 értékkel, a gépkocsi nem kizárólagos vállalkozási célú, bérleti és lízingdíjat díjat nem fizet. Árbevétele 6 millió forint alatti. Hogyan kell megosztani az iparűzésiadó-alapot a két település között?
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló év közben (2015.) rosszul nyilatkozott, élettársi kapcsolatban élt születendő gyermekének édesanyjával és év közben a gyermek megszületése előtt várandósságra hivatkozva családi adókedvezményt vett igénybe egy gyermek után. Ez nem járt volna neki, és csak a 2015. évre vonatkozó adóbevallásában igényelhette volna adókedvezmény-megosztással. 2016. januárjában derült ki, hogy nem házasok, csak élettársi kapcsolatban élnek, 2016. januárban megszületett a gyermek. Lehet-e valamilyen módon javítani ezt a tévedést? Köszönöm segítségét.
Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Hogyan történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Kérdésem, hogy történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is. Köszönettel Ildikó
Helyi adóval, ezen belül is az épitményadóval kapcsolatosan kérdezem: Telepünk két község határában működik. Az idei évre mindkét önkormányzat bevezette az épitményadót (értékalapú, korrigált forgalmi érték alapján). Az A. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén vannak azok az épitmények, melyek rendelkeznek forgalmi értékkel. A B. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén gyakorlatilag nincsen semmiféle épitmény, csak üres a terület . Az egész telep, tehát A és B önkormányzat területét befoglalva be van kerítve. Az A önkormányzat több helyrajziszám szerinti területe mintegy 70 százalék, és már mint jeleztem, itt vannak az épületek, épitmények, a B önkormányzat az összterülethez képest 30 százalék területet birtokol, és itt nincsen épület, épitmény. Kérdésem, hogy helyesen gondolom-e, hogy az A önkormányzatnak vallom be az épitményadót a korrigált forgalmi érték alapján, hiszen az ő területükön vannak a forgalmi értékkel biró épületek, míg a B önkormányzatnak nem tudok mit bevallani, hiszen neki csak az üres területe van, és nem telekadót, hanem épitményadót vezetett be. Esetleg a két önkormányzat megegyezhet a megosztásban?
Tisztelt Szakértő! Anya első házasságából 1 gyermek, élettársi kapcsolatból 2 gyermek = 3 vér szerint gyermek. Élettárs 2 közös gyermek. A családnak 3 kedvezményezett eltartott gyermeke van. Szerintem igénybe vehetik havonta a 618 750 forint kedvezményt, éves szinten 7 425 ezer forintot. A kérdésem, mi alapján dönthetem el, hogy az 53-as bevallás A lapjának 26-os sor b. oszlopába mennyi az a kedvezmény maximuma, melyet jogszerűen beállíthatok? Helyesen járok-e el, ha az apa esetében a 26. sorba a 2 528 701 forint összevont jövedelmet írom, így visszakapja a levont előleget, az anya esetébe pedig a 2 506 345 forintot, nála nem lenne sem fizetendő, sem visszajáró. Apa 15M30 : 1-es sor 2 528 701.- Ft Megállapított eg.bizt.és ny. összege 429 880.- „ Évközben érv. családi jár kedv. 36 849.- „ Levont eg.bizt. és ny.jár 393 031.- „ Levont Szja előleg 42 108.- „ Anya: 1-es sor 2 506 345.- Ft Megállapított eg.bizt.és ny. összege 424 007,- „ Évközben érv. családi jár kedv. 378 201.- „ Levont eg.bizt. és ny.jár 45 806.- „ Levont Szja előleg 0 Megtisztelő válaszát előzetesen is szeretném megköszönni.
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervezéssel foglalkozó cég december 31-én szilveszteri rendezvényre all inclusive szolgáltatást nyújt a belépőjegy fejében. A jegyeket 28-ától értékesítette. A rendezvény 31-én 23 órától január 01-jén 06 óráig tartott. Szeretném kérdezni, hogy a bevételt hogyan kell figyelembe venni áfafizetés szempontjából, lehet-e arányosítani 2015-2016. évre, illetve megosztani, vagy az összes bevételt a 2015. évre vesszük figyelembe?
Kedves Szakértő! Katás vállalkozóként tételes iparűzési adó alá vagyok bejelentkezve a székhelyem és telephely szerinti önkormányzatnál. Kérdésem, hogy mindkét önkormányzatnak a 2,5-2,5 millió forint után kell-e megfizetnem az adót, vagy választhatok, hogy az egyik helyen a 2,5 millió után, a másik helyen pedig a 80 százalékos egyszerűsített adóalap után fizetem meg? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Cím! Közös őstermelői tevékenységet folytat 3 fő őstermelő az adott év május 31-éig. Június 01-től újabb taggal növekszik a létszám így összesen 4 fő lesz.Kérdésem, hogy az adót hogyan kell helyesen megállapítani a közös őstermelő igazolvánnyal rendelkezők esetében? Családi gazdaság esetében az év utolsó napján meglévő létszám arányában van a megosztás. Ezt a szabályt kell, illetve lehet-e alkalmazni a közös őstermelők esetében? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv. Plaveczné
Az iparűzési adó alapjának települések közötti megosztása gyakran problémát okoz a vállalkozásoknak. Összefoglaltuk az eszközérték-arányos megosztás szabályait.
A cég telephelyén, illetve székhelyén tevékenységet nem végez, hanem az ország különböző területein végeznek munkát alvállalkozóként, a 30 napot sehol nem haladják meg. Ilyen esetben hogyan történik az iparűzési adó megosztása, mi a legegyszerűbb módja?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték