A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 76 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt tavaly a negyedik negyedévben, a lista első helyén egy budapesti lakcímű magánszemély, Reither Zoltán állt 2017. december végén 2,002 milliárd forint tartozással, amiből 668 millió forint adóhiány, 1,334 milliárd forint pedig bírság volt.
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja vagy nem köteles levonni.
Egy magánszemély bérbeadná a személygépkocsiját egy bérbeadással foglalkozó cégnek. A kérdéseim ezzel kapcsolatban a következők: 1. Kell-e a magánszemélynek adószámot kérnie erre a tevékenységére (adószámos magánszemély) vagy simán megteheti ezt egy bérleti szerződéssel is? 2. Hogyan alakul az adóvonzata a magánszemély számára (szja, eho, cégautóadó)? 3. Ha alapítana egy katás egyéni vállalkozást, akkor ennek keretén belül bérbeadhatná a saját gépkocsiját a havi 50 ezer Ft megfizetése mellett? Előre is köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. nagyobb összegű kölcsönt ad magánszemélynek. A szerződésben kikötik, hogy egy éven belül a kölcsön visszafizetésre kerül. Közben kiderül, hogy a magánszemélynek nincs fedezete a kölcsön visszafizetésére, ezért nem tudja visszafizetni. Van-e mód e kölcsön elengedésére, ha igen, milyen adózási, illetve illetékfizetési kötelezettségek terhelik úgy a céget, mint a magánszemélyt? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel
Ügyfelem fodrászüzletet vásárolt, amiben vállalkozóként fodrászt, kozmetikus és manikűr-pedikűröst nulla forint bérleti díjért, csak a ténylegesen elhasznált energia (rezsi) díjat fizettetné meg a vállalkozókkal a vendégkör megnyerése érdekében. Bérleti díjként nem számlázhatja ki csak rezsidíjként. Kérdésem az lenne, hogy egyáltalán a bt. kiszámlázhatja-e, mert az üzletet magánszemély vásárolta, csak székhelyként szerepel. Vagy magánszeméyként vallaná be, de akkor milyen címen?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem ajtó- és ablakbeépítéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújtott egy svájci letelepedési engedéllyel rendelkező magyar állampolgárnak. Az ablak beszerelése magyarországi lakcímén történt. A szolgáltatásról szóló számlát áfával növelt összegben állítottuk ki számára, azon megfontolásból, mivel a szolgáltatás teljesítési helye Magyarország. A számlát megkifogásolták a következőkre hivatkozva: "Csak infóként, a jelzett információk helyesek az Európai Unió területén, Svájc, mint NEM Európai Uniós ország nyújt egyedül lehetőséget az áfamentes szolgáltatás igénybevételére. 11. éve, már svájci letelepedési engedéllyel rendelkező rezidens, magyar állampolgár áfamentes Magyarország területén a magyarországi szolgáltatások tekintetében, emiatt a kiállított számla hibás". Kérdésünk: a számlát helyesen állítottuk ki áfával növelt összegben?
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy egy nem adóalany magánszemély saját ingatlanja értékesítésénél, amikor az szja-alapból a felújítási költségei levonásra kerülnek, akkor az építőanyagok és a szolgáltatások áfáját levonhatja-e, ha igen, akkor milyen mértékben? Válaszukat előre is köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Magánszemély adószámmal nem rendelkezik. Termőföldet ad bérbe egy társaságnak. Mekkora lehet a bérbeadásból származó bevétele? Kell-e adószámot kiváltania? Köszönettel: Nagyné
A jövedelem 82 százalékáról 84 százalékára nő 2018. januártól a szociális hozzájárulási adó alapja, ha a szocho fizetésére a magánszemély kötelezett – derül ki a NAV közleményéből.
Tisztelt Szakértő Asszony/Úr! Sajnálatos módon egy angliai temetkezés költségeit fizettem, utaltam innen Magyarországról, mint magánszemély. Kérdésem a következő lenne, hogy van-e rá valamilyen mód, hogy az áfatartalmát visszakaphassam? Milyen számlát kérjek, kinek a nevére? Mi az eljárás ilyen esetben? Előre is nagyon megköszönöm válaszát! Üdvözlettel ML
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás felújít egy épületet. A magánszemély szomszéd szerződésben szolgalmi jogot alapít az alábbiak szerint: x Ft összeget fizet, melynek fejében a vállalkozás vállalja, hogy a szomszéd oldalán levő falra nem telepít semmilyen zajos szerkezetet (szellőzőt, klímát stb). A szomszéd magánszemély az összeget átutalja a vállalkozás számlájára. Az így megszerzett bevétel áfakötelesnek minősül-e, kell-e kiállítani róla számlát a magánszemély részére, illetve milyen módon kell könyvelni ezt a bevételt? Válaszukat nagyon köszönöm.
Szeretnék érdeklődni, hogy jövőre már biztosan tudható-e, hogy megszűnik az eho-fizetési kötelezettség a bérbeadás után és összeghatártól függetlenül csak 15 százalék szja fizetési kötelezettség lesz? Köszönöm a választ előre is.
Mikor és milyen feltételekkel igényelheti vissza az áfát a házat építő magánszemély? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt szakértő! Kérdésem első részének a lényege arra irányult volna, hogy a kamat teljes egészében elszámolható-e a családi gazdálkodónak költségként, annak ellenére, hogy a vásárolt földterület csak 50 százalékát használja a gazdaság, mivel a másik 50 százalék bérbe van adva és magánszemélyként bevétel? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az alábbi, gyakorlatban előforduló kérdésekre szeretnék megnyugtató válaszokat kapni Önöktől! 1. Ha egy magánszemély a több mint 5 éve megszerzett építési telekre egy többlakásos társasházat épít, akkor a felépítményre kell illetéket fizetnie? 2. Ha az 1. pontban lévő ingatlant (többlakásos társasház) nem a telektulajdonos magánszemély, hanem egy cég építi fel, és a felépítmény a cég nevére kerül nyilvántartásba véve (a telek tulajdonosa a magánszemély marad), akkor a cégnek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? 3. Egy magánszemély a tulajdonát képező társasház lakásait –magánszemélyként, adóazonosító jellel – bérbe adja. Elszámolhatja-e költségként a társasház teljes bekerülési értékét értékcsökkenési leírásként? 4. A 3. pontban szereplő magánszemély a társasházra felvett hitel(ek) után fizetendő kamatok összegeit elszámolhatja-e költségként, az ingatlan bérbeadásból származó bevételeivel szemben? Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték