100 találat a(z) leányvállalat cimkére
Kapcsolt vállalkozás Kérdés
A számviteli politikába mit fontos beépíteni amiatt, hogy 2019. évtől leányvállalat lettünk?
"Származtatott" önálló jogi személy Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy jogi személy társaság önálló jogi személyiséggel ruházza fel az egyik "egységét", a könyvelési, pénzügyi szolgáltatásokat elláthatja-e kvázi az "anya" ingyenesen? Ebben az esetben keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettség az egyes jogi személyeknél? Mindkét jogi személy adómentes. Ez rögzíthető az alapító okiratban vagy külön szerződés szükséges? A válaszukat előre is köszönöm
Innovációs járulék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kell-e innovációs járulékot fizetni a következő kapcsolt vállalkozásoknál? "A" vállalat anyavállalat , amely "B" leányvállalat 100 százalékos tulajdonosa, egyben "C" vállalat szintén 100 százalékos tulajdonosa. "B" és "C" leányvállalat között nincs sem tulajdonlási sem üzleti kapcsolat. Az "A" anyavállalat és "B" leányvállalat kapcsolódása alapján nem kellene innovációs járulékot fizetni, a "A" anyavállalat és "C" leányvállalat kapcsolatában sem. Az "A" anyavállalatnak azonban a konszolidáció alapján kell innovációs járulékot fizetni. Ez azt jelenti, hogy mindkét leányvállalatának is függetlenül attól, hogy önálló anya-leány kapcsolat alapján nem kellene járulékot fizetnie?
Menedzsmentdíj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy amerikai tőzsdén jegyzett cégcsoport magyarországi leányvállalatával kapcsolatos, amely egy magyarországi székhelyű és adóilletőségő kft. A végső anyavállalat az aktuális üzleti évre bevezette, hogy a saját költségeit menedzsmentdíj formájában szétteríti az összes leányvállalata között. Született egy szerződés, amely leírja, hogy az anyavállalat, mint szolgáltató központ IT-, HR-, jogi és menedzsmentfeladatokat lát el a leányvállalatai számára, illetve egy táblázat mellékletet tartalmaz, amiből látszik, hogy az anyavállalat költséghelyein mekkora összegek merültek fel, és hogy a felmerült költségeket mutatószámok alapján szétosztják a leányokra. A magyarországi cégre 50 millió forintot el nem érő, de több tízmillió forint összegű díj jutott. Kérdésem, hogy egy adóellenőrzésen ezzel kapcsolatban mire kell általánosságban számítanunk? A táblázaton túlmenően nem tudjuk bemutatni, hogy a felmerült költségek mivel kapcsolatban merültek fel. Tudunk olyan pontokat említeni, mint például központi HR-adatbázis vezetése, SAP rendszerkarbantartás, GDPR jogi feladatok, de az említett táblázaton kívül nem tudunk teljesítési igazolást felmutatni. Bár az éves költség nem haladja meg az 50 millió forintot, kell-e ezzel a számlával kapcsolatban transzferárral kapcsolatos ellenőrzésre számítanunk? Meg kell említenem, hogy a kft.-nek van saját HR-vezetője, külső IT-szolgáltatója és jogi képviselete Magyarországon. Köszönettel.
Elengedett pótbefizetés cég-cég között 2. Kérdés
Kedves Pölöskeiné! https://adozona.hu/kerdesek/2019_9_30_Elengedett_potbefizetes_cegceg_ko_ymm A kérdésünkben szereplő leányvállalat nem tudja visszafizetni a pótbefizetést, a tevékenység megszűnése miatt, de a céget még nem kívánja megszüntetni a tulajdonos cég a kisebb, nyitott, rendezendő tételek miatt. Az anyavállalatnak mi a teendője az év végi mérleg készítésekor, mivel tudja, hogy ez a pótbefizetés nem fog megtérülni? Van-e az anyavállalatnak vagy leányvállalatnak a mérlegkészítéshez kapcsolódóan, vagy döntés esetén a leányvállalat megszűnése esetén társaságiadó- és illetékfizetési kötelezettsége. Hogy vezetjük ki a két cégből a pótbefizetést év végén vagy a leányvállalat megszűnése esetén? Válaszát nagyon köszönjük.
Csődöt jelentett a Thomas Cook utaztatási cég osztrák, lengyel és német leánycége is Cikk
Csődöt jelentett szerdán a Thomas Cook brit utaztatási cég osztrák, lengyel és német leánycége.
Osztalékfizetés a cég nagyanyjának Cikk
Olvasónk a következőket kérdezte: Rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot ne neki, hanem az ő anyavállalatának, tehát az osztalékot fizető cég „nagyanyjának” fizessük ki? Vagy rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot kompenzáljuk egy másik céggel fennálló követelésünkkel, amely vevői követelés az anyavállalatunk tulajdonosával, azaz a „nagyanyánkkal” szemben áll fenn? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Munkaerő-közvetítés Lengyelországba Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem szerződést kötött egy lengyel céggel munkaerő-közvetítésre, melyet sikeresen teljesített és a későbbi magyarországi cég (kft.) ügyvezetőjét közvetítette. A lengyel anyacég a magyarországi kft.-t az első sikeres közvetítés után alapította. A következő közvetítésnél, mikor az ügyvezető további kollégáit közvetítette a cég, akkor már a magyar leányvállalat működött (adószámmal).Viszont a továbbra is a lengyel anyavállalattal volt a szerződés. Az első közvetítés, tudomásom szerint nem áfás, áfán kívüli export szolgáltatás. Azonban nem egyértelmű, hogy a következő munkaerő-közvetítés, amikor már van magyarországi leányvállalat, magyar adószámmal, akkor áfásan vagy áfa nélkül kell számlázni? Előre is megköszönve a válaszát, tisztelettel: Viktor
Dolgozói részvény Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. amerikai anyavállalata a magyar kft. dolgozóinak dolgozói részvényt szeretne térítésmentesen adni, ennek milyen adó- és járulékvonzatai vannak? köszönettel
Transzferár-dokumentáció Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy leányvállalat, tulajdonosunk 100 százalékban egy német illetőségű cég, amelynek számos képviselete van Európában. Társaságunk 99 százalékban csak az anyavállalat termékeit forgalmazza Magyarországon, aminek eredményeképpen a törvényi rendelkezés alapján (mivel az anyavállalattól vásárolt termékek értéke meghaladja a 50 millió forintot) rendelkeznünk kéne transzferár-dokumentációval. Anyavállalatunk a német törvények alapján elkészítette az egész csoportra vonatkozó (konszolidációba bevont vállalkozásokra vonatkozó) transzferár-dokumentációt, ami elviekben ránk is vonatkozik, hiszen a konszolidációba a mi vállalkozásunk is be van vonva. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy a magyar törvények alapján társaságunknak is el kéne készítenie magyar nyelven, a magyar leányvállalatra vonatkozó transzferár-dokumentációt? Amennyiben a válasz igen, akkor a további kérdésem az lenne, hogy a fődokumentumra vonatkozó adatok hiányában (hiszen ezen adatokkal a magyar leányvállalat nem rendelkezik) hogyan tudom elkészíteni a dokumentációt, hogy azt az adóhatóság elfogadja? Válaszukat, előre is köszönjük.
Kkv-besorolás Kérdés
Magyarországi kft. 90 százalékban külföldi magánszemély tulajdona. A külföldi magánszemélynek Lengyelországban van cége, ahol 100 százalékban tulajdonos. Nem anyavállalat, nincs konszolidált mérleg. A piac ugyanaz! A kkv-besorolás szempontjából össze kell-e adni a három mutató adatait? Köszönöm előre is. Maróthiné
Helyi adó sávos számítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak van egy 100%-os tulajdonában álló leányvállalata. Első ízben fordul elő, hogy a leányvállalat árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, ezért sávos adószámítás szükséges, és mivel kapcsolt vállalkozás, az anyavállalat adataival összevontan kell a számítást elvégezni. A törvényből számomra nem teljesen világos a helyi adó alapjának kiszámítása a leányvállalatnál. Az anyavállalat árbevétele 2400 millió Ft, elabé 1950 millió Ft, a leányvállalat árbevétele 950 millió Ft, elabé 910 millió Ft. Válaszát előre is köszönöm.
Bérelt iroda Kérdés
Cégünk anya-leány keretében bérel irodát kb. 30 ezer forint nettó/hó értéken. Teljesítési igazolás szükséges-e a számlához?
Csoportfinanszírozás Kérdés
Tisztelt Szakértő! EU-s anyavállalat a Magyarországon működő leányvállalatai tevékenységének finanszírozásához tagi kölcsönt nyújtott induláskor. A Hpt. törvény szerint: "Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt." A leányvállalatok a saját tevékegységük finanszírozásához bankhiteleket vettek, vesznek fel, emellett egymásnak kölcsönöket nyújtanak, fizetnek vissza. A kérdésem: elfogadható-e az ismertetett körülmények (bankhitelek igénybe vétele) mellett, hogy nem minősül a leányvállalatok egymás közti kölcsönnyújtása pénzügyi szolgáltatásnak? Válaszát tisztelettel megköszönöm, B. Ilona
Láncügylet Kérdés
Magyarországi cég ad el árut török cég magyarországi leányvállalatának, rendeltetési hely: Törökország. A fuvart a magyar eladó cég szervezi. Kell-e áfát számlázni, illetve mit kell feltüntetni a számlán az eladó magyar cégnek?