Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Egy reklám- és PR-ügynökség (kft.) ügyfele egy nagy multicég külföldi anyavállalata. Az idei évben is több millió forint megrendelést teljesített a reklámcég kizárólag az anyavállalat megbízásából. 2016-ban egy "üzleti gesztust" tett a (PR) cég – megköszönve a megrendelő eddigi hűségét – felújíttatta a cégcsoport magyarországi irodáját. (A PR-cégnek nincs szerződéses kapcsolata a magyar céggel.) A felújítás részeként termékeket (irodabútorokat), valamint szolgáltatást vásárolt a magyar cég számára, ezeket a PR-cég nem számlázza tovább senkinek. Kérdésem: milyen jogcímen kell elszámolnom a könyvekben ezeket a kiadásokat? Milyen áfa-, illetve tao-kötelezettséggel jár ezek elszámolása? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
„A” és „B” cég (ahol „A” az anya-, „B” a leányvállalat) beszámolóit konszolidálni kell, mert elérték a törvényben előírt értékhatárt. Az első konszolidált beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint igen, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. év adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan „rendező” beszámoló, amely „A” és „B” cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
Tisztelt Szakértő! Cégünk csoportos áfát választott egyik leányvállalatával. 08. 01-én kiszámlázott ezen leányvállalatának bérleti díjat 08. 01-08.31-i időszakra. Időközben viszont megszűnt az áfacsoport: a 08. 26-án kapott NAV-levél szerint 08. 11-én jogerőre emelkedett a csoportmegszűnés. Kérdésem, hogy kell-e ebben az esetben az augusztusi bérleti díjról szóló számlát módosítanom, úgy hogy 08.11.-08.31-ig terjedő időszakra áfásan állítom ki a bérleti díjról a számlát, kell-e helyesbítenem? Ha igen, mi a módosító számla teljesítési dátuma? Köszönettel: Kiss Mónika
Tisztelt Szakértő! A németországi beszállítónk leszállít egy alkatrészt B németországi beszállítónak, aki azt beépíti egy gépbe, s végül leszállítják egy C osztrák anyavállalatnak, aki továbbértékesíti azt D magyar leányvállalatának. A és B németországi cég is, valamint az osztrák anyavállalat is a magyar vállalatnak számláz. Melyik vállalatnak, milyen áfával kell számláznia, ha végül a beépített alkatrésszel együtt a gép magyarországra kerül. Kell-e valamelyik vállalatnak a másik országban adóregisztráció? Köszönöm válaszukat előre is! Üdv: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor
Tisztelt Szakértő! Németországi anyavállalatnak van Magyarországon fióktelepe. Bérbeadással foglalkozunk, Európa-szerte vannak fióktelepek, leányvállalatok a cégcsoporton belül. Az eszközök a legtöbbször elég nagy értékűek, több 10 millió forintot vagy még többet is érnek, és rendszeresen "vándorolnak" a leányvállalatok között, mert ezekből a különösen drága eszközökből a cégcsoportnak sincs sok, és a bérlésnek megfelelően szállítják egyik leányvállalattól a másikig. Egy hónapig itt van bérbe adva Magyarországon, aztán teherautóval kivisszük Prágába, és ott lesz 2 hónapig, majd visszajön hozzánk. A kérdésem az, hogy ez közösségen belüli termékmozgatásnak számít-e, és felmerül-e ezzel kapcsolatban áfafizetési, levonási, bevallási kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Adott egy angol részvénytársaság, amelynek a tőketartalékában van x ezer euró. Az angol cég 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft. Hogyan tud az angol cég tőketartalékából a magyar cég tőketartalékába átkerülni az x ezer euró? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat leányvállalatának adott kölcsön után 1999-2002 évekre vonatkozóan nem számolta el a kamatot bevételként! A leányvállalat ezzel szemben elhatárolta ezt a kamatot. A 2003-2014. közötti időszak kamatát mind a két cég elszámolta (elhatárolta) a könyveiben. 2014-2016. években a leányvállalat visszafizette a tőkét, majd folyamatosan fizette vissza a kamatot. 2015 végére az anyavállalatnál "elfogyott" a lekönyvelt kamat. A leányvállalat 1999-2002. évek tekintetében elhatárolt, még fennálló kamatot is megfizeti az anyavállalatnak.(Anyavállalatot a NAV 2003-2005. évekre vonatkozóan átfogó vizsgálattal már ellenőrizte, lezárt időszakot teremtve!) Kérdésem: 1. Az anyavállalat ezt a kamatot (amit ő nem számolt el 1999-2002. év tekintetében, de most meg fog kapni) ki kell, hogy mutassa a 2015-ös eredménykimutatásában? 2. Elegendő csak a mérlegben rendezni ezt a követelést (T: Követelés - K: Eredménytartalék)? 3. Az anyavállalat mérlegfőösszege 210 millió forint, az említett kamat összege 24 millió forint. Jól gondolom, hogy szükséges 3 oszlopos mérleget készítenie? 4. Ha anyavállalat eredménykimutatásában szerepelteti a kamatot, hogyan kell a társaságiadó-bevallásában elszámolnia? Köszönöm!
A leányvállalatnak egy tulajdonosa van, az anyavállalat. A leányvállalat osztalékot írt elő a 2014. évi eredménye terhére, amit a beszámolójába beállított, és a könyvelésében 2014. évben előírt. Az osztalék jóváhagyása akkor történt, amikor az anyavállalatnál a mérlegkészítés időpontján túl voltak, és a beszámolót is elfogadták már. Így az anyavállalat 2014. évi beszámolójába és a 2014. évi könyvelésébe sem tudta szerepeltetni ezt az osztalékot. A kérdésem az, hogy az anyavállalatnál mikor kell a pénzügyi műveletek bevételébe ezt az osztalékot könyvelni ebben az esetben? Kérem, hogy szíveskedjenek jogszabályi háttérrel, vagy esetleg minisztériumi állásfoglalással alátámasztani a válaszukat. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Perselyné Lóczki Márta Flávy Kft
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha a Magyarországon lévő gazdasági társaságban magánszemély tulajdonos 80 százalékban tulajdonos, illetve ugyanez a magánszemély 80 százalékban tulajdonos a külföldi cégben is? A külföldi és a magyar vállalkozás között gazdasági kapcsolat van. Kérdésem, hogy ebben az esetben kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? A másik kérdés, ha ez a külföldi vállalkozás Magyarországon céget alapít (egyszemélyes társaságként) az leányvállalatnak minősül-e? Köszönettel: Péter Zsuzsanna
Évek óta kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a transzferáras ügyletek ellenőrzésére. A NAV ellenőrei a limitált kockázat egyenlő alacsony (de biztos!) haszon elvet tartják szem előtt. Az érintett vállalatok alapos, minden részletre kiterjedő transzferár-dokumentációval védhetik meg elszámolásukat.
Tisztelt Szakértő! Külföldi cég Magyarországon leányvállalatot hozna létre. Vannak-e erre vonatkozóan adókedvezmények? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság korábbi években Ukrajnában leányvállalatot alapított, amelybe a törzstőkét dollárban fizette meg. Az ukrajnai cég társasági szerződésében hrivnyában állapították meg a törzstőke összegét. Helyes-e, ha a mérlegbeszámoló fordulónapján – jelen esetben december 31-én – az aktuális hrivnya árfolyamára átszámolják az üzletrész értékét, vagy a dollár aktuális árfolyamán tartják nyilván, mert dollárban szerepel az analitikus nyilvántartásukban is ez a befektetett eszközérték? Köszönettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy külföldi tulajdonú cég magyarországi leányvállalata nyithat-e külföldön bankszámlát, vagy kötelező a magyarországi bankszámla? Azt lehet tudni, hol található erre válasz? Esetleg melyik törvény rendelkezik erről? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték