952 találat a(z) magánszemély cimkére
Katás egyéni vállalkozó, bérbeadás
Kérdés
T. Szakértő ! Főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó vagyok. Fő tevékenységem 279001 Egyéb vill.berend. gyártása m.n.s. Magánszemélyként végzett tevékenységem 682001 Lakóingatlan bérbeadása. Az áfa szempontjából alanyi adómentes vagyok. A két tevékenység együttes bevételével sem merítettem ki a mentesség határát és a jövő évben is bőven beleférek. A kata-törvény módosítása (56. §) bejelentési kötelezettséget ír elő a NAV fele. Az lenne a kérdésem, hogy 2017-ben is választhatom-e ugyanezt az adózási formát? Válaszát előre is köszönöm.
Lakásbérbeadás több tulajdonossal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakást kívánunk bérbeadni, amiben a tulajdonviszonyok kicsit bonyolultak. 50% magánszemély A 27% magánszemély B 23% kft. - amelyben A személy többségi és B személy egyéb - nem többségi, részbeni - tulajdonosok A és B magánszemély közösen szeretné bérbeadni a lakást, amelynek bérbeadási jogáról a kft. lemondana. Lehetséges-e bérbeadás ily módon, és ha igen, mi a feltétele annak (taggyűlés, lemondó nyilatkozat stb.), hogy a kft. lemondjon a bérbeadás jogáról és bevételéről, "átengedve" azt a két magánszemélynek? Ha lehetséges, akkor milyen arányban kell figyelembe venni a bérbeadás kft.-re eső bevételrészét A és B személyek esetében (például eredeti lakástulajdonuk aránya, vagy a kft.-ben levő tulajdonrész aránya, esetleg 50-50%)? A kft. a lakással kapcsolatban felmerült költségekből nem számol el semmit céges költségként. Hogy kell figyelembe venni a rezsiszámlákat ha azok B magánszemély nevére vannak kiállítva, tehát teljesen függetlenül a tulajdonrésztől (például csak B magánszemély bevételéhez adódnak hozzá)? A bevétel tudomásunk szerint a rezsiköltséggel együtt értendő abban az esetben, ha a számlák nem a bérbevevő nevére szólnak. Szíves válaszukat előre is köszönjük!
Készfizető kezesség
Kérdés
Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719
Fordított áfa az építőiparban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy nem áfaalany magánszemély építési engedély-köteles lakóingatlan létrehozására adott megbízása alapján a kivitelező áfaalany alvállalkozója, aki szintén áfaalany alkalmazhatja-e a fordított áfa szabályt az általa kibocsátott számlában. Köszönettel: Fekécs László
Magánszemély jövedelemadózásakor alkalmazandó nemzeti jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy osztrák állampolgárú magánszemély Ausztriában adóügyi illetőséggel rendelkező osztrák magáncégnél állt munkaviszonyban. Az osztrák magánszemély munkaviszonya az osztrák cégnél megszüntetésre került, ugyanakkor az osztrák cégtől – szociális indíttatásból az osztrák öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – a magánszemély a munkaviszonya megszüntetése után is folyamatosan, havi rendszerességgel kap pénzösszeget. Az osztrák magánszemélynek az így kapott pénzösszegért semmilyen munkát nem kell végeznie, azt a korábbi, megszűnt munkaviszonyára tekintettel kapja. Az osztrák magánszemély Magyarországon letelepedett, egész évben életvitelszerűen Magyarországon él. 1. Az osztrák állampolgár magyarországi életvitelszerű 183 napot meghaladó magyarországi tartózkodása miatt magyar adóügy illetőségűvé válik-e? 2. A magyar vagy az osztrák adó-, illetve társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazandók-e a fentiekben meghatározott (véleményem szerint leginkább végkielégítésre hasonlító) Magyarországon semmilyen telephellyel vagy egyéb érdekeltséggel nem rendelkező osztrák magáncégtől kapott jövedelem? 3. Amennyiben a magyar adó-, illetve társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazandók a fenti jövedelemre, abban az esetben ez a jövedelem személyi jövedelemadó szempontjából egyéb jövedelemnek vagy munkabérnek, vagy más besorolású jövedelemnek minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Kölcsön nem közeli hozzátartozótól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, de nem közeli hozzátartozó (például nagynéni) adhat-e kölcsönt cégnek úgy, hogy nem tart igényt kamatra? Vagy ez esetben is kötelező a cégnek kamatot fizetnie, amely a jegybanki alapkamat + %-a? Cégünk ingatlant kíván megvásárolni, de a tulajdonosok nem tudnak a cégnek kölcsönt nyújtani, ezért gondoltunk olyan külső forrásra, amely nem pénzintézethez köthető. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Vas és beton hulladék értékesítése magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk betontermék gyártással foglalkozik, így alapanyagként felhasználunk kavicsot, cementet, vasat stb. Alkalmanként előfordul, hogy az elfekvő vas alapanyag-készletből értékesítünk magánszemélynek. A mennyiség nagyon csekély, évi 2-3 alkalommal maximum 10-15 kilogrammot. Kérdésem, hogy ehhez nincs-e szükség előzetes bejelentésre, vagy engedélyre? Illetve ha ezt nem tettük meg, akkor milyen szankcióra számíthatunk? Ugyanez a kérdésem arra az esetre is, ha a keletkezett betontörmelékből (gyártás során keletkezett selejt miatti törmelék) értékesítünk, szintén magánszemélynek. Köszönöm a válaszát!
Telekvásárlás
Kérdés
Tisztelt szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha veszünk egy telket és azt felparcellázzuk, aminek eredményeképpen 6 építési telket kapunk, majd ezen telkeket értékesítjük, hogyan járunk jobban, ha magánszemélyként, vagy társaságként tesszük mindezt? Az szja alapján, vagy társasági adó alapján, mármint az adózást tekintve járunk jobban? Az áfában mi vonatkozik az egyik, illetve a másik esetben? Valamint ha apportként bevisszük a társaságba ezen telket, akkor mi vonatkozik ránk? Mielőbbi válaszukat várom. Tisztelettel: Ildikó
Építési telek vásárlása magánszemélytől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk saját tulajdonú és bérelt ingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó társaság, mely tevékenységet az áfakörbe történő bejelentkezéssel "áfásan" végzünk. Magánszemélytől tervezünk építési telket vásárolni, mely értékesítés a magánszemély részéről üzletszerűnek minősül. Társaságunk részéről van-e akadálya az eladó által felszámított általános forgalmi adó levonásának, csak azon okból kifolyólag, hogy az eladó magánszemély, ha a megvásárolt telek hasznosítása adóköteles tevékenység keretében fog megvalósulni. Amennyiben az ügylet áfatartalma levonható, akkor csak számla alapján helyezhető levonásba, vagy az adásvételi szerződés alapján számla nélkül is? Válaszát előre is köszönöm.
Garázs és lakóingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az adószámos magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a 6 millió forintot meghaladja az adóévben, és eddig adómentesen számlázott, akkor a garázs kiadását már csak áfakötelesen végezheti-e? Köszönettel
Költségelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telefonkészüléket 70 ezer forint értékben. Magánszemélytől vásárolta, nem készült számla, csak egy adásvételi szerződés. Elszámolhatjuk a cégben 100 ezer forint alatti tárgyi eszközként? Vagyis számla nélkül mi az az összeghatár amit költségként elszámolhatunk és lekönyvelhetünk? Köszönöm
Bérbeadás 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban ebben a témában feltett kérdésemet szeretném pontosítani, illetve kiegészíteni. Magánszemély ingatlant ad bérbe felszerelt pékség berendezéseivel együtt. Folytatható-e mindkét tevékenység magánszemélyként vagy az eszközök bérbeadása csak egyéni vállalkozóként? Köszönöm válaszát CSCS
Magánszemély által magánszemélynek adott kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély által magánszemélynek adott kölcsön esetén, a kapott kamatbevétel után van-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége a kölcsönadónak?
Ingatlan értékesítése adószámmal?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mint magánszemély, munkahely mellett, adnék-vennék használt ingatlant, éves szinten max1-2-t haszonszerzés céljából. Ebben az esetben nem elég magánszemélyként adószámot kiváltanom és önálló tevékenységből származó jövedelemként leadózni? Sokat olvastam erről és itt azt a következtetést vontam le, hogy egyéni vállalkozóvá, vagy céggé kellene alakulnom. Tényleg csak így lehet jogszerű a tevékenység és az adózás? Válaszát előre is köszönöm!
Közös költség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély vállalkozás részére adja bérbe lakóingatlanát. A közüzemi számlákat átíratták a bérbevevő nevére, melyet ez alapján elszámol. A közös költséget – a bérleti szerződésben leírtak szerint – a bérbevevő átutalással rendezi közvetlenül a társasház felé. Kérdésem az lenne, hogy ez esetben a közös költséget a magánszemély bérleti díjból származó bevételeként kell figyelembe venni? Ha igen, akkor van-e bármilyen megoldása annak, hogy ez után ne kelljen adózni, úgy mint az átíratott közüzemi számlák esetében, 10 százalék költséghányad választásával? Köszönettel: