121 találat a(z) leányvállalat cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy leányvállalat, tulajdonosunk 100 százalékban egy német illetőségű cég, amelynek számos képviselete van Európában. Társaságunk 99 százalékban csak az anyavállalat termékeit forgalmazza Magyarországon, aminek eredményeképpen a törvényi rendelkezés alapján (mivel az anyavállalattól vásárolt termékek értéke meghaladja a 50 millió forintot) rendelkeznünk kéne transzferár-dokumentációval. Anyavállalatunk a német törvények alapján elkészítette az egész csoportra vonatkozó (konszolidációba bevont vállalkozásokra vonatkozó) transzferár-dokumentációt, ami elviekben ránk is vonatkozik, hiszen a konszolidációba a mi vállalkozásunk is be van vonva. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy a magyar törvények alapján társaságunknak is el kéne készítenie magyar nyelven, a magyar leányvállalatra vonatkozó transzferár-dokumentációt? Amennyiben a válasz igen, akkor a további kérdésem az lenne, hogy a fődokumentumra vonatkozó adatok hiányában (hiszen ezen adatokkal a magyar leányvállalat nem rendelkezik) hogyan tudom elkészíteni a dokumentációt, hogy azt az adóhatóság elfogadja? Válaszukat, előre is köszönjük.

Kérdés

Magyarországi kft. 90 százalékban külföldi magánszemély tulajdona. A külföldi magánszemélynek Lengyelországban van cége, ahol 100 százalékban tulajdonos. Nem anyavállalat, nincs konszolidált mérleg. A piac ugyanaz! A kkv-besorolás szempontjából össze kell-e adni a három mutató adatait? Köszönöm előre is. Maróthiné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunknak van egy 100%-os tulajdonában álló leányvállalata. Első ízben fordul elő, hogy a leányvállalat árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, ezért sávos adószámítás szükséges, és mivel kapcsolt vállalkozás, az anyavállalat adataival összevontan kell a számítást elvégezni. A törvényből számomra nem teljesen világos a helyi adó alapjának kiszámítása a leányvállalatnál. Az anyavállalat árbevétele 2400 millió Ft, elabé 1950 millió Ft, a leányvállalat árbevétele 950 millió Ft, elabé 910 millió Ft. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Cégünk anya-leány keretében bérel irodát kb. 30 ezer forint nettó/hó értéken. Teljesítési igazolás szükséges-e a számlához?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! EU-s anyavállalat a Magyarországon működő leányvállalatai tevékenységének finanszírozásához tagi kölcsönt nyújtott induláskor. A Hpt. törvény szerint: "Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt." A leányvállalatok a saját tevékegységük finanszírozásához bankhiteleket vettek, vesznek fel, emellett egymásnak kölcsönöket nyújtanak, fizetnek vissza. A kérdésem: elfogadható-e az ismertetett körülmények (bankhitelek igénybe vétele) mellett, hogy nem minősül a leányvállalatok egymás közti kölcsönnyújtása pénzügyi szolgáltatásnak? Válaszát tisztelettel megköszönöm, B. Ilona

Kérdés

Magyarországi cég ad el árut török cég magyarországi leányvállalatának, rendeltetési hely: Törökország. A fuvart a magyar eladó cég szervezi. Kell-e áfát számlázni, illetve mit kell feltüntetni a számlán az eladó magyar cégnek?

Kérdés

A kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményénél az azonos magánszemély (közeli hozzátartozók) tulajdonában lévő, valamint azonos ügyvezetésű cégek adatait (árbevételt, létszámot, mérlegfőösszeget) összesíteni kell-e ahhoz, hogy adott cégről kiderüljön, jogosult-e a taotörvény 7. § zs) pontja szerinti kis- és középvállalkozásnak minősülő adózót megillető kedvezményre? Vagy e kedvezmény igénybevételénél az anya-leányvállalati viszonyok alapján kell csak összesíteni az adatokat a jogosultság megállapításához?

Kérdés

Anyavállalat (belföldi kft.) osztalékot kap leányvállalatától (belföldi kft.). Szeretnék tájékoztatást arról, hogy mind az anya, mind a leány esetén hogyan kell eljárni számviteli és adózási, adóbevallási szempontból.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy osztrák tulajdonú vállalkozás magyarországi vállalatánál kiküldetésben foglalkoztat egy beszerzést irányítót és egy termelés vezetőt a hét négy napján egész éven keresztül. Kérdés, hogy ezen kettő fő részére a magyarországi vállalkozás milyen feltételekkel biztosíthat cégautót? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Irodavezető

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a külföldi anyavállalat ingyenesen átadott (szállítólevélen) árut a belföldi leányvállalat számára, akkor milyen formában és értékben kell nyilvántartani, illetve raktárra kell-e venni (leltározás)? A leányvállalat szintén térítés nélkül szeretné továbbadni a vásárlói részére ezt a mennyiséget. Milyen formában történik a számlázás, illetve van-e áfafizetési kötelezettsége mindkét átadás esetén? Előre is köszönöm!

Kérdés

Az alábbi tranzakció levezetésében kérném a segítségét. 1. Van egy központi raktár Csehországban, a benne lévő áru "A" svájci tulajdonú cégé. 2. "B" magyarországi kft. ("A" cég magyarországi kft.-je) eladja"C" magyarországi cégnek az árut, azonban az nem kerül be Magyarországra, hanem a csehországi raktárból átkerül egy szlovák logisztikai raktárba. 3. "C" magyarországi kft. értékesíti az árut a végfelhasználónak, ekkor kerül át Magyarországra. A különböző folyamatokban milyen áfa- és számlázási szabályokat kell figyelembe venni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném szíves állásfoglalását kérni. Kapcsolt vállalkozás esete áll-e fenn, ha az anyavállalatunk tulajdonosának egy másik leányvállalatával van kapcsolatunk? Tulajdoni részesedésük nincs a mi cégünkben, közös vezetésű menedzsment sincs, illetve nincs befolyása a mi cégünkben. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Anyavállalat fizet a leányvállalatnak osztalékelőleget és osztalékot is. Közterhek: osztalékelőleg 15% szja, osztalék 15% szja, 14% eho. Ezen kívül még milyen adóvonzata van a kifizetésnek? A választ előre is köszönöm. P. Eszter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk kft.-ként működik (nem leányvállalat), jelenleg holdinggá alakul át, aminek a keretein belül több, a cégcsoportba tartozó külföldi cég kerül be hozzánk apportként 100%-os tulajdonban mint leányvállalat. Az a kérdésem, hogy kötelező a bejegyzéstől kezdve ezeknek a leányvállalatoknak a tranzakcióit is vezetni a mi könyveinkben havonta? A 2000. évi C. törvényben foglalt ide vonatkozó értékeket nem érjük el. A 117. § (1) bekezdése szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Előre is köszönöm a segítségüket.

Cikk

Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink