993 találat a(z) magánszemély cimkére

Kérdés

Egy 3 milliárdos forgalmú és mérlegfőösszegű kft. bankszámlájára elnyert pályázatok előlegeként utalnak összegeket (több száz millió forint). A tárgyi eszköz beruházások egy éven belül nem valósulnak meg, ezért az ügyvezető úgy gondolta, hogy befekteti a pénzt, 600 millió forintot értékpapírba fektetett. Ezt a könyvekben is megjelentették az 1-es számlaosztályon belül. Időközben az összeg egy részét a bank visszautalta az ügyvezetőnek, aki átutalta a cég számlájára az összeget. Ekkor derült ki, hogy ez a befektetési forma kizárólag lakossági, magánszemély részére járható út. Minden bizonylat, szerződést az ügyvezető nevére szól. Ha most azonnal felbontaná a szerződést, jelentős veszteséget realizálna. Kérdés: van-e valami jogszabály-ellenes tevékenység akkor, ha az összege 12. 31-éig kamattal növelve visszafizeti az ügyvezető, és kölcsönszerződést kötnek erre az ügyletre? Mi a teendő, ha év végéig nem tudja az ügyvezető ezt a pénzt maradéktalanul visszafizetni? Milyen legális jogcímen kellene könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Nem jogszabály-ellenes-e, ha visszamenőleg kölcsönszerződést köt a kft. és ügyvezető? Az ügyvezető jóhiszeműen, de nem kellő körültekintéssel járt el. Osztalékként nem tudja az összeget kivenni, mert akkor elesik a pályázatoktól és hitelektől. Mit tegyen? Válaszukban a kapcsolódó adókötelezettségekre is szíveskedjenek kitérni. Tájékoztatásukat előre is köszönöm

Kérdés

Közös őstermelő férj és feleség közös tulajdonában lévő üzlethelyiséget a feleség – magánszemélyként – szeretné bérbe adni.Tulajdonostársként így egyeztek meg. A bérbeadásra nem választ áfaalanyiságot, adóazonosító jellel adná bérbe az üzletet. A bérleti szerződés ezt tartalmazná. Az önálló tevékenységre 10 százalékos költséghányadot számolna el, nem tételes költségelszámolást alkalmazna. A bérlő a rezsiköltségeket megfizeti, a közüzemi számlákat a bérlő fogja megkapni. A közös őstermelői tevékenységre tételes költségelszámolást választottak, a férj áfaalany, a feleség adóazonosító számon ad be az őstermelői tevékenységéről szja-bevallást. Kérdésem, hogy a bérbeadásra a fentiek alapján alkalmazhatja-e a 10 százalékos költségelszámolást? A kifizetőnek az adóelőleg-nyilatkozatot megküldjük. Kérdés, hogy jól gondoltuk-e végig a bérbeadást? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel: Szabó Kálmánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély (regisztrált mérlegképes könyvelő) elvállalná egy kisebb cég könyvelését, havi 1-2 napos munka. A kérdés az, hogy milyen jogviszonyban teheti ezt. Munkaviszonynak nincs értelme ebben a helyzetben és a magánszemély nem egyéni vállalkozó. 1. Van lehetőség arra, hogy megbízási jogviszonyban végezze ezt a tevékenységet és a társaság megbízási díjként számfejti a díját? 2. Ha igen, akkor az EGYKE nyomtatvány főlapján mi lehet a képviselet jogcíme? Ezáltal nagykorú foglalkoztatottnak minősül? 3. Ha a fenti megbízási jogviszony működik, akkor is működhet, ha a díjazás alapján nem lesz biztosított a könyvelő és így nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon? 4. Vagy kötelező adószámot igényelni ebben az esetben? Köszönöm a segítséget! Tímea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy "adószámos magánszemély" (7-es adószámú) 2012-2017-es évi gépkocsitárolók értékesítéseiről – amelyeket eredetileg külön adózó jövedelemként vallott be – utólag kiderül, hogy azok üzletszerűek voltak (az ingatlanok "használtak", nem merül fel a sorozatjellegű értékesítés), az egyes adóévek bevallásaiban hogyan kell módosítania, milyen jövedelemnek minősül, mi lesz az adó, járulék alapja, mértéke? Ha az üzletszerűséget a NAV állapítja meg, akkor milyen többletteherrel járna a magánszemély számára? Az adóhatóság megállapíthat-e áfahiányt, illetve minősítheti-e az ily módon szerzett jövedelmet "kvázi" egyéni vállalkozásból származó jövedelemnek, vagy bármilyen jogcímen szabhat-e ki mulasztási bírságot? Adózni kell-e, és be kell-e vallani a fenti esetben az olyan gépkocsitárolók értékesítése utáni jövedelmet, amely egyébként adómentes lenne (5 illetve 15 év utáni értékesítés)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Őstermelőként saját tulajdonú erdőből lábon álló fát értékesítenék. Kérdésem a következő: a bevétel az őstermelői bevétel 8 milliójába számítandó vagy szja jövedelem, és az adóbevallásban ott kell szerepeltetni, és nem kell az őstermelői bevételhez számítani? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.

Kérdés

T. Szerkesztőség! Katás egyéni vállalkozó a magánszemély tulajdonában lévő üzlethelyiséget kft.-nek kívánja a továbbiakban bérbeadni. A kft. kifizetőhelyként számlát kér, és nettó összegben utalna. A katás adószámhoz rendelt számlatömb használható magánszemély adóazonosítójával? Milyen formában lehet a bérleti díjról szabályos bizonylatot adni? Kiváltható egy bérbeadásos adószám? Köszönettel Varga Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. 9 millió Ft kölcsönnel tartozik egy magánszemélynek, akinek nincs semmi köze a kft.-hez (nem tag, nem munkavállaló). A kft. 2017-ben 4 millió Ft veszteséggel zárt, így bekövetkezett a hirtelen tőkevesztés, mivel a saját tőke - 1 millió forint lett (a jegyzett tőke 3 millió forint). A kft. tagjának 4 millió forint összegű pótbefizetését a kölcsönt nyújtó magánszemély átvállalja úgy, hogy a 4 millió forint pótbefizetés összegével a 9 millió forint kölcsön követelése kerül csökkentésre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A pótbefizetés összegét átvállalhatja-e a kft. tagja helyett a kölcsönt nyújtó magánszemély? 2. A könyvelési tételek így az alábbiak-e? T 451 rövidlejáratú kötelezettség - K 414 lekötött tartalék pótbefizetés 3. A 4 millió forint pótbefizetés összege így nem a kft. tagjával szemben lesz nyilvántartva, hanem az átvállaló magánszeméllyel szemben és neki is kell majd ezt visszafizetni, ha nyereséges lesz a kft., vagy a taggal szemben kell kimutatni és majd a tag fogja neki visszafizetni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi cég Romániába is szeretne értékesíteni magánszemélyeknek is. Ebben az esetben külföldi utasként igényelheti vissza az áfát, de ezt nem szeretnénk igy megbonyolítani, hanem román áfával szeretne a cég értékesíteni. Ezt hogy teheti meg? Be kell jelentkezni Romániába adóalanyként? Oda kell áfabevallást küldeni? Van erre lehetőség úgy, hogy a kft. csak magyar? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánember pénzt adott kölcsön egy kft.-nek. A kapott kamat után milyen adókat kell megfizetnie, illetve a kft-nek kell levonni az adókat, vagy a magányszemély vallja be és fizeti be az adóhivatal felé? Válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

A harmadik negyedévi szja előleget 2018. október 12-éig kell a magánszemélyeknek befizetniük. Ez a határidő jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akik egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatják az önálló (például óraadói, bérbeadói, tervezői) tevékenységüket, és nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. (legyen A Kft.), amelynek fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding), létrehoz egy másik egyszemélyes kft.-t (B Kft.), amelynek fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan értékesítése. A B Kft.-ben most mint magánszemély szeretne kölcsönt nyújtani (200 000 ezer forintot), ő nem tagi kölcsönként szeretné kezelni, hanem mint magánember nyújtaná ezt a kölcsönt. Természetesen kölcsönszerződést írnának és bankon keresztül utalná be a B cégbe az összeget. Kérdéseim: 1. Lehet nem tagi kölcsönként kezelni, annak ellenére, hogy mindegyik cégben ugyanaz a tulajdonos, vagyis B-ben csak az A-n keresztül? 2. Milyen kamatot kellene írni a kölcsönszerződésben? Elég a jegybanki alapkamatot? 3. Kell ügyvéd által készített kölcsönszerződés? Válaszát előre is megköszönve üdvözlettel: Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Feleségemnek van 10 db földingatlana, melyek besorolása: kivett zártkerti művelés alól kivett terület. Az ingatlanok több mint 5 éve a tulajdonában vannak. A települési önkormányzat döntött az ingatlanok belterületbe vonásáról. A belterületbe vonás feltétele, hogy a helyi rendeletben megállapított településfejlesztési hozzájárulást meg kell fizetni. Első lépésként a 10 db ingatlan egy ingatlanná lesz összevonva, egy db új helyrajzi számot kap. Az új ingatlan kialakulásakor a tulajdoni lapon szerepelni fog, hogy milyen helyrajzi számok összevonásával keletkezett az új ingatlan, a folytonosság követhető lesz. A terület egy részét nejem térítésmentesen átadja az önkormányzatnak útszélesítéshez, közpark kialakításához. A megmaradó területet belterületbe fogják csatolni, besorolása ezután beépítetlen terület lesz, később lakótelkeket lehet belőle kialakítani. Lényegében a jelenlegi 10 ingatlan helyett 1 kisebb területű, belterületi ingatlan jön létre. Kérdésem, hogy ha ezt az új helyrajzi számot kapott, belterületbe csatolt ingatlant nejem a belterületbe vonást követően másnap eladja, akkor keletkezik-e szjabevallási, -fizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély továbbszámláz bérleti díjat. Neki jövedelme nem származik belőle. Egyéni vállalkozótól bérli és több egyéni vállalkozónak számlázza tovább. Feltétlenül kell neki adószámot kérnie bérbeadáshoz? Illetve mi a helyzet az adóelőleg-levonással számviteli bizonylat esetén, vagy ha kell az adószám, akkor számla esetén? Köszönöm segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy amennyiben egy magánszemély a saját magán bankszámlájáról utal részünkre előleget, és kéri az előlegszámla kiállítását egy cég (kft., bt.) nevére, kiállíthatjuk-e cégnévre az előlegszámlát? Mi a helyzet, ha magán bankkártyával fizet, de cégnévre kér számlát, kiállíthatjuk? Előre is köszönöm a választ!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adókedvezmények végkielégítésnél

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Tartós táppénzen lévő dolgozó

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink