Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély megszüntetné adószámát, mert már nem végzi tevékenységét, a 19T101 bevallásból kivették a B lapot, amin eddig meg lehettett szüntetni. Melyik bevallásban van lehetőség meg szüntetni az adószámot? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Hogyan adózik az alábbi eset? Magánszemély a Twitchen streamel, játékát stb. közvetíti. Ezért a Twitch a nézettség után fizet neki. Emellett a nézők donatelhetnek (adományozhatnak) neki, melyet pénzben meg is kap. Milyen jövedelemnek minősül a fenti eset? Ugyanez a magánszemély kifizetést kaphat egy magyar cégtől, aki a magánszemély logójával ellátott termékeket értékesítik. Az eladott termékek után kaphat kifizetést. Kérdésem, hogy mindkêt esetben kell-e vállalkozói igazolvány, magánszemély adószám, vagy magánszemélyként adózhat? Mindkét eset milyen adót visel, kell-e közösségi adószám? Az általam ismert NAV tájékoztató nem ezt az esetet taglalja teljesen. Köszönöm
Terembérléssel összefüggő számlázási és bevallási témákról érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő, Ügyfél kapott vissza nem térítendő tanyagazdasági támogatást (3 millió forintot, TP-2-2017). A támogatási szerződés szerint de minimis támogatás, melyet fejlesztésre kapott. Hazai forrásból érkezik ez az összeg. A támogatási szerződés tartalmazza az ügyfél adószámát, őstermelői igazolvány számát, mvh reg. számát. Elmondása szerint ennek a pályázatnak a feltétele az volt, hogy működő gazdának kell lenni. Ezen az ingatlanon neki mezőgazdasági őstermelése van. Elmondása szerint ezt a támogatást ő magánszemélyként kapta. Kérdésem az lenne, hogy kaphatta-e magánszemélyként. Be kell-e, ezt vallania? Ha őstermelőként kell bevallania, beszámít-e a bevételbe, illetve járulékot kell-e utána fizetnie, mivel ő biztosított őstermelő? Köszönöm OÁ
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni nem áfaalany egyéni vállalkozó költség megbontásával kapcsolatban: eddig a 24 órás riasztó távfelügyeletről egy számlát kapott mint magánszemély, ezt megosztottuk a pénztárkönyvben, egy részét negyedévente 6000 forint, ami a költség 35 százaléka, a számlából elszámoltunk a vállalkozás költségének ez a tevékenységéhez használt alapterület 35 százaléka , rendelkezik hozzá hivatalos műszaki adatokkal. A riasztós szólt, hogy 2019-tól másképp számlázna, jól gondolom-e, hogy adhatna ki kettő számlát a távfelügyeletet ellátó cég, egyet a magánszemélynek és egyet az egyéni vállalkozónak. A cég megbontaná a teljes költséget. Mit javasol hogy a helyes elszámolás megvalósuljon? Köszönöm.
Tisztelt szakértő! Amerikai cég a webshopjában értékesített terméket magyarországi cégtől vásárolja úgy, hogy azt a magyar cég szállíttatja el (DHLszámla a magyar cégnek jön) az amerikai cég ügyfeleinek a világ különböző országaiba. Kérdés, hogy a magyar cégnek hogyan kell az ügyletet számlázni az amerikai cég felé? Van-e különbség, ha a végső vásárló magánszemély, ha uniós vagy harmadik országbeli? Köszönöm
Tisztelet Szakértő! 2019-ben az szja törvény 3. számú mellékletének I. 5. pontja szerint költségként elszámolható a befizetett saját szociális hozzájárulási adó, viszont a V. 13. pontja értelmében nem számolható el költségként a jövedelem után a magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mi a különbség a kétféle szociális hozzájárulási adó között, milyen esetben alkalmazzuk az egyik, illetve a másik szabályt? Köszönettel: Nagy Péter
A NAV levelében a 1808 bevallással kapcsolatban felhívta a figyelmet, többek között az alábbiakra: „…a külföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalék összegét magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallani, így azt a 1808M-06 lap 364-365. soraiban ne tüntesse fel; …. „ Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a külföldi magánszemély részére kifizetett osztalékot minden esetben a fentiek alapján kell beállítani a bevallásba? Még abban az esetben sem kell M lapot kitölteni, ha a magánszemélynek van adóazonosító jele, és rendelkezik a külföldi illetőségigazolással? Hogy érinti ez a K-s éves adatszolgáltatást? Mikor kell ezt benyújtani? Köszönettel
Magánszemély 01. 01-jétől kap saját tulajdonú ingatlan bérbeadásáért bevételt. Év közben egyéni vállalkozó lett, ahol induláskor szintén az alanyi mentességet választotta. Az a kérdés, hogy hogy az áfa alanyi mentesség éves értékhatáraként 2018-ban az éves 8 milliós értékhatár vagy az egyéni vállalkozás inditásának a napjától arányosított értékhatárral kell-e számolni?
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdéskörben kérném szakértői iránymutatásukat. Adott egy magyarországi székhelyű, áfa hatálya alá tartozó, közösségi adószámmal rendelkező kft., amely webfelület-hozzáférési szolgáltatást nyújt. A szolgáltatásnyújtás teljes egészében elektronikusan valósul meg. Hogyan alakul a cég áfafizetési kötelezettsége, kit terhel az áfa az alábbi esetekben, illetve mit írok a számlára, ha a cég a szolgáltatást: - EU-s tagállambeli közösségi adószámmal rendelkező vállalkozásnak nyújtja - EU-s tagállambeli, közösségi adószámmal nem rendelkező vállalkozásnak nyújtja - EU-s tagállambeli magánszemélynek nyújtja - EU-n kívüli, 3. országbeli cégnek nyújtja - EU-n kívüli, 3. országbeli magánszemélynek nyújtja. Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft. Preilné
Tisztelt Adózóna! Könyvelünk egy kft.-t, amely jelen esetben külföldről egy uniós magánszemélytől (nem adóalany) szerzett be egy terméket, amit áruként értékesítene Magyarországon. A kérdés, hogy a beszerzett termékre fel kell-e számítani 27 százalék áfát az import beszerzéshez kapcsolódóan, és jól gondolom-e, hogy levonni viszont nem lehet? Az áfabevallás mely sorában kell feltüntetni a beszerzést terhelő áfát, ha van levonási lehetőség, akkor kérem jelezze, hogy hol kell bevallani? Az uniós jelentésben fel kell-e tüntetni? Másik kérdés, hogy nem uniós országból is beszerzett egy terméket, de ugyanúgy magánszemélytől (nem adóalany). Az érték alapján el is lett vámolva , vám és áfa lett megállapítva utána hatóságilag. Ezzel ugye nem kell tenni semmit, csak beállítani az áfa bevallás 70-es sorába? Várom mielőbbi válaszukat, hogy az áfa bevallásba helyesen kerüljenek be az adatok. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó most kezdi tevékenységét. A tevékenységéhez egy kishaszongépjárművet használna, ami jelenleg saját tulajdonában van. Hogyan számolhatja el az egyéni vállalkozó a gépkocsival kapcsolatos költségeket a vállalkozásában? Maradhat a saját (magánszemély) tulajdonában vagy szükséges egy adásvételi szerződést írni a magánszemély és az egyéni vállalkozó között? Válaszát előre is köszönöm!
Egy 3 milliárdos forgalmú és mérlegfőösszegű kft. bankszámlájára elnyert pályázatok előlegeként utalnak összegeket (több száz millió forint). A tárgyi eszköz beruházások egy éven belül nem valósulnak meg, ezért az ügyvezető úgy gondolta, hogy befekteti a pénzt, 600 millió forintot értékpapírba fektetett. Ezt a könyvekben is megjelentették az 1-es számlaosztályon belül. Időközben az összeg egy részét a bank visszautalta az ügyvezetőnek, aki átutalta a cég számlájára az összeget. Ekkor derült ki, hogy ez a befektetési forma kizárólag lakossági, magánszemély részére járható út. Minden bizonylat, szerződést az ügyvezető nevére szól. Ha most azonnal felbontaná a szerződést, jelentős veszteséget realizálna. Kérdés: van-e valami jogszabály-ellenes tevékenység akkor, ha az összege 12. 31-éig kamattal növelve visszafizeti az ügyvezető, és kölcsönszerződést kötnek erre az ügyletre? Mi a teendő, ha év végéig nem tudja az ügyvezető ezt a pénzt maradéktalanul visszafizetni? Milyen legális jogcímen kellene könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Nem jogszabály-ellenes-e, ha visszamenőleg kölcsönszerződést köt a kft. és ügyvezető? Az ügyvezető jóhiszeműen, de nem kellő körültekintéssel járt el. Osztalékként nem tudja az összeget kivenni, mert akkor elesik a pályázatoktól és hitelektől. Mit tegyen? Válaszukban a kapcsolódó adókötelezettségekre is szíveskedjenek kitérni. Tájékoztatásukat előre is köszönöm
Közös őstermelő férj és feleség közös tulajdonában lévő üzlethelyiséget a feleség – magánszemélyként – szeretné bérbe adni.Tulajdonostársként így egyeztek meg. A bérbeadásra nem választ áfaalanyiságot, adóazonosító jellel adná bérbe az üzletet. A bérleti szerződés ezt tartalmazná. Az önálló tevékenységre 10 százalékos költséghányadot számolna el, nem tételes költségelszámolást alkalmazna. A bérlő a rezsiköltségeket megfizeti, a közüzemi számlákat a bérlő fogja megkapni. A közös őstermelői tevékenységre tételes költségelszámolást választottak, a férj áfaalany, a feleség adóazonosító számon ad be az őstermelői tevékenységéről szja-bevallást. Kérdésem, hogy a bérbeadásra a fentiek alapján alkalmazhatja-e a 10 százalékos költségelszámolást? A kifizetőnek az adóelőleg-nyilatkozatot megküldjük. Kérdés, hogy jól gondoltuk-e végig a bérbeadást? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel: Szabó Kálmánné
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély (regisztrált mérlegképes könyvelő) elvállalná egy kisebb cég könyvelését, havi 1-2 napos munka. A kérdés az, hogy milyen jogviszonyban teheti ezt. Munkaviszonynak nincs értelme ebben a helyzetben és a magánszemély nem egyéni vállalkozó. 1. Van lehetőség arra, hogy megbízási jogviszonyban végezze ezt a tevékenységet és a társaság megbízási díjként számfejti a díját? 2. Ha igen, akkor az EGYKE nyomtatvány főlapján mi lehet a képviselet jogcíme? Ezáltal nagykorú foglalkoztatottnak minősül? 3. Ha a fenti megbízási jogviszony működik, akkor is működhet, ha a díjazás alapján nem lesz biztosított a könyvelő és így nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon? 4. Vagy kötelező adószámot igényelni ebben az esetben? Köszönöm a segítséget! Tímea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték